Egy harmincéves ittas férfi szerint túl gyorsan robogott alatta a Frankfurtból Párizsba tartó vonat, így feladatának érezte, hogy megmentse saját és utastársai életét: egy poroltóval betörte a mozdonyvezető fülkéjének ajtaját, és lassításra kényszerítette az ijedt masinisztát, aki meg is állította a szerelvényt. A közbeavatkozást hálálkodás helyett rendőrségi feljelentéssel honorálták, a közjáték miatt tizennyolc másik vonat is késett – írta vasárnap a 444.
Szintén aznapi hír , hogy egy Budapestről Londonba tartó repülőgépet vissza kellett fordítani egy részegen erőszakoskodó férfi miatt, aki hörgött, köpködött, belekötött az utasokba és a személyzetbe. Ha az utcán teszi ezt, annak kisebb eséllyel lett volna előállítás a vége, de így erre a sorsra jutott, a többiek pedig másfél óra késéssel értek célba.
Bármire képes vagy?! (Profimedia)
Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy nem mi vagyunk a holnap rendbontói, önjelölt kalózkapitányai vagy szuperhősei?
Távol a valóságtól
Bármilyen színes a hírtermés, alapvetően – pláne ahhoz képest, hogy mennyien isznak kisebb-nagyobb rendszerességgel alkoholt, vagy nyúlnak más tudatmódosító szerhez – nem olyan gyakori, hogy valaki megrongál dolgokat, vagy másokat bántalmaz. De vannak helyzetek, amelyek növelhetik az extrém viselkedés és bűnelkövetés kockázatát. „Ilyen például a nagyobb mennyiségű fogyasztás, vagy az, ha valaki keveri a szereket: az alkohol és a gyógyszerek kombinációja énidegen cselekedetekhez is vezethet. Az új designer drogok is hajlamosítanak a teljes realitásvesztésre, de a megváltozott anyagösszetétel is veszélyes lehet. Az ilyesmi könnyen előfordulhat, hiszen a fogyasztók általában nem gyógyszerészeti minőségű anyagokat kapnak, hanem összevissza pancsolt szereket” – mondja Dr. Olasz Anna addiktológus pszichiáter.
A „nem énazonos cselekedetre” példaként hozza fel azt, amikor egy alapvetően nem agresszív személy alkohol és nyugtató hatása alatt bántalmaz valakit – amire jó eséllyel nem is emlékszik. A szerek hatása alatt könnyen eltűnhet a valósággal való kapcsolat: vélhetően ez történt a vonatos eset főszereplőjével is. „Az illető nagy valószínűséggel máskor is ült már vonaton, és akkor nem észlelte veszélyesnek a tempót – véli Olasz Anna. – Ez az eset azért is érdekes, mert sokan nem félnek részegen, hanem épphogy bátrabbak lesznek. Persze, ha valakinek van egy alapszorongása, azt felerősítheti a szerhasználat, különösen akkor, ha az krónikus.” Ugyanakkor – teszi hozzá – sok visszafogottabb, nehezebben megnyíló ember gátlásait oldja az alkohol, ilyenkor ő azt teszi, amit máskor nem: mondjuk beszél magáról.
Egy kis karakterológia
A részegség különböző fázisokra bontható, minden szakasznak megvannak a maga tipikus érzései, cselekvései. „Az alkoholfogyasztás eleinte sokakat feldobottá tesz, ilyenkor javul a közérzetük, sőt, egyfajta eufórikus állapotot is átélhetnek. Ezt később nagy szomorúság válthatja fel: ilyenkor jön az, hogy egymásra dőlt emberek zokognak hajnalban a kocsmában, és az élet nehézségeit sorjázzák.”
Ez az általános ív persze sok viselkedésváltozatot és kisebb-nagyobb baklövést rejt: vannak, akik az asztalon alszanak, míg mások táncolnak rajta, jöhet az őszinteségi mások felé, a meggondolatlan posztok, sms-ezés volt pasinak vagy a főnöknek. A részeg személyiségtípusokat tudományos és tapasztalati alapon is többen próbálták már meg feltérképezni: ott vannak például a szeretetteliek, a tombolók, ingerültek és az ígérgetők. Dr. Olasz Anna szerint ezek egy-egy ember esetében jellegzetes viselkedésmódok. Hozzáteszi: a krónikus függés ezeknél sokkal durvább torzulást okozhat a személyiségben. „A függők esetében tipikusnak számít a türelmetlenség, amikor például azt szeretnék, hogy azonnal történjen valamilyen változás az érzéseikben – ha nem érzik jól magukat, akkor forduljanak jobbra a dolgok. De mások hibáztatása is gyakori minta.”
Teljes fordulatok
De kik azok, akik olyan dolgot tesznek, amikkel aztán a hírekbe kerülnek? Bármennyire is szeretnénk hinni, hogy ez velünk sosem fordulhat elő – mert mi nem vagyunk “olyanok” – ne legyünk túl magabiztosak. Az addiktológus arra figyelmeztet, hogy nem kell, hogy a bűnelkövetésnek bármilyen hajlama meglegyen bennünk, ehhez bőven elég lehet az, amit megiszunk, beszedünk. Nem tudni, hogy a közelmúltbeli, Kertész utcában történt durva verekedés ennek a számlájára írható-e, de vannak furcsa esetek. „Kezeltem egyszer egy férfit, aki ha nem használt semmilyen szert, az a fajta úriember volt, aki kinyitotta a nők előtt az ajtót, kezet csókolt és hálás volt a kezelésért. De egyszer találkoztam vele úgy, hogy a számára felírt nyugtatóra ivott, amitől olyan agresszív lett, hogy megpróbált kilökni a második emeleti ablakból.” Persze van, akinél nem ekkora a kontraszt, hiszen a negatív személyiségjegyek felerősödhetnek: egy indulatkezelési problémákkal küzdő ember nagyobb eséllyel válhat még erőszakosabbá. De a tulajdonságok mellett a szerek jellegzetes hatásaival is számolni kell: a gina például engedelmessé tesz.
„A szerhasználat innentől kezdve veszélyes lehet. Az alkohol, drogok, gyógyszerek hatása alatt nehéz eldönteni, hogy mennyi az elég, így akár túladagolás is kialakulhat. Baj, hogy ezekben a szerekben átmeneti megoldást talál valaki a problémáira, érzéseire, mert eközben könnyen függővé válhat. Mindemellett minden szerhasználatban megvan az a veszély, hogy olyat tesz valaki, ami már jogi kategória.” Dr. Olasz Anna hozzáteszi, az utóbbi általában nem első alkalomkor történik: az, hogy (saját meglátásunk szerint) „jól bírjuk” az alkoholt, és még soha nem volt belőle baj, még nem jelenti azt, hogy soha nem is lesz.