Hamarosan kezdődik az új tanév a budapesti egyetemeken és főiskolákon, a legtöbb hallgató már felvételt nyert a kollégiumokba, akik viszont nem, azok most egy utolsó rohamot indítottak az albérletekért. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a kerületek többségében 5-10 százalékkal nőttek az árak, habár az albérleti piacon népszerűbb (ezért már ma is legdrágább) kerületekben a tavalyi évhez képest nem változtak az átlagos bérleti díjak.
„Az árak nem változtak jelentős mértékben. Ha megnézzük a statisztikákat, akkor azóta, hogy a felvételi ponthatárok kiderültek, a kínálat egyharmaddal, a kereslet pedig 9 százalékkal nőtt, ez pedig visszafogta egy kicsit az árakat” – vélekedik Keszthelyi Péter független ingatlanos, aki főleg budapesti lakások kiadásával és eladásával foglalkozik. Keszthelyi azt mondja, hogy az elmúlt években a legtöbben befektetési céllal vettek lakást, ezek már megjelentek a bérleti piacon. Bérlőből viszont nem lett sokkal több a fővárosban.
Ezek a legdrágább kerületek
Továbbra is az V. és a XIII. kerületi albérletek a legdrágábbak, egy téglalakás egy négyzetméterre vetített havi bérleti díja átlagosan 3500 forint, míg a külső pesti kerületekben ugyanez a díj átlagosan 1000 forinttal kevesebb, azaz 2500 forint. Ez azt jelenti, hogy aki a Lipótvárosban vagy Újlipótvárosban keres albérletet, annak egy 60 négyzetméteres lakás esetében is havonta legalább 210 ezer forinttal kell számolnia a rezsiköltségeken kívül. Ezzel szemben aki Rákospalota vagy Pestszentlőrinc nyugodt, kertvárosias miliőjét választja, annak egy ugyanekkora lakásért átlagosan 150 ezer forintos albérleti díjat kell fizetnie.
Mennyi az annyi?
„A párommal bérelek lakást a VI. kerületben 110 ezer forintért, plusz rezsiért” – meséli nekünk Zsófi, aki idén kezdi meg tanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetemen, emberi erőforrás szakon. A fiatal lány Eger mellől, egy kis faluból költözik fel a nagyvárosba. Szívesen ment volna kollégiumba, de ott 160 százalékos volt a túljelentkezés, így nem került be. Párjával július végén kezdtek el albérletet keresni, és most sikerült megtalálniuk a megfelelőt. Ingatlanos segítségét nem vették igénybe, inkább a Facebookon található csoportok hirdetései között keresgéltek.
Bogi is hasonlóan tett: „Azt tudom tanácsolni, hogy aki albérletet keres, az lépjen be nagyon sok csoportba különböző közösségi oldalakon, és ott csak keresgéljen!” Bogi több lakást is megnézett, mire rátalált a tökéletes, Baross utcai albérletre, Budapest VIII. kerületében. Ő Szentgotthárdról költözik a fővárosba, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, nemzetközi igazgatási alapszakon tanuljon.
Hárman vagyunk, ezért szétosztjuk az anyagiakat, így 73 ezer forint egy hónap egy főre, de még van egy szabad helyünk, amit szeretnénk kiadni, és akkor 55 ezer forint lenne a bérleti díj
– magyarázza Bogi, aki szülei segítségével fizeti a bérleti díjat.
Szülői segítség nélkül márpedig nem megy
A lány nincs ezzel egyedül. Keszthelyi Péter is azt tapasztalja, hogy a diákok szülői támogatásból, vagy részben abból bérelnek lakást. „A szüleim támogatnak és fizetik az albérletet, én is dolgozom éttermekben itt Magyarországon és külföldön is, a munkából keresett pénz majd a mindennapokban lesz segítségemre” – mondja Bogi, aki reméli, hogy fel tudja venni a nagyvárosi ritmust. Zsófi is ebben reménykedik, és abban, hogy hamar sikerül munkát találnia az iskola mellett. Mint mondja, ő is számíthat a szülei támogatására, de az albérletkeresésnél a fő szempont az volt, hogy a bérleti díj minél kevesebb legyen.
„Nehéz jó albérletet találni, mert vagy rossz környéken van, vagy magas az ára” (Fotó: MTI / Krizsán Csaba)
Fontos a jó elhelyezkedés és a tisztaság
Keszthelyi Péter szerint a tendencia az, hogy a diákok az olcsóbb albérleteket keresik, de fontos szempont a lakás elhelyezkedése is. „Szerintem elég nehéz jó albérletet találni, mert vagy rossz környéken van, vagy magas az ára. Nekem az volt az elsődleges szempont, hogy saját szobám vagy egy pici lakásom legyen, elérhető áron” – meséli Zsófi. Boginál inkább az játszott szerepet, hogy mennyire van közel az egyetemekhez, nyugodt környezetben van-e, és tiszta, otthonos-e a lakás. Az albérletek felszereltségét és állapotát illetően az Otthon Centrum tapasztalata is az, hogy a fiatalok általában olyan bútorozott lakást keresnek, ami nem luxuslakás, de élhető, tiszta, nem lelakott.
Az elmúlt években ugyanakkor azt is tapasztalni lehet, hogy a belvárosi kerületekben érezhető drágulás miatt a legfelkapottabb városrészek (Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros vagy Újlipótváros) külső részei iránt is megnőtt az érdeklődés. Sőt az sem ritka, hogy a megfizethetőség érdekében akár távolabbi lakótelepen keresnek a diákok kisebb lakásokat.
Bérleti szerződés nélkül soha
Az Otthon Centrum szerint a legnagyobb hiba az albérletkiadásoknál továbbra is az, ha a bérlő és a kiadó nem köt szerződést. Ez ugyanis a későbbi vitás kérdések megoldásában nagy segítségére lehet a feleknek, megkímélve mindkettőjüket a sok esetben hosszan elnyúló, lezárhatatlan nézeteltérésektől. Továbbá egy jól összeállított szerződés nemcsak a kiadót, de a bérlőt is védi. Keszthelyi Péter ingatlanos is kiemelte a bérleti szerződés fontosságát, emellett megjegyezte, hogy az sem szerencsés, ha valaki próbál lealkudni a bérleti díjból. Az alacsonyabb ár kiharcolása még akkor sem indokolt, ha mondjuk egy lakás bútorozott, de mi bútorozatlanul szeretnénk kivenni. „A bútorozottság és a bútorozatlanság nem lehet árképző tényező” – magyarázta.
Mi a helyzet vidéken?
Az Index az Ingatlan.com jelentésére hivatkozva azt írta, hogy az egyetemvárosok közül Debrecenben augusztus végén az átlagár 100 ezer forint volt, ami az egy évvel korábbi szintet 5 százalékkal múlja felül. Szegeden az átlagos bérleti díj szintén 100 ezer forintot tett ki augusztus végén, ami ugyancsak azonos a szezon előtti összeggel, igaz, éves szinten azért 11 százalékos emelkedésnek felel meg. A miskolci albérletpiac 80 ezer forintos átlaggal kezdte és fejezte be a szezont, ami éves szinten így is 14 százalékos többletet jelent. A pécsi 95 ezer forintos átlag viszont 4 százalékos csökkenésnek felel meg.