Otthoni munkavégzés – jól hangzik, de komoly átverést rejthet

Kun Gabi | 2018. Október 27.
Amikor még egész nap egy irodában kellett ülnöm nyolctól ötig, gyakran gondoltam vágyakozva arra, bárcsak otthon dolgozhatnék. Már pár éve valóra vált az álmom, de mostanra a hátulütőit is megtapasztalhattam. Létezik egyáltalán ideális foglalkoztatási forma?

Persze könnyebb otthonról dolgozni, mert nem kell reggel foglalkozni munkahelyi öltözékekkel, nem érdekel senkit, hogy épp tornacipőben vagy topánkában dolgozom, és nincsenek időt rabló meetingek sem, amik leginkább arra jók, hogy hátráltassák a munkát. Azt is imádom benne, hogy nem kell rohanni reggel, hogy már 7-re az oviban legyen a gyerekem, mert nyolcra oda kell érnem a város másik végébe. És még az is fantasztikus, hogy ha ügyet kell intézni, akkor nem kell szabadságot kivennem, csak úgy alakítom a munkákat, hogy legyen időm sorban állni.

Ha akarok, beülök egy kávézóba dolgozni, ha meg úgy tetszik, akkor egy parkban, a fűben üldögélve is el tudom végezni a munkámat.

Ez már nem is home office, hanem mobil munkavégzés, ami valóban csodálatos és emberbarát módja a munkának. Csak közben azért ott van az érem másik oldala is: nincs munkaidőm. Vagyis csak munkaidőm van. Nem teszem le a lantot délután négykor, hogy majd holnap reggel nyolckor kezdjem újra a munkát. Aminek meg kell lennie, annak meg kell lennie akkor is, ha csak éjfélkor tudom megcsinálni. Egy nagy, végtelenített munkaidőm van, ami nem tiszteli a hétvégéimet, szünnapokat, karácsonyt vagy a betegségeket. Nincs szabadság, nincs táppénz, nincs láblógatás. Illetve csak úgy van, ha átszervezek mindent, előre dolgozom, és persze azért válaszolok az e-mailekre akkor is, ha épp a tóparton söröznék a barátaimmal.

Úgy tűnik, erre az életre egyre több munkavállalónak kell majd berendezkednie, mert a becslések szerint 2020-ra a munkahelyek 70 százaléka olyan lesz, ahol választani lehet az otthoni munkát. A változás máris elkezdődött az AON Magyarország kutatása szerint:

A következő évek kihívásai között a digitalizáció, a virtuális működés, a rugalmas foglalkoztatási és munkaszervezési formák fognak szerepelni.

A többségnél növeli a hatékonyságot a mobil munkavégzés (Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash)

A munkáltatóknak is érdekük, hogy az atipikus, azaz nem irodában ülős módozatokat bevezessék. Egyrészt, ha kiszervezik az irodákból a munkát, akkor nem lesz szükség olyan nagy helyiségre, nem lesz annyi a rezsi, és bár nincsenek szem előtt az alkalmazottak egész nap, a kutatások szerint általában hatékonyabban dolgoznak otthonról. Valószínűleg azért, mert kevesebb dolog tereli el a figyelmüket, nem akasztják meg őket a kollégák és meetingek a munkában, sokkal inkább a saját kezükben tartják az idejüket.

Létezik ideális foglalkoztatási forma?

Persze nem ennyire egyszerű azért ez a kérdés, nem jelenthetjük ki, hogy a mobil foglalkoztatási forma minden cég és munkavállaló számára ideális lenne. Az Association for Psychological Science tanulmányában azt találták, hogy a munkavállaló hatékonysága nem feltétlenül nő attól, hogy szabadabban dolgozhat. Ez függ a cég speciális igényeitől is. Például vannak olyan pozíciók, amelyek megkövetelik a közvetlen interakciókat, meetingeket. Ráadásul sok múlik a munkavállaló személyiségén is, ugyanis vannak olyanok, akiknek egyszerűen jobban megy minden irodai környezetben. 

Egyszerre örülünk is, meg nem is ezeknek a híreknek, mert azért az otthoni munkavégzés veszélyeire is fel kellene készíteni a munkavállalókat, akik a „8-tól 16-ig” rendszerhez szoktak hozzá. Egy tanulmány szerint egészségügyi problémákat is okozhat ez a foglalkoztatási forma, mert ha rosszul osztjuk be az időnket, akkor előbb-utóbb oda jutunk, hogy minden pillanatunk a munkáról szól, éjszaka is dolgozunk, és reggel már azzal kezdjük, hogy tüzet oltunk, akkor extrém stressz alatt tartjuk magunkat hosszú távon. A stressz káros hatásairól pedig könyvek sorát írták már, annyiféle bajt okozhatunk vele magunknak pszichésen és fizikailag is.

Vannak pozíciók, amelyek megkövetelik a közvetlen interakciót (Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash)

Mi lenne a jó megoldás?

Persze Magyarországon azért még gyerekcipőben jár az otthoni munkavégzés, nem kell attól tartanunk, hogy túl hamar utolérné a többséget ez a fajta szabad foglalkoztatás. De használhatnák arra azt az időt, amíg végre bevezetik itthon is egyre több helyen, hogy a munkavállalókat szakember segítségével felkészítik.

Időbeosztást, stresszcsökkentő technikákat, az online világból kiszabadulást taníthatnának, hogy ne vesszünk majd el ebben az egészben, és ne dolgozzuk magukat szó szerint halálra. Lehetne arra tanítani a dolgozókat, hogyan tartsák meg a munka és magánélet között az egyensúlyt, hogy milyen károkat okozhatnak maguknak és a családjuknak azzal, ha még vacsora közben is a munkalevelekre válaszolgatnak ahelyett, hogy meghallgatnák, mi történt a gyerekkel az iskolában.

Egy ideális világban arra is felkészítenék őket, hogyan kommunikáljanak e-mailben, mert az otthoni munka arról is szól, hogy meg kell tanulni úgy levelet írni a kollégáknak, hogy ne raboljuk az idejüket felesleges locsogással, és udvariasan informatívak legyünk. A rosszul megfogalmazott e-maileknek akár komoly félreértés is lehet a vége, hiszen nem látjuk egymás reakcióit, mimikáját. Az otthoni munkához tehát nem csak az kell, hogy egy tollvonással dönt erről a főnök.

Minden veszélye ellenére azért sokkal barátságosabb megoldás. Komoly önuralom és felelősségtudat kell ugyan hozzá, de ha minimalizáljuk a kockázatokat, akkor tényleg szabadabb életet jelenthet.

Exit mobile version