Felnőttbarát nyaralás: egy hét luxus gyerek nélkül

Pillanatok alatt nyüzsgő stranddá változtatják a wellnessrészleget: sikoltoznak, gumilabdát pattogtatnak, vízipisztollyal fröcskölnek. A szaunából huzatos fülkét csinálnak, mert percenként ki-be nyitogatnak. Romhalmazzá amortizálják a svédasztalt, a maradékkal a padlót szórják be. A szüleik mindeközben? Vagy mit sem törődnek csemetéjük randalírozásával, vagy eredménytelenül könyörögnek, rikácsolnak, fenyegetőznek. De lehet, hogy második gyermekkorukat élve merülnek el a közös játékban, mit sem törődve mások rosszalló tekintetével, tüntető kivonulásával, passzív-agresszív beszólásaival, vagy éppen udvarias kéréseivel.

Nagyjából ilyen kép áll össze a gyerekekről és a gyerekekkel nyaraló szülőkről, ha elmerülünk az utazási fórumokban, és elolvassuk azokat a bejegyzéseket, amelyek a felnőttbarát utazási lehetőségeket járják körül. Merthogy ezek már itthon is elérhetőek, így aki szeretné elkerülni, hogy éves szabadságát vagy hosszú hétvégéit hasonló közjátékok keserítsék meg, az még válogathat is. De mit is tud a felnőttbarát utazás azon kívül, hogy gyerekmentes?

Válogatott vendégkör

Az elmúlt évtizedekben sokat változott az, hogy hová, mikor, mennyi időre és miért utazunk. Bár a klasszikus tömegturizmus még ma is működik, számtalan tematikus, személyre szabott ajánlat jelent meg a „mindenkit szeretettel várunk” típusú szlogenek mellett – gondoljunk csak a wellnesshétvégékre, borhotelekre és kalandtúrákra. A felnőttbarát utazás is egy ilyen, egyre népszerűbbé váló ágazat: az ötlet nem új keletű, a külföldi ajánlatok száma a 2000-es évek eleje környékén nőtt meg. „Mára sok helyen elfogadott, felvállalt formává vált, különösen a szállodák esetében: van, ahol komplett emeleteket kínálnak csak felnőtteknek, korhatáros (csendes) wellness részlegeket alakítanak ki, de nem ritka az sem, hogy teljes gyermekmentességet hirdetnek – avat be a témába Németh Andrea, a Turizmus.com felelős szerkesztője. – Ománban például egy olyan óriási komplexumban jártam, ahol az egyik szárny a családoké, a második vegyes, a harmadik pedig kizárólag a gyermek nélkül utazóké. Az utóbbiba leginkább párok és baráti társaságok foglaltak, ez egy csendesebb, exkluzívabb épület volt, hangulatos fényekkel, pihentető wellnessajánlatokkal, gasztronómiai különlegességekkel.”

A szállodák sikerét látva az utazási irodák is egyre több felnőtteknek szóló ajánlatot kínálnak. „Az úti célok, látnivalók, kulturális programok összeállításánál ez esetben nem szempont, hogy a gyermekesek is bírják a tempót. Nem baj, ha sok a buszozás, és minden este máshol kell aludni, mint ahogy az sem, ha a szálláshelyek medencéi a felnőtteknek vannak kitalálva. Pihenésképpen pedig nyugodtan mehetnek olyan tengerpartokra, ahol a kicsik nem tudnának fürdeni, mert nincsen homokos strand.”

A szakértő a kulturális körutak mellet a hajózási társaságokat említi példaként: bizonyos cégek egyszerre akár több célközönség igényeit is megpróbálják kielégíteni, persze nem egy helyen és időben. Náluk ugyanis különösen fontos odafigyelni az utazók összetételére, mert hiába a viszonylag nagy terület, mégiscsak össze vannak zárva az emberek. „Egyes hajók kifejezetten a családos programokra specializálódtak, minden az önfeledt játékról szól: van például mászófal a fedélzeten, élményelemes medencék, szörfszimulátor, játszóházak – csupa olyasmi, ami a gyerekeket lekötheti. Más járataikon viszont az elegancia és az exkluzív szolgáltatások kerülnek a középpontba, a felnőttek igényei tükröződnek abban is, hogy hol kötnek ki, és milyen programokat kínálnak.”

Magyarországon az egri Imola Hotel Platán volt az első gyermekmentes szálloda: 2013-ban eleve úgy nyitottak meg, hogy csak 16 éven felüli vendégeket fogadnak. A példájukat a Duna Relax and Event Hotel követte Ráckevén: ők 2015-ben álltak át erre az üzemre, előtte nem szabtak korhatárt.

„Az Imola Hotel Platán megálmodói felismerték, hogy a gyermek- és családbarát hotelek mellett szükség van egy olyan helyre, ahol minden csak a felnőtt vendégekről szól. Szülőkről, nagyszülőkről, párokról, akik kikerülve a szürke hétköznapok taposómalmából, végre csak egymásra és önmagukra figyelhetnek. Visszatérve a mindennapokba, kipihentebben talán jobb emberként, türelmesebb szülőként tudnak helytállni.  A külföldi példákat látva a tulajdonosok úgy gondolták, hogy erre Magyarországon is megvan az igény: az elmúlt öt év tapasztalata és a visszatérő vendégeink nagy száma igazolta az elgondolásukat” – foglalja össze a szálloda kategóriájának kiválasztása mögötti okokat Hegedűsné Őzse Enikő, munkatárs. A ****superior színvonalú szálloda a kikapcsolódni, feltöltődni vágyó tizenhat éven felüliek számára széleskörű wellness és beauty szolgáltatásokat kínál rekreációs jelleggel, emellett a gasztronómia és a borkultúra is kulcsszerephez jut náluk. „A nyitás évében sok olyan érdeklődővel, főleg kisgyermekes anyákkal és apákkal beszéltünk, akik első hallásra nem értették a szálloda koncepcióját, azonban a beszélgetés során hamar világossá vált számukra, hogy ezt a szállodát pont nekik találták ki. Nagyon hamar megbarátkoztak a „felnőttbarát” szálloda gondolatával, és az évek során egyre keresettebb lett a szállodánk. Öt év távlatából elmondható, hogy a szállást keresők nagy számban, már célirányosan keresik a felnőttbarát szálláshelyeket.”

Inkább nem tartanak etetőszéket?

Magyarországon a felnőttbarát utazási ajánlatok jó tízéves késéssel jelentek meg, és még nem bontakoztak ki teljesen. Németh Andrea szerint ez nem feltétlenül azért van így, mert nincs rá igény, vagy mert nem ismerik fel a keresletet a szolgáltatók, esetleg pusztán nem akarják kielégíteni azt. „Itthon a legtöbb szálláshely még mindig úgy tud gazdaságosan működni, ha nem zárja ki a családosokat. Egyébként is jellemző, hogy a legtöbb szálloda mindenkire céloz: hétköznap konferenciákat szerveznek, hétvégén jönnek a családok, párok, esküvők, és mindezek mellett ott vannak a Valentin-napi csomagok és a többi ünnepi ajánlat. De az is igaz, hogy a felnőttbarát utazással kapcsolatban nálunk még eléggé élnek az előítéletek, sokakat megoszt a gondolat. Vannak, akik egyenesen felháborodnak rajta. Éppen ezért kevesen merik felvállalni a teljesen felnőttbarát üzemet.”

Ennél finomabb módszerek is vannak a vendégkör befolyásolására: ilyen az, ha a szállodák nem teszik kedvezőbbé, kényelmesebbé, szórakoztatóbbá a szülők és a kicsik ottlétét. Például nem adnak családi kedvezményt, olyan szobakínálatot alakítanak ki, ami nem ideális a kisgyermekesek számára, nem készítenek gyermekmenüt, nem tartanak etetőszéket, nincsen gyermekmedencéjük és játszószobájuk. Ezeket a forgalomirányító „trükköket” használják is a hazai szállodák, de külföldön sem ritkák, pedig ott már elfogadóbb a közönség. Mindezek mellett a belsőépítészeti design és a szoba berendezése is árulkodik a célközönségről, csakúgy, mint a „bekészítések” – azaz a szobában elhelyezett apró figyelmességek, illetve a fürdőszobai piperék.  A felnőttbarát szobákban a finom pluszok e téren is nagyobb hangsúlyt kapnak, mert ezek éreztetik az exkluzivitást.  

Nem csak gyerekfóbiásoknak

A különleges szolgáltatásokra nagyon is fogékonyak azok a turisták, akik a felnőttbarát utazás mellett voksolnak. „Általában a tudatos tervezők keresik ezeket az utakat, azok, akik szeretnék maximálisan kiélvezni a szabadidejüket: vagy úgy, hogy minél többféle program beleférjen az útjukba, vagy hátradőlősen, láblógatósan egy all inclusive vízparti hotelben.” Bárhogy is van, az igények sokszor túlmutatnak azon, hogy ne legyenek a közelben gyerekek.

Ugyanakkor tévedés, hogy ezeket az utakat csak azok a gyermektelenek választják, akiket idegesít a zsivaj, mert vannak szülők is, akik olyan programra vágynak, ami a legtöbb kicsinek unalmas – vagy épp a gyerekek nélkül kapcsolódnának ki. „Ha gyerekkel utazunk, az mindig megkötést jelent. Gyakorló szülők szokták mondani, hogy a nyaralás pusztán egyfajta helyváltoztatás, de nem sokban különbözik a hétköznapoktól: csupán valahol máshol látják el a gyereket. De ott is a család igényei az elsők, nem igazán tud érvényesülni a saját érdeklődésük. Viszont ha otthon hagyják a kicsit, akkor napokon keresztül sorra nézhetik a múzeumokat, templomokat, kastélyokat, és nyugodtan hallgathatják hozzá az idegenvezető magyarázatát. Kiélhetik a felfedező szellemüket, belefeledkezhetnek a belváros forgatagába, megkereshetik azokat a helyeket, amelyeket az ott élők ajánlanak, bevonódhatnak a helyi kultúrába. Az ember kockázatvállalóbb lesz, ha nincs vele a gyerek, nagyobb szabadsággal utazik.”

Németh Andrea hozzáteszi, hogy az individualizmus mellett a romantika is jobban érvényesül a felnőttbarát utakon: az ajánlatok nem titkolt célja, hogy a szülők párként töltsenek el egy kis időt, egymásra hangolódva, hiszen ez erősíti a kapcsolatukat. Ezt a hangulatos berendezéssel, páros masszázsokkal, romantikus vacsorákkal próbálják elősegíteni.

Sokoldalú érem

Az előnyök ellenére a felnőttbarát utazás koncepciója – ahogy azt már írtuk – nem arat osztatlan sikert. Vannak, akik diszkriminációnak tartják, míg mások számára szimplán elképzelhetetlen, hogy otthon hagyják gyermekeiket – közülük sokan nem értik, hogy mások hogyan tehetik ezt meg. Ennek többen hangot is adnak a jó szülőkről, és főleg az „igazi anyákról” szóló eszmefuttatások keretében.

De nem kevésbé hangosak azok sem, akik amellett érvelnek, hogy joguk van kiélvezni a szabadságukat, és nem fair, hogy ezt más gyerekei tönkreteszik. Ők általában a gyereknevelési elvekkel dobálóznak – mondandójukban visszatérő elem, hogy ők nem a gyerekeket nem bírják, hanem a neveletlenséget. Van, aki ehhez hozzáteszi, hogy bezzeg a saját gyereke, vagy XY-é például nem olyan, mint akik a wellnessben rohangálnak és svédasztalokat borogatnak. Az ötlet támogatói között továbbá feltűnnek a pironkodó szülők is, akiket igenis zavar, hogy hiába fegyelmezik a gyereküket, még így is mások terhére van.

A jó hír az, hogy a széles, speciális turisztikai kínálatban megvan a felnőttbarát utazás ellenoldala is: vannak kifejezetten baba-, és gyermekbarát ajánlatok. Szerencsés esetben így mindenki tud az igényeinek – és remélhetőleg a pénztárcájának is – megfelelő kikapcsolódást választani.