Tegnap Gáspár Szabolcs ortopéd-traumatológus főorvos az M1 műsorában beszélt arról, hogy milyen sokan sérülnek meg a nyaralásukon, ami persze összefügg azzal, hogy ilyenkor eleve többen sportolnak. A terhelés sokakat hirtelen ér, hiszen az év többi részében keveset mozognak: így könnyebben jönnek a térd- és bokasérülések, törések – főleg a fiataloknál és a középkorúaknál, focizás vagy röplabdázás közben.
Futás: nem veleszületett képesség
Baji Anikó sürgősségi triázs nővér feladata, hogy az osztályra érkező betegeket az állapotuk súlyossága szerint rangsorolja. Számtalan nyári balesetből adódó sérüléssel találkozott már a fesztiválok elsősegélyegységein. Azt meséli, hogy a bajok nem is feltétlenül a vakáció alatt kezdődnek, hanem akkor, amikor az emberek elkezdenek felkészülni a várva-várt bikiniszezonra. „Ilyenkor sokan pánikszerűen próbálnak megszabadulni attól a – jó esetben – pár kiló súlyfeleslegüktől. Látják, hogy mások mozognak a városi futópályákon, és ötletszerűen ők is elkezdenek kocogni. Sajnos sokan a nulláról állnak neki, úgy, hogy nem kérik ki előtte egy szakember tanácsát, csak vesznek egy futócipőt. Előfordul, hogy nem megfelelő távot választanak, esetleg túl gyors tempót vesznek fel. Rengetegen kihagyják a bemelegítést és a nyújtást. Ezekből jönnek aztán a sérülések, izomhúzódások.”
A szakember hozzáteszi, gyakorlott futókat is látnak el ilyen panaszokkal, hiszen nyáron sokan készülnek maratonra, egyre hosszabb távokat futnak, így közülük is többen sérülnek.
Nem szégyen a bukósisak
Egyre több helyen vannak jó kerékpárutak, amelyeket sokan is használnak. Gyakoriak azonban a balesetek is – egy részük abból adódik, hogy a bicikli nincs jól felkészítve az útra. „Sokan ahelyett, hogy elvinnék szakemberhez, otthon bütykölgetik a bringát, aztán kiderül, hogy rosszul van beállítva, nem jó a fék vagy a kerekek állapota. Fontos, hogy elöl-hátul legyen lámpa, viseljünk védőfelszerelést, bukósisakot, mert ha elesünk, komoly ütéseket, zúzódásokat, sebeket szerezhetünk: a legtöbb kerékpáros kulcscsonttörés, végtagsérülés miatt köt ki a traumatológián.”
Ugye, hogy ugye (Fotó: Profimedia)
Baji Anikó szerint a hegyi kerékpározás nagy kedvenc, hiszen fent hűvösebb van, izgalmas az erdőben tekerni, nagy sebességgel legurulni a hegyoldalról – viszont kockázatos is. Itt hatványozottan fontos, hogy milyen állapotban van a gép, és hogy van-e védőfelszerelés.
„Gördeszkaőrület is van, de a görkorcsolya és a roller sem veszélytelen. Mindegyiket szép, egyenletes terepen kell megtanulni használni. A kerekek könnyen megakadhatnak az apróbb kövekben is, ilyenkor hatalmasat eshetünk. Sürgősségi nővérként és magánemberként is mindig mondom, hogy nem szégyen felvenni a jó áron kapható bukósisakot, a könyökvédőt, a nadrág alá-fölé betehető protektorokat. Eséskor általában térdre, könyökre érkezünk, márpedig ezek sérülékeny pontok.”
Csökkent kapacitás
Baji Anikó azt meséli, hogy a sürgősségi osztályokra nemcsak a nyári balesetek miatt érkeznek sorra az emberek, hanem azért is, mert a meleg ellenére nem visznek be elegendő folyadékot. „Kiszáradnak, legyengülnek, szaporábbá válik a pulzusuk, a terhelhetőségük csökken.” Nagyon veszélyes, ha az ember ereje pont a vízben fogy el: a szakember ezért is kéri, hogy ne ússzunk messzire a partról, bármennyire is úgy tudjuk, hogy jó úszók vagyunk: ahhoz is erő kell, hogy visszajussunk.
Ésszel élvezem én a strandot?
A szakember szerint a strandbalesetek tekintélyes része a figyelmetlenség számlájára írható: hiába csúszós a medence széle, rohannak a gyerekek, de sokan esnek el a lábmosónál is. A legtöbben a könyökükre érkeznek, vagy a fenekükre, rossz esetben a fejükre. Akár természetes vízhez megyünk, akár medencés strandra, figyeljünk oda az alkoholfogyasztásra: vagy ne igyunk, vagy csak minimális mennyiséget, mert bizonytalanná teszi a mozgást, rontja a reflexeket – sokan emiatt törik összevissza magukat.
Szinte minden nyáron olvasunk olyat, hogy valaki azért sérült meg, vagy veszítette el az életét, mert rossz helyen ugrott vízbe. „Az emberek imádnak ugrálni, de nem mérik fel a mélységet. Nem jó ötlet a természetes vizekbe ugrálni a mólókról, mert bármi lehet a mélyben, amiben megakadunk, vagy amibe beverjük magunkat. És soha ne ugráljunk egyedül, legyen ott valaki, aki segítséget tud hívni!”
Sokan indulnak evezni, mindenféle hajót bérelnek – a vízi balesetek megelőzésében segít, ha követjük a kijelölt utakat, mert nem mindenhol biztonságosak a tavak, folyók. „Lehetnek sziklás részek, kiálló rönkök, bekeveredhetünk olyan részre, ahol valamilyen munkálatok folynak – itt nagy a beakadás, beborulás veszélye, jól meg is lehet ütni magunkat. Semmiképp ne szálljunk vízre mentőmellény nélkül: hiába úszunk jól, meglepő, hogy egyik pillanatban még a hajóban ülünk, a másikban már a vízben vagyunk – ezt tapasztalt kajakozóként is mondom.”
Ha bizonytalan a talaj
„Klasszikus nyári sérüléseket lehet összeszedni a salakos teniszpályán is: ha viseltesebb az anyaga, könnyebb megcsúszni rajta, de sokaknak a pályát leválasztó szegőlécekkel gyűlik meg a bajuk – beléjük ütköznek, elesnek. Sok a horzsolt seb. A csúnya, vérző sérülésekkel minél hamarabb el kell menni az orvoshoz, nem szabad szégyenlősnek lenni, vagy félvállról venni a dolgot: ki kell tisztítani a sebet, szükség esetén kell egy tetanusz. Az elfertőződött seb nem játék, ráadásul hosszan gyógyul” – figyelmeztet Baji Anikó.
Extrán oda kell figyelni, ha homokon vagy más, nem egyenletes talajon sportolunk, például strandröplabdázunk, mert könnyű bokasérülést szerezni: ki- vagy befordul, megrándul, súlyosabb esetben kificamodik.
Így védjük a kicsiket!
Az önfeledten játszó gyerekek kevésbé veszik észre a veszélyeket, ezért különösen oda kell figyelnünk rájuk – a gyermekkori balesetek megelőzéséről részletesen ír a Tankórterem edukációs blog. Íme néhány tanács tőlük a jó időre:
● A játszótéri és udvari játékok feleljenek meg a kicsi korának, használjuk őket rendeltetésszerűen, győződjünk meg róla, hogy nem állnak ki belőlük rozsdás részek, illetve hogy biztonságosan működnek – fontos a megfelelő aljzat, ami felfog az esésből.
● Homokozó: nézzük át, hogy biztosan ne legyen benne sérülést okozó tárgy.
● Trambulin: csak 6 éves kor fölött használják, legyen háló körülötte, egyszerre egy gyerek ugráljon rajta.
● Medence: ne engedjük szaladgálni, kismotorozni körülötte a kicsit.
● A kerékpár csomagtartója: ne ültessük ide, mert hamar elfárad a lába, beakadhat a küllőkbe – használjunk gyermekülést.
● Sportolás csak a korának megfelelő védőfelszereléssel.
Játsszunk felnőttesen!
A csapatjátékok közül az egyik legveszélyesebb a foci. Ha ez így van a szárazföldön, képzeljük el a vízifoci-statisztikákat: ez az a játék, amit egy olyan gumialjú pályán játszanak, amit locsolnak. „Borzasztóan csúszik, hiába van valamennyire kipárnázva az alja, nagyon szerencsétlenül lehet rajta esni. Mint a strandjátékok nagy részére, erre sem véletlenül van kiírva, hogy mindenki csak saját felelősségére használhatja. És persze semmiképpen se használjuk ittas állapotban!”
Baji Anikó hozzáteszi, ugyanez érvényes a bungee jumpingra. „Az ember kicsit eleve bátrabb nyáron, megörül a lehetőségnek, fel sem méri a fizikai adottságait, rossz esetben nem figyel eléggé a biztonsági előírásokra, vagy nem tudja maximálisan betartani azokat. Pedig elmondják, hogy hogyan feszítsd meg magad, hogyan tarts a kezed, lábad: az ernyedt testen, szabadon lógó végtagokon elég nagyot tud rántani a gumikötél.”
A sürgősségi szakember szerint összességében nagyon jót teszünk magunknak azzal, ha eldöntjük: sportolunk vagy bulizunk. Mindkettőnek megvan a maga ideje.
További információ: „Gyermekbalesetek megelőzése”. Szerző: Páll Nikolett, lektor: Dr. Pápai Tibor, Kommunikációs vezető: Baji Anikó