Minden nyáron szinte hetente jönnek szembe a rémes hírek repülőtéren hagyott emberekről, szétszakított családokról, csomagokról, melyek egész máshova kerültek, mint a gazdáik. Utasként ez az egész roppant kellemetlen, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a jogainkkal és a lehetőségeinkkel. Mi a helyzet, ha fapadossal utazunk? Az olcsó jegy kevesebb garanciát ad, mint a drága? Mikor fizet a légitársaság és mikor nem? Hogyan kell egyáltalán elérni, hogy fizessenek?
Az Európai Uniónak részletes szabályozása van ebben a kérdéskörben. Ez persze csak arra az esetre érvényes, ha valaki az EU területén utazik, vagy európai uniós légitársasággal érkezik ez EU-ba, vagy ha az EU területéről repül bármilyen légitársasággal, vagy ha a járattal kapcsolatos problémákért nem kapott még kártérítést, átfoglalást és segítséget a légitársaságtól az adott nem uniós ország jogszabályai értelmében.
Jó tudni, hogy ma már több cég is foglalkozik azzal, hogy behajtsa azokat a kártérítéseket, amelyek egy EU-s rendelet alapján járnak az utasoknak, abban az esetben, ha a repülő három órát késik, ha törlik a járatot, ha túlfoglalás miatt nem fér fel az utas a repülőre, vagy ha elvész a csomag. Ezek a cégek jellemzően a kérhető összeg bizonyos százalékát kérik az ügyintézésért cserébe, nekünk viszont nincs más dolgunk, mint hátradőlni, és várni, hogy jó esetben dőljön a lé.
A legfontosabb, hogy az összes extra költésről kérjen az ember számlát vagy nyugtát, hogy igazolni tudja a kiadásokat.
Mit tegyek, ha törölték a járatomat?
A földi kiszolgálókkal anyázni semmi esetre sem jó megoldás.
Ha egy légitársaság valamilyen okból töröl egy járatot – ez történt a Wizzair Londonban lévő utasaival –, akkor az utazó kérheti értelemszerűen, hogy foglalják át egy más járatra, vagy adják vissza a jegy árát. Ha átfoglalást kér, akkor étel- és italkuponokról is gondoskodnia kell – illetve kellene.
Ha csak a következő nap indul repülő, akkor az éjszakai szállásról és az odajutásról is gondoskodnia kell a légitársaságnak, illetve ingyenes telefon- és e-mail-használatot is fel kell ajánlania. Az, hogy 250, 400 vagy 600 euró kártérítés jár-e, attól függ, milyen távolságra van az úti cél.
Vannak azonban esetek, amikor nem jár a kártalanítás, ezek olyan előre nem látható és elháríthatatlan körülmények – erre itt tér ki az Európai Bizottság –, melyekre a légitársaságoknak semmiféle hatásuk sincs. Hogy, mi számít rendkívüli körülménynek, arról a tagállam hatósága dönt.
A repülő ugyan elindul, de jelentős késéssel
Elviekben ekkor is jár az étkezési és frissítőutalvány, a telefonhívás lehetősége, illetve ha indokolja a késés, szállást és transzfert is kell garantálni a fáradt utazóknak. Ha pedig öt óránál többet késik a repülő, vissza kell téríteni a jegyárat. Három óra vagy azt meghaladó késés esetén pedig itt is a 250–400–600-as szabály lép életbe.
Túlfoglalás
Ha nem rohansz, akkor jó kis pénzkereset lehet a túlfoglalás miatti kompenzáció, amely jó esetben úgy zajlik, hogy megkérdezik az utasokat, hogy ki hajlandó később elindulni, hazaérkezni. Ha valaki önként vállalja, azt vagy átfoglalják egy másik járatra, vagy visszatérítik a pénzét, illetve anyagi vagy egyéb kompenzációt ajánlanak számára, mint például: magasabb osztályú elhelyezés, hotelszolgáltatás, ingyenes út. A légitársaság számára az a legjobb, ha önként jelentkezőkkel lehet feltölteni a helyeket, ám ha ez nem jön össze, akkor a légitársaságnak joga van visszautasítani a plusz utasokat. Ebben az esetben frissítők, szállás és 250-600 eurós kártalanítás is jár.
Vannak azonban esetek, amikor az utas nem hivatkozhat a jogaira. Ez lehet: egészségi ok, problémás úti okmányok vagy egyéb meghatározott indok.
Én megérkeztem, a poggyászom nem
Ha ez hazafelé történik a poggyásszal, maximum szomorkodik az ember, hogy eltűntek az ajándékok, vagy nem érkezett haza a kedvenc bikini. Ha éppen nyaralni indul, az sokkal bosszantóbb.
A légitársaságok kártérítést fizetnek a benyújtott számlák alapján 1240 euró összeghatárig. Ehhez viszont az kell, hogy még a repülőtéren kitöltse az utas a panaszbejelentő nyomtatványt, vagy más néven PIR nyomtatványt. Ha erre nincs lehetőség, akkor a légitársaság részére kell eljuttatni 7 napon belül, megrongált csomag esetén.
A szabályok szerint a késve érkező poggyász 21 nap eltelte után elveszettnek tekintendő. Ha megkésve érkezett meg a csomag, akkor haladéktalanul, de legkésőbb a poggyász átvételétől számítva 21 napon belül kell benyújtania a reklamációt a légitársasághoz.
Persze ez az ideális helyzet, amikor van megfelelő személyzet a reptéren, aki készséggel intézkedik, de ez a ritkább. A másik variáció, hogy senki nem foglalkozik az utasokkal, nem kapod meg azt, ami jár, vagy éppen ignorálnak a dolgozók.
Ez tényleg patthelyzet, ami jó sok bosszúságot okoz, ezért is érdemes mindig némi vésztartalékkal számolni, minden utazás esetén. Ha a légitársaság a füle botját sem mozgatja, akkor az Európai Fogyasztói Központhoz lehet fordulni, ott segítenek a kártérítésben. Érdemes átolvasni az Európai Unió tájékoztatását, hogy mi a teendő akut helyzetben.