Kiemelünk néhányat az elmúlt hónapok képtelennek tűnő hírei közül, az ön- és közveszélyes autózás képzeletbeli versenyében az alábbi három sofőr osztott első helyen áll:
- Május 28: 40-es táblánál 116-tal vontattak egy kisbuszt, a két autóban 18-an ültek (HVG)
- Április 24: 140-nel rongyolt a reptér felé, a Facebookon élőzte (nlc)
- Április 17: Hogy szelheti át egy összetört roncsautó az egész országot?! (Autónavigátor)
Mázli, mármint kész csoda, hogy a fentebbi esetek közül egyiknek sem tragikus a végkimenetele, és szintén meglepő, hogy amikor június 5-én napközben egy autó forgalommal szemben, 120 km/órával haladt az M7-esen, akkor hírünket nem a halottak és a súlyosan sérült áldozatok számával zártuk, hanem azzal, hogy nem történt intézkedés.
Hatalmas dugó az autópályán (Fotó: MTI /EPA / KEYSTONE / Alexandra Wey)
A KSH 2018-as adatait tekintve egyértelműen látszik, hogy míg az első negyedévben ezer alatti közúti baleset történt, addig a második és a harmadik negyedévben megugranak a számok, aztán a negyedikben visszaesnek. Pontosabban: 2018-ban összesen 4847 közúti balesetet regisztráltak Magyarországon, ebből 2780 április elejétől szeptember végéig történt. Az első negyedévben tavaly 822 baleset volt (ebből 111 halálos kimenetelű), idén az első negyedévben 842. Ez + a fenti hírek = 19-re húzol lapot, amikor volán mögé ülsz.
Add hozzá a forgalmat!
Nem kell MENSA tagnak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: ahogy nő az autók száma a közutakon, úgy lesz több a baleset. A forgalom a nyári hétvégéken pusztító, az M7-es autópálya péntek délutántól vasárnap éjszakáig higgadt vezetést igényel, a normális követési távolságot egyszerűen képtelenség betartani. Péntektől a Balatonra igyekvők tömítik el az utat, szombaton oda-vissza erős a forgalom a horvátországi és olaszországi turnusváltások miatt, vasárnap pedig újra a balatoni menet – csak éppen a főváros felé. Péntek esténként a Waze az alig 120 kilométeres Budapest belváros – Zamárdi távolságra simán számol két és fél órát, miközben ez a táv a sebességkorlátokat betartva, normál forgalomban nem több kilencven percnél.
Ha vezettél már nyári hétvégén az M7-esen, akkor pontosan tudod, hogy tele van a belső sáv őrültekkel, a külső ehhez képest kullogókkal, a leállósáv lerobbant autókkal, na meg idióta jobbról előzőkkel. Ennél csak az M7-es Székesfehérvártól Budapestig tartó háromsávos szakasza rosszabb, ahol ész nélkül cikáznak az autók. Az M7-esnek legalább annyi érdeme van, hogy jó a burkolata, és hogy folyamatosak a felújítások (most például Siófok környékén, Letenye felé állították helyre az aszfaltot), de nem mindenhol van ez így, az ország nagy részén a közutak rettenetes állapotban vannak.
Jó, akkor add hozzá a minőséget is!
Június 12-én közöltünk egy listát, melyből kiderül, hogy melyek az ország legrosszabb minőségű közútjai, miután az állami kezelésű utakat fenntartó Magyar Közút Nonprofit Zrt. közzétette a hozzá tartozó úthálózat minőségének adatait (az adatok a 2018 év végi állapotot mutatják). Az Infostart a közleménnyel kapcsolatban kiemelte, hogy a számok alapján tavaly megállt az útminőség évek óta tartó romlása, sőt a felújítások felpörgetése még némi javulásra is elég volt.
Megjegyzik, hogy a közel 207 ezer kilométeres magyarországi úthálózat nagy részéről nincs összefoglaló adatbázis, közel 175 ezer kilométer ugyanis önkormányzati tulajdonú helyi út, amelyet a településeknek kell fenntartaniuk, így információval is ők rendelkeznek róla. A G7 ehhez hozzáteszi, hogy ezek szerint a Magyar Közútnak a teljes forgalom háromnegyedét lebonyolító, 32 ezer kilométernyi országos közúthálózatról vannak csak információi. Nem kell sokat autózni az országban ahhoz, hogy lássuk: pocsék állapotban vannak az utak, vagy hogyha még renoválnak is, akkor is sokszor észszerűtlenül, mint például Lábodon. Rossz minőségű út + felelőtlen sofőr = balesetveszély.
Add hozzá a kánikulát is!
Az extrém meleg nemcsak az általános közérzetünkre van hatással, hanem az idegeinkre is. A Webbeteg idevágó cikkében írják, hogy hőségben felgyorsul a szívverés, az izzadás és az idegesség fokozódik, emiatt a sofőrök rendszerint agresszívebbek lesznek. Kitérnek arra is, hogy egyes szakértők szerint egy túlmelegedett autó vezetésével hasonló kockázatot vállalunk, mintha ittasan ülnénk a volán mögé. Felmérések szerint közepes mértékű hőterhelés mellett (27 Celsius fok) a balesetek száma átlagosan 6 százalékkal nő, 32 fokban 13 százalékkal, 37 fokban pedig 33 százalék is lehet a növekedés – mindez természetesen a klíma nélküli kocsikra igaz, klíma viszont tengernyi autóban nincs (vagy van, de elromlott, és drága megcsináltatni), ami nyáron a lehúzott ablakból (is) látszik.
Add hozzá az emberi hülyeséget is!
Mint az fentebb nem csak a statisztikai adatokból látható, a nyár az árokba és egymásnak rántja az autókat, a hőség nincs jó hatással az életre. 140 km/órás tempónál (ennyivel simán húznak az autópályák belső sávjában) a látás beszűkül, a fékezési idő pedig megnő, és akár egy rossz kormánymozdulat is végzetes lehet. Abban a pillanatban, hogy volán mögé ülsz, már nemcsak magadért és az utasaidért, hanem a többi autózóért is felelős vagy. Mindenkinek jár az öt perc hírnév, mondják, de még egy X-Faktor előválogatás bénázása is kellemesebb, mint hogy az MTI fotótára a mentőautó + közúti baleset + helyszínelés keresőszavak begépelését követően a találati listán az árokba fordult autódról és a testzsákodról készült fotó jelenjen meg a képtárban.
Tetejére borult személyautó az M1-es autópálya Győr felé vezető oldalán, a 93-as kilométernél, Bábolna térségében 2019. június 9-én reggel. A belső forgalmi sávban haladt egy német rendszámú gépjármű, amely jobbra sodródott és oldalról nekiütközött a külső sávban haladó bolgár kisbusznak. A kisbusz az oldalára borult. A járműben nyolcan utaztak, közülük ketten súlyosan, hatan könnyebben megsérültek.
MTI/Szántó György