Gazsó Ferenc Békésszentandráson született, 1954-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd aspiránsként dolgozott. 1959 és 1963 között tanárként tevékenykedett, 1967-től a Fővárosi Pedagógiai Intézet szociológusa volt. 1970-től a Társadalomtudományi Intézet tudományos kutatója, 1979 és 1983 között a közgazdaság-tudományi egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, majd 1989–2002-ben a Szociológiai Tanszék egyetemi tanára.
1983 és 1989 között művelődésügyi miniszterhelyettesként dolgozott, 1989–90-ben a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja volt. Az MTA Politikatudományi Intézetének osztályvezetője, 1998-tól a Századvég Politikai Iskola megbízott igazgatója volt. 1975-től a szociológiai tudomány kandidátusa, mintegy száz tanulmányt és több könyvet publikált. A politikai rendszerváltás szociális környezetét, az új demokratikus képzési, nevelési, szocializációs modelleket kutatta.
2012-ben több évtizedes, a társadalompolitikában végzett tudományos, kutatói munkásságáért, oktatásszervezői, oktatónevelői szakmai közéleti tevékenységéért, példaértékű életpályája elismeréseként megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést.
Halálhírét családja közölte az MTI-vel.