Joe Biden megszerezte Pennsylvaniaban a 20 elektori szavazatot, így elérte a végső győzelemhez szükséges 270 elektort – írta szombaton a CNN 96 százalékos feldolgozottságnál, miután 30 ezer szavazat fölé nőtt előnye az államban.
Ezzel kijelenthető: Joe Biden az Egyesült Államok következő elnöke ezen a történelmi, koronavírus-sújtotta szavazáson. A koronavírus-járvány miatt ugyanis minden eddiginél többen szavaztak levélben, a szavazatok feldolgozása így pár helyen a szokottnál is lassabban alakult.
Várható, hogy Donald Trump ezért a szavazatok újraszámolását kéri, de egyelőre a helyzet az, Joe Biden az Egyesült Államok új elnöke.
Visszafogott jelölt
Magyarországról nézve igencsak furcsa volt, hogy a Demokrata Párt ősszel Joe Bident indítja Donald Trump ellenében az elnökválasztáson. Sokan sok helyütt megírták, hogy ő a legesélyesebb kihívó a demokrata térfélen, többek közt azért, mert Barack Obama egykori alelnökeként számíthat a fekete közösségek támogatására, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki a demokrata táborban sikeres legyen. Itt, a világ túlsó felén mégsem hallhattunk túl sokat róla, és leginkább csak azzal sikerült bekerülnie a magyarországi hírkeringésbe, hogy Donald Trump őt akarta lejáratni, amikor megzsarolta Ukrajnát az országnak járó támogatások visszatartásával – már amennyiben nem találnak valami terhelő információt a Biden család ukrán ténykedésére nézve.
Ám ahogy az lenni szokott, Joe Biden még az ostrom idején is nagyrészt passzív fél maradt, és bár kétségtelenül durva és nemtelen támadásokkal próbálták lejáratni az elnök körei, ő nem tolta magát előtérbe, hanem hagyta, hogy a Trump által kavart vihar magától csapjon vissza az elnökre. Magyarországon a hírek az Amerikában szélső balosnak tartott Bernie Sandersről, illetve Elizabeth Warrenről szóltak: messze nekik voltak a leghangosabb támogatóik, és ők voltak azok, akik a leglátványosabban álltak ki a Trump-adminisztráció rémtetteivel szemben. Konfrontatív stílusuk azonban visszaütött. Nem jöttek ugyanis rá, hogy Donald Trump után a demokrata érzületű embereknek elegük van az állandó harcból, és inkább egy nyugodt erőre vágynak.
Az ember, aki hátradől
A brit Guardian már tavaly augusztusban azzal a címmel hozta le az amerikai elnökválasztási esélyekről szóló tudósítását, hogy:
„Joe Biden egy unalmas jelölt, és pont emiatt megy neki ennyire jól”.
A cikk nagyrészt arra a tézisre épül, hogy Biden kissé unalmas és sótlan személyisége képezi a legnagyobb kontrasztot Trump bizarr showmanségével szemben, és sok ember számára ez vonzó választássá teszi őt. Az országos politika ugyanis a Trump kormányzat alatt túlságosan rátelepedett az amerikaiak mindennapjaira, amiből már sokaknak borzasztóan elegük lett, ezért azt szerették volna, hogy egy nyugodt, botrányoktól, szélsőséges kirohanásoktól és vad ötleteléstől mentes négyéves elnöki periódus következzen, és ebben leginkább az segíthet, ha egy kissé unalmas személyiségű embert ültetnek a Fehér Ház Ovális Irodájába.
Persze a Guardian írása tavaly nyáron még csak elmélet volt, ám miután a demokraták belső küzdelmében az utolsó ellenfele, Bernie Sanders is kihullott, most már gyakorlatilag ténnyé vált: novemberben a kissé sótlan Joe Biden dolga lett, hogy megverje az elnökválasztáson azt a Donald Trumpot, aki a jelenlegi járványhelyzetben hétről hétre tornázta egyre lejjebb a népszerűségét. Teszi ezt annak ellenére, hogy a válságok idején a hatalmon lévő politikusok támogatottsága jellemzően az egekig szokott emelkedni.
„Visszaadta az életem, és elhitette velem, hogy újra egész lehet családom” – Ki lehet az új first lady?
A munkáscsaládból származó Joe Biden jelenleg második feleségével, Dr. Jill Bidennel él együtt, első feleségétől nem vált el, hanem megözvegyült. 1972-ben az első felesége, Neilia Hunter – akivel még a jogi egyetemen jöttek össze – három kisgyermekükkel autóba ült, hogy elmenjenek karácsonyfát vásárolni, csakhogy balesetet szenvedtek, összeütköztek egy teherautóval, és Biden felesége és egyéves lánya is belehalt a sérüléseibe, valamint két kisfia is súlyos sérüléseket szenvedett. A férfi utólag azt nyilatkozta, hogy akkoriban komolyan fontolóra vette az öngyilkosságot, de az esetet túlélő fiai miatt szerencsére másképp döntött. Szenátori esküjét nem Washingtonban tette le ’72-ben, hanem a fiai kórházi ágya mellett. Néhány évvel később a bátyja egy mozis vakrandin hozta őt össze második feleségével, a tanárként dolgozó Jillel, és rögtön óriási lett a szerelem: Bident azonnal levette a lábáról, hogy a nő kiválóan megtalálta a közös hangot a fiaival. „Visszaadta az életem, és elhitette velem, hogy újra egész lehet a családom” – nyilatkozta később erről az időszakról Biden.
Biden ötször kérte meg a felesége kezét – elmondása szerint az újraházasodásra fiai biztatták –, mire a nő végül igent mondott, mivel biztos akart lenni abban, hogy a férfi már túl van a felesége elvesztésén. A nászútra végül Biden fiaival együtt, négyesben mentek 1977-ben. Közös lányuk, Ashley 1981-ben született. Jill több évtizeden át dolgozott tanárként Delaware-ben, és amikor a férje Obama alelnöke lett, second ladyként igyekezett hasznosan tölteni az idejét. Szorgosan járta például az Egyesült Államok iskoláit, hogy a mellrák korai szűrésének fontosságára hívja fel a figyelmet, az évek alatt nagyjából tízezer diáklány előtt beszélt. Michelle Obama oldalán szorgalmasan támogatta a hazatérő veteránokat: oktatási és álláskeresési programokat, valamint egészségügyi ellátást biztosított sokak számára. Jill Biden ezen felül szorgalmas maratonfutó: rendszeresen vesz részt különböző versenyeken, és ha van ideje, könyveket is ír. Oroszlánként védi férjét minden helyzetben, erről bárki megbizonyosodhatott egy március 4-i kampányeseményen, ahol Jill személyesen állta útját egy emelvényre feljutó tiltakozónak.
Lehet valaki elnök protest szavazatokkal?
Úgy hírlik, Obama annak idején pont azért választotta őt az alelnökének, mert ezzel akarta üzenni a demokraták konzervatívabb oldalának, hogy nem fogja fenekestül felforgatni az értékeiket, és ő is fontosnak tartja a hagyományaikat. Bident több helyütt írták le úgy, mintha egy másik korszak politikusa lenne, egy mostaninál sokkal nyugodtabb éráé, és sokaknak pont ez az oldala lehetett vonzó. A mindenre azonnal dühből és hangosan reagáló Trumppal szemben ő egyáltalán nem reaktív típus, és ez olyannyira igaz, hogy egy-egy új ügy felbukkanása kapcsán a demokraták rendszerint felteszik a kérdést Twitteren, hogy
„Hol van Biden?”
A párt radikálisabban gondolkodó szárnya ugyanis olyan elnökjelöltet szeretett volna, aki harcosan áll ki Trumppal szemben (az elnök Álmos Joe Bidenként gúnyolta ellenfelét), és ugyan Joe Bidenről nem lehet azt mondani, hogy ne kritizálná Trump politikáját, ezt pontosan olyan nyugodtan és kimérten teszi, mint annyi minden mást az életben.
Támadások, melyek nem találnak célba
Joe Bidenről látványosan peregnek le a támadások, és régimódi politikushoz való módon a személyét ért kritikákat nem veszi személyes sértésnek. Ha kell, egykori legnagyobb ellenfeleivel is békülékeny hangnemet tud megütni. Erre jó példa kapcsolata Kalifornia szenátorával, Kamala Harrisszel, aki az előválasztási kampány korai szakaszában még azzal támadta őt, hogy együttműködött olyan kormányzókkal, akik a szegregációs oktatást támogatják, márpedig a rasszizmussal való vádaskodás az egyik legdurvábbnak számít az Egyesült Államokban, főképp egy olyan jelölt esetében, aki az Obamával való együttműködésének köszönhetően korábban bírta a fekete közösségek támogatását.
Harris a durva támadások ellenére mostanra Biden egyik legfőbb szövetségese és pártolója lett, most pedig az alelnöke.
Úgy fest, szintén nem tudták megrengetni azok a vádak sem, melyeket tavaly kapott, amikor hét nő azzal vádolta meg, hogy helytelenül fogdosta és ölelgette őket úgy, hogy attól az érintettek kellemetlenül érezték magukat. A legdurvább vád Tara Reade-től érte, aki rövid ideig dolgozott vele még 1993-ban, és azt állítja, hogy a demokrata jelölt a falnak szorította őt, majd a ruhája alatt a nemi szervéhez nyúlt. Több Bidennel és Reade-del is együtt dolgozó azonban megvédte az elnökjelöltet, mondván akkoriban semmi efféle panasz nem volt rá, és Reade sem mesélt senkinek az esetről a munkahelyén. A vádak egyáltalán nem rengették meg Joe Biden választási esélyeit, ami részben annak a szomorú ténynek köszönhető, hogy a Fehér Házban jelenleg egy olyan elnök ül, aki ennél sokkal rémisztőbb dolgokat követett el az évek során.
Mr. Középosztálybeli Joe
Joe Biden már a hetvenes évek óta az amerikai nagypolitika aktív szereplője, sőt még csak 1988-at írtunk, amikor úgy döntött, hogy elnöknek jelölteti magát, bár ez nem sült el túl jól. Plagizálás (egy brit politikus beszédének szövegét „vette kölcsön”) miatt idő előtt visszalépett.
Hatszor választották szenátorrá Delaware államban, mégsem ez számít a legnagyobb politikai tettének, hanem az, hogy Barack Obama az alelnökévé választotta. Joe Bidenre azért volt szüksége, mert a férfi Mr. Átlag Demokrata, vagy ahogyan időnként gúnyolni szokták, Mr. Középosztálybeli Joe. Mivel Obama nem állt túl jól a fehér munkásosztály tagjai között, így szüksége volt maga mellé valakire, aki őket is meg tudja szólítani, és így esett a választása Joe Bidenre. Biden sokak szerint azért volt ideális jelölt, mert nemcsak a demokratákat képes maga mellé állítani, hanem a mérsékeltebb republikánusok sem utálják, sőt sokan közülük elfogadható alternatívaként tekintenek rá.
Az Obama árnyékában töltött évek azért is meghatározók voltak, mert népszerűségét leginkább annak köszönheti, hogy Obama politikájának folytatóját látják benne. A választási gyűlésein is jellemzően akkor kapta a legnagyobb tapsot, amikor az Obama-éra sikereit ecseteli. Együtt küzdöttek az elnökkel azért, hogy minél több amerikainak legyen betegbiztosítása, és Biden gyakorlatilag az Obamacare egyik poszterarca volt. Mivel a feleségét és egyik közös babájukat a hetvenes években veszítette el autóbalesetben, a felnőtt fia pedig 2015-ben hunyt el agydaganat következtében, az ő szájából tényleg hitelesen hangzik, amikor azt mondja, tudja, mennyire fontos, hogy minél több amerikai állampolgár legyen biztosítva, és a lehető legjobb egészségügyi ellátást kapják. Biden azt sem titkolja, hogy a külpolitikájában is az obamai hagyományokat folytatná, vagyis nem Trumphoz hasonlóan struccpolitikával vonulna ki a különféle világszervezetekből, hanem inkább az élükre állna, és általa Amerika ismét aktívabb szereplőjévé válhatna a világpolitikának.
Az USA legidősebb elnöke lett
Joe Biden lett az Egyesült Államok legidősebb elnöke. 78 éves, szóval friss energiákat és új ötleteket aligha tőle kell várnunk az amerikai politikában. Az amerikaiak sokasága azonban most nyugalomra vágyik, és ezt talán Joe Biden megadhatja nekik. Feltéve, ha meg tud birkózni azzal a rengeteg bajjal, amit a Trump kormányzat ráhagy: a vírustól sújtott Amerika romló gazdasági mutatókkal és hatalmas munkanélküliséggel küzd, mindez könnyen rányomhatja a bélyegét az elnöksége első éveire.
nlc.kapcsolódó:
Az amerikai alelnök, Joe Biden szerint Trump veszélyes a nemzetbiztonságra
Trump fia kicsit elnézte az ünnepeket