Ezernél is több fogorvos jelezte, hogy részt vesz az akcióban, amelynek keretében szeptember 13-ig szünetelteti működését a térítésmentes fogászati ellátást nyújtó rendelők többsége. Ez alatt csak az ügyeleti és a sürgősségi ellátás marad meg, tehát akinek nem akut fogászati problémája van, annak magánrendelőbe kell mennie.
Az akció a szó szoros értelmében nem sztrájk, hanem kollektív szabadságolás. Éppen az a fogorvosok egyik problémája, hogy vállalkozóként dolgoznak, mert a jelenlegi állami finanszírozás mellett nem tudják a rendelőket hosszú távon, kiszámíthatóan és biztonságosan működtetni. Sok helyen emiatt nehéz megoldani a helyettesítést szabadság, betegség vagy gyerekvállalás esetén – írja a 24.hu. Az állami támogatás ugyanis nem elég a berendezések működtetésére, az anyagköltségre, valamint az orvos és az asszisztens fizetésére együtt.
A magyar lakosság 6,2 százalékát sújtja a tartós fogorvoshiány (Fotó: iStock)
Az egészségügyért felelős államtitkár a sztrájk tervezett indulása előtt néhány nappal ismertette a kormány tervét: a közfinanszírozott ellátók még idén egyösszegű, másfél millió forintos juttatásban részesülhetnek, a jövő évben pedig 250 ezer forinttal, majd 2021-től újabb 140 ezer forinttal emelhetik a praxisok havi díját. Azaz egy átlagos körzet 1,1 -1,2 millió forintból gazdálkodhatna a mostani 700-900 ezer forint helyett.
A demonstráció szervezője, a Keszthelyen dolgozó Nagy Ákos szerint ez az összeg nem változtatna érdemben a helyzetükön, inkább havi 1,6-1,7 millió forintból lehetne működtetni a rendelőket.
Magyarországon 272 a betöltetlen fogorvosi szolgálatok száma, a lakosság nagyjából 6,2 százalékát sújtja a tartós fogorvoshiány.