Az ember békésen zuhanyozik a közös fürdőszobában, hajmosás közben felnéz, és egy középkorú férfit lát, aki mobiltelefonjával épp felvételt készít róla. Ezt élte át az Index egyik olvasója, miközben mellette egy kislány fürdött. A nő a Balaton Soundon dolgozott, és a helyen, ahol megszállt, épp gyerektábor is működött. „Nem tudni, mióta állt felettem és a mellettem zuhanyzó kislány felett, de öt perce már biztosan fürödtünk” – írta az áldozat. Mint később kiderült, a kukkoláson kapott férfi maga is a fesztiválon dolgozott villanyszerelőként. Valószínűleg rájött, hogy ha áthajol a szomszédos mellékhelyiségből, akkor nemcsak lát, de videóra is tudja venni az eseményeket. Ezután többször visszajárt a zuhanyzóhoz, bár már mások is lebuktatták. Ilyenkor – mint írják – nyugodtan hagyta el a helyszínt.
Végül többen is feljelentést tettek, a rendőrség pedig tettenérés után megbilincselte a férfit, a telefonját elkobozták.
Legfeljebb neki jó élmény (Fotó: Profimedia)
Nem tudni, ilyenkor pontosan milyen elkövetővel állunk szemben, mi motiválhatta a férfit. Több magyarázat is van ugyanis, és a határok olykor elmosódnak.
Ha azt mondjuk: kukkolás, többféle jelenségre gondolhatunk. Mert egyrészt minden egészséges emberben van némi hajlam erre a tevékenységre, gondoljunk csak a valóságshow-kra, a peep show-kra vagy az ártatlan pornófilmnézésre.
Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus (Fotó: Budapest Pszichológia)
Valahonnan gyermekkorból jön ez a késztetés Sarkadi Bálint, a Budapest Pszichológia klinikai szakpszichológusa szerint. „Pszichoszexuális fejlődésünk során sok mindent megfigyelés alapján sajátítunk el. Legyen ez mások csókolózása az utcán, filmek vagy éppen szüleink magánélete, amibe véletlenül a kelleténél jobban belelátunk. Ezzel még semmi gond nincs, még azzal sem, ha egy-egy ilyen epizód izgalmat vált ki bennünk.
A voyeur olyan ember, akinél mások titokban való megfigyelése szenvedéllyé, függőséggé válik, viszont pszichoszexuális fejlődésében elakadást történt.
A jelenséget szexuális perverzióként, parafíliaként tartják számon, vagyis az átlagostól eltérő, esetenként kóros szexuális viselkedésnek, zavarnak nevezi a szexuálpszichológiában. Különösen azt a verzióját, amikor valaki normál nemi együttlét helyett kizárólag „kukkolással”, és a közben való maszturbációval képes kielégülni. „Hasonlatosan a pornófilmnézéshez: a kíváncsisággal önmagában nincs probléma, de ha teljesen átveszi az uralmat a szexuális életünk felett, az már kóros.”
A kukkolás persze egészen más kategória olyan szempontból, hogy ártalmas lehet másokra. Hiába áll a hátterében lelki zavar, ha a vége bűncselekmény. Merthogy másokról intim helyzetben felvételt készíteni a tudtuk nélkül az. De már maga a leskelődés is erősen aggályos – és itt használhatnék durvább szavakat is. „Igen, nézhetjük a kérdést pszichés, erkölcsi vagy jogi szempontból, de fotók, videók készítése mindenképpen minősített esetnek számít – mondja Sarkadi Bálint. – Azt ráadásul bizonyítani is könnyebb, nem úgy, mint a megfoghatatlan kukkolást.
Ettől függetlenül az nagyon más, hogy valaki véletlenül meglátja a szomszédot, mert nem húzta be a függönyt, mint az, hogy rendszeresen visszajár tinilányok zuhanyzójához.”
Mit mond a jog?
Önmagában a „kukkolás” ugyan nem büntethető cselekmény, de nem vagyoni kártérítésre alapot adhat. Felvétel készítése az érintett beleegyezése nélkül viszont kimerítheti a tiltott adatszerzés bűntettének fogalmát, ilyenkor sérül a személyes adatok (egy ember képmása is ennek számít) védelméhez való jog, a felvételek megtartása pedig tiltott adatkezelésnek minősülhet. Az új Ptk. személyiségi jogi szabályai szerint sérelemdíjra jogosult az, akiről rejtett kamerás felvétel készül ilyen módon.
Érdekes, hogy mintha maga az elkövető nem is lenne tisztában a tette súlyával. Legalábbis ha igazak a híradások, melyek szerint minden sietség nélkül, nyugodtan hagyta el a helyszínt, még akkor is, ha észrevették, mit csinál. „Egy ilyen embert általában kisebbségi érzés jellemez, kevéssé magabiztos, esetleg szégyent él meg valódi intim helyzetekben, ezért kerüli azokat” – magyarázza a szakértő.
Az erre való hivatkozás persze lehet csupán védekezés is a részéről. Hiszen nem feltétlen parafíliában szenved, aki ilyet csinál, lehet, hogy egyszerűen csak visszaél a helyzettel. „Egy egészséges lelkületű ember, ha meglát is kislányokat, nem jár vissza oda videózni” – szögezi le Sarkadi Bálint. Ugyanakkor hozzáteszi: „Azt azért nehéz elképzelni, hogy nem lenne tisztában azzal, hogy pucér embereket filmezni enyhén szólva is problémás, amiért felelnie kell.”
Már csak azért is, mert egy ilyen rossz tapasztalat nyomot hagy az áldozat lelkében, főleg, ha kiskorú. A pszichológus szakértő szerint fokozott érzékenység, visszahúzódás, gátlásosság alakulhat ki nála, mely a szociális kapcsolataira és a szexualitására is rá nyomhatja a bélyegét.