A reptér korlátozása után hétfő estétől bezárja Ciprus az összes éttermet, kávézót, fodrászatot, masszázsszalont, kozmetikát, a szállodák hat nap múlva húzzák le a rolót. Csak a gyógyszertárak, a benzinkutak, a szupermarketek és közértek tarthatnak nyitva. Egyszóval mindenkit próbálnak az otthonában tartani. A jelenlegi fertőzöttek száma 39, egyelőre halálesetről még nincs tudomás.
A cipruson élő magyar családok felkészültek a hosszú otthonlétre. Szinte mindenki betározott élelmiszerekből legalább két hétre, és tervezik, hogy nem mozdulnak ki otthonukból.
Tóth Linda ciprusi férjével és két gyermekével él Pafoson. „Szeretek előre gondolkozni, és már hetekkel ezelőtt még a járvány elején elkezdtem egy-egy plusz dolgot vásárolni otthonra – mondja Linda. – Egy csirkével többet hoztam haza, és lefagyasztottam, vagy egy cukorral többet vettem, szépen lassan fokozatosan feltöltöttem a konyhát úgy, hogy két hétre elegendő élelmünk van itthon. Van egy három és fél éves kislányunk és egy ötéves fiunk, akik már pár napja itthon vannak, mert az óvodák és az iskolák szerdától bezárnak. Nem járunk ki az utcára, egyelőre itthon vagyunk. A férjem és én mától nem is dolgozunk, mindketten a szállodaiparban vagyunk és ott is leállás van mindenhol. Azt kell megoldanunk, hogy lefoglaljuk a gyerekeket és megbeszéltük a férjemmel, hogy amíg lehet a boltba sem megyünk. A párom családjában sok az idős, nem szeretnénk hazahozni a vírust. Szerencsére van egy kis félretett pénzünk is, így egyelőre nem pánikolunk. De sok más családnak sajnos nincs tartaléka, őket nagyon sajnálom.”
Czövek Alexandra férjével és kisbabájával Limassolban élnek. „Ez az egész korlátozás szerintem egy szükséges lépés volt ahhoz, hogy a vírus terjedését lelassítsuk – mondja az anyuka. – El kell fogadni, hogy nem tudok például edzésre járni, pedig versenyszerűen evezek és a kislányomat sem tudom hordani különféle foglalkozásokra. Most otthon kell lenni, és várni. Az az egy rossz érzés van bennem, hogy nem tudom, mikor láthatom a Magyarországon élő családomat, meddig tart ez az egész. Azt látom, hogy itt Cipruson elég nyugodtan kezeli mindenki a helyzetet, és az emberek próbálnak összefogni. Mi sem pánikolunk, de azért én is betáraztam a konyhát, vettem száraz élelmiszereket és bébiételeket, pelenkát, ilyesmit. Két-három hétig, ha nem is tudunk kimozdulni, akkor is van mit ennünk.”
Szávai Anikó szerint jó egy kicsit megállni és otthon lenni együtt. „Amióta bevezették a szigorúbb intézkedéseket, folyamatosan tartom az interneten keresztül a kapcsolatot az itt élő magyarokkal, a híreket mindig megosztjuk egymással – mondja a Pafoson élő négygyerekes Nina. – Próbálom a saját oldalamon is informálni az embereket az újabb eseményekről. Azt látom, hogy akik eddig nem vették komolyan ezt a helyzetet, mára ők is megváltoztatták a véleményüket. Szerintem jó, hogy egy kicsit megáll a világ, a globális felmelegedés miatt mindenképpen. Nálunk már az egész család itthon van, a férjem bezárta a bárját, én pedig a szépségiparban dolgozom és nem vállalok már napok óta vendégeket. De mától már nem nyithat ki itt semmi, szóval egyébként is korlátoztak volna minket. Ez mindenkinek anyagi kiesés, és nyilván aggódom is emiatt, de most úgysem tudok semmit sem csinálni, mint elfogadni a helyzetet, betartani az intézkedéseket, és pozitív maradni egy ilyen krízishelyzetben. A gyerekekkel egész nap játszunk, szerencsére van kertünk és kint focizhatnak. Megpróbáljuk úgy elütni a napot, hogy mindenki jól érezze magát. Én ma kimentem vásárolni maszkban és kesztyűben, ezt ajánlom másoknak is, ha kimozdulnak a közértbe.”
Tammy Vivien kisfiával és férjével él Nicosiában. „Itt a fővárosban nem érzek olyan nagy pánikot – mondja Vivi. – Inkább az összefogás jellemző. A fociegyesületben például bejelentették, hogy online edzéseket fognak tartani, hogy mozogjanak a gyerekek. A kilenc éves fiam is focizik. Ezt jó ötletnek tartom. Az iskola szervezi az internetes oktatást, nem maradnak a tanulók oktatás nélkül. Mi egy háromemeletes épületben lakunk, kettővel alattunk laknak az anyósomék. Az időseknél sok a tartalék élelmiszer, de azért mi is megtöltöttük a fagyasztónkat. Pánik nincs rajtam, egyáltalán nem félek a vírustól, inkább az idősekért aggódom jobban.”