A „barátság szociológiájáról” szóló könyvismertető cikket kaptak a magyarból középszinten érettségizők, így ennek alapján kell megoldaniuk tíz feladatot. A két és fél oldalas szöveg a „barátságkutatásról” és a barátság születéséről és fogalmáról szól, a könyvismertetőben több szociológiai fogalom is szerepel.
A barátság témája jó választás, mert ebben a korosztályban különösen fontos a barátság, sokat foglalkoznak vele, és az internet korában az ismerkedés és a barátkozás egészen új dimenziói is megjelenhetnek. Az olvasott szöveg alapján tisztázni kell, hogy mi a barátság fogalma, hogyan jön létre a barátság. A szövegben szereplő szociológiai fogalmakat is értelmezni kell. Én mindig azt tanácsolom a tanítványaimnak, hogy először olvassák el figyelmesen a szöveget, készítsenek egy rövid vázlatot, és gondolják át, hogyan épül fel a szöveg. Hogyan fejti ki a szerző a címben megadott vezérgondolatot, hogyan viszi tovább egy-egy bekezdés a témát, más szóval hogyan jön létre a szövegösszetartó erő, vagyis a kohézió. Fontos a cím és a szöveg kapcsolata, érdemes megnézni a logikai és tartalmi összefüggéseket is, kiemelni a tényeket, adatokat, álláspontokat. Nem mellékesek a grammatikai és a stiláris jegyek is. Jelen esetben sok szociológiai kifejezés is szerepelhet, ezekre is fel kell hívni a figyelmet. Aki ezek alapján megy végig a szövegen, annak nem hiszem, hogy gondot okozna a szöveg megértése, és a kérdésekre adott válaszok sem
– mondta el Schulteisz Zita magyartanár az NLCafénak.
A 2018-as magyar írásbeli érettségik közép- és emelt szinten 240 percig tartanak. Középszinten az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A dolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyben egy műértelmező szöveg alkotását várják 150 perc alatt. Az emelt szintű írásbeli szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból áll. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is ők döntik el. A helyesírási szótár végig használható az érettségi alatt.
A középszintű magyarérettségi első részében egy szövegértési feladatsort és egy rövid szövegalkotási feladatot kell megoldani – a 90 perc végén a tanárok beszedik a lapokat.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Az érvelési feladatok is jó választásnak tűnnek, hangsúlyozta Schulteisz Zita. Mind az új ünnepek, mind a hivatalos levél – lerobbant épületekről, hiányzó intézményekről írhatnak levelet lakhelyük önkormányzati képviselőjének az érettségizők – megoldható feladat, ezekkel a témákkal foglalkoznak rendszeresen a középiskolában, vagyis a gyerekek többségének nem okoz majd nehézséget az elkészítésük.
Beszéljünk először a hivatalos levél formai elemeiről: feladó, címzett, dátum, témamegjelölés nem hiányozhat, oda kell figyelni arra, hogy tárgyszerű legyen a megfogalmazás, pontosan írjuk le, melyik épületről van szó, rögzíteni kell a mostani állapotát, és érvelni kell a felújítás fontossága és szükségszerűsége mellett. Javaslatokat kell tenni ennek a menetére, majd a záróformulában leírni, hogy a levélre választ várunk, illetve elköszönni. Ebben semmi ördöngös nincs.
A diákok választhattak, vagyis a hivatalos levél helyett olyan „újabb igényekhez, szokásokhoz, nemzetközi trendekhez” kapcsolódó ünnepekről is írhattak, mint a Valentin-nap vagy a halloween, itt 120-200 szavas szöveget kell alkotniuk.
Az életkoruknak, az érdeklődési körüknek ez a téma is megfelel, sőt kifejezetten vonzó is lehet a gyerekek számára. Meg kell jelölni, hogy melyik ünnepet választotta, le kell írnia, hogy mit tud erről, mióta ünnepeljük itthon, és mióta létezik a világ más területein, kik és hogyan ünneplik, milyen tényekre alapozza, hogy egyre népszerűbb, illetve milyen haszna, előnye van az ünnep létének. A hivatalos levéllel szemben ez személyes is lehet, saját élmények is belekerülhetnek.
A középszintű feladatsor második részében két feladat: egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Balázs Béla-mesét kell elemezniük, ez egy kicsit kiszúrásnak tűnik.
Balázs Béla nem olyan szerző, akiről sokat tanulnak a fiatalok, ezért ez számukra nem könnyű feladat. Nem ismerik eléggé a szerzőt, és nem biztos, hogy ismerik a meséi sajátosságait. Itt szerencsés a mese műfajának bemutatásával kezdeni, esetleg kiemelni a népmesei sajátosságokat, majd áttérni Balázs Béla meséinek ezekétől eltérő, vagy azokéhoz hasonló elemeire. Balázs Béla különösen fontosnak tartotta a mesét, mert szerinte ezen keresztül lehet nevelni a gyerekeket, nem mellékesen politikai és szemléleti befolyással lenni a jövendő generációra. A mesékben szereplő csodák is fontos szerepet kaptak nála is, hiszen azok még nagyobb lehetőségét biztosíthatták egy egyelőre valószerűtlen igazságosabb társadalom létrejöttének. A szecesszió erős hatással volt meséi megírására, az indiai, kínai mesemotívumokkal együtt. Egzotikus, elvágyódó hangvételű művek ezek, de mivel a szerzővel nem nagyon foglalkoznak középiskolában, ezért sajátos feladatnak tartom, és szerintem csak kevesen futottak neki.
Az összehasonlító műelemzést választó vizsgázóknak egy József Attila- és egy Szabó Lőrinc-verset kell elolvasniuk, majd összevetniük. Az elemzés szempontjai és maguk a művek jól passzolnak az érettségizők korosztályához, az egymás után következő generációk viszonyára is ki kell térni az esszében a két költemény alapján.
József Attila és Szabó Lőrinc verseinek összehasonlítása jóval könnyebb feladat, mint Balázs Béla, de mivel a verscímeket még nem tudom, ezért csak általánosságban tudok beszélni róla. Elsőként a két költő egyéniségét és a róluk szerzett ismereteket lehetne röviden megemlíteni, a két költemény keletkezésének körülményeit, majd rátérni a két vers témájának hasonlóságára. Mivel ez összehasonlító elemzés, ezért mindig párhuzamosan, együtt kell vizsgálni a két művet. Oda-vissza kitérni, hogyan bonyolódik tovább egy-egy gondolat, ezt milyen költői eszközökkel oldja meg az egyik vagy a másik alkotó. Melyikük milyen stilisztikai elemet választ a gondolat kifejtéséhez, milyen a ritmika. Itt lehetőség nyílik arra is, hogy a dolgozat írója személyes véleményét is belefűzze: megemlítve, neki melyik vers művészi üzenete, költői megoldás tetszik jobban. Összehasonlító elemzést nagyon gyakran írnak a diákok, a szerzők is ismertek, szerintem ezzel a feladattal többen is könnyebben megbirkóznak
– mondta el Schulteisz Zita magyartanár a NLCafénak.