Még szinte meg sem tudtuk szokni a májusban bevezetett ország- és vármegyebérlet rendszerét, máris újabb változásokat eszközölt a MÁV: július elsejével megszűntek az IC-pótjegyek és a gyorsvonati pótjegyek, helyettük egységes árazású helyjegyekkel utazhatunk – derül ki a vasúttársaság közleményéből.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az InterCity járataira, a korábbi változó árú pótjegy helyett egységes áron válthatunk helyjegyet: az utazás napját megelőzően 650 forintért, aznap pedig 900 forintért. Ez átlagosan pár száz forintos áremelkedés a korábbi díjszabáshoz képest.
Kalauz a Nyugati pályaudvaron (Fotó: MTI / Máthé Zoltán)
Az első osztályú helyjegyek ára is változott, júliustól egységesen 1990 forintos felárat kell annak fizetni annak, aki igénybe szeretné venni azt vagy a prémium szekciót.
A nem IC-minőségű, de korábban pótjegyköteles járatokon, mint az expresszvonatok és a gyorsvonatok, egységesen 300 forintba kerül a helyjegy.
A menetjegyek ára nem változott, viszont jelentős kedvezményt kaptak az országbérlettel rendelkezők: ők a 18 900 forintos bérlet mellett csak a helyjegy árát kell, hogy kifizessék az IC-n és más, korábban pótjegyes vonatok másodosztályán.
A kedvezmény nem vonatkozik a vármegyebérlettel rendelkezőkre. Az első osztályt és a prémium szekciót az országbérletesek is csak rendes menetjegy és helyjegy megváltásával tudják majd igénybe venni, tehát arra nem elég a különbözet kifizetése.
Ország- és vármegyebérlet kisokos
Május elseje óta válthatók ország- és vármegyebérletek: az előbbi az ország teljes területén, az utóbbi pedig csak egy adott vármegyében felhasználható a Volán helyközi járataira, valamint a GYSEV és a MÁV egyes vonataira.
Az országbérlet teljes áron 18 900 forintba, a diákoknak pedig 1890 forintba kerül. A teljes árú vármegyebérlet ára 9450 forint, a tanuló vármegyebérleté pedig 945 forint. Fontos tudni, hogy mindenki, aki jogosult valamilyen kedvezményes viszonylati bérlet vásárlására, az jogosult arra is, hogy tanulói kedvezménnyel váltsa meg a vármegye- vagy országbérletét.
A vonatkozó jogszabály értelmében teljes árú bérlet árának 86 százalékát téríthetik meg a munkáltatók, így vármegyebérlet esetében 1300 forint, országbérletnél pedig kicsit több, mint 2600 forint önköltséggel kell számolni a költségtérítésre jogosult munkavállalóknak.
Az ország – és vármegyebérletek nem használhatóak a helyi járatokon, akkor sem, ha a Volánbusz üzemelteti őket. Ez alól egyedül Zalaegerszeg a kivétel, ahol a városi buszokra is érvényesek a bérletek. A vármegyebérlet nem, viszont az országbérlet július 1-től érvényes az olyan pótjegyköteles vonatokon, mint az IC- és az expresszvonatok. Ezeken a járatokon az országbérlettel rendelkezőknek csak helyjegyet kell majd váltania.
Az országbérlet és a Pest vármegyebérlet érvényes még a HÉV elővárosi szakaszaira is. Ez azt jelenti, hogy a megvásárlásukkal a H5-ös HÉV Szentendre és Békásmegyer közötti szakaszán, a H6-os HÉV Ráckeve és Millenniumtelep közötti szakaszán, a H8-as HÉV Gödöllő és Ilonatelep közötti, valamint a H9-es HÉV Csömör és Szabadságtelep közötti szakaszán ingyen utazhatunk velük. Budapesten belül a bérletekkel a Volán és a MÁV járatain ingyen utazhatunk, de a BKK eszközein nem érvényesek.
A Csongrád-Csanád vármegye- és az országbérlet érvényes a Szeged és Hódmezővásárhely között futó TramTrainen, de a szegedi helyi járatokon nem.
A kisvasutak közül egyedül a MÁV által üzemeltetett Balatonfenyvesi Kisvasúton érvényes az ország- és vármegyebérlet. A többi kisvasútra és a Gyermekvasútra külön menetjegy váltása kötelező.
Drágul az ingázás és az online jegyvásárlás is
Július 1-jétől jóval többe kerülnek a rövidebb távra szóló, úgynevezett kilométeralapú jegyek is, mind a MÁV és a GYSEV, mind a Volán esetén. Ez főleg az ingázókat érinti, akik egy-egy nagyváros elővárosi szakaszán kiegészítő jegyet vásároltak.
A statisztikák szerint csak Budapestre 300 ezren járnak be az agglomerációból napi szinten, akiknek egyharmada a közösségi közlekedést veszi igénybe. Nekik adott esetben a korábbi jegy árának közel dupláját kell kifizetni egy-egy utazásért.
A jegyek ára ugyanis
- a 0-10 kilométeres távokon 250 forint helyett 400 forint,
- a 10-15 kilométeres távokon 310 forint helyett 450 forint,
- a 15-20 kilométeres távokon 370 forint helyett 500 forint,
- a 20-25 kilométeres távokon 465 forint helyett 550 forint,
- a 25-30 kilométeres távokon pedig 560 forint helyett 600 forint lett.
A kiegészítő bérletek ára, illetve a 30 kilométernél hosszabb utazásra jogosító menetjegyek ára nem emelkedett.
Fotó: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba
Ugyancsak július első napjától megváltozott az online és automatás jegyváltás rendszere is. Eddig ha az ELVIRA oldalán vagy a MÁV applikációban vettünk jegyet, 10 százalékkal olcsóbban utazhattunk, míg az automatás vásárlásnál 5 százalék kedvezmény járt. Júliustól ez utóbbi teljesen megszűnik, lényegében mindegy lesz, hogy a pénztárban vagy automatánál váltunk jegyet, az online vásárlásért pedig csak 5 százalék kedvezményre számíthatunk.
Vagyis akik eddig automatánál vagy online vették meg a jegyüket, szintén többet fizetnek júliustól.
A MÁV 2021-ben bevezette az úgynevezett Okosjegyet, aminek az volt a célja, hogy a környezetbarátabb közlekedést támogassa. Az okosjegy lényege az volt, hogy minél korábban vette meg valaki a vonatjegyét, annál nagyobb kedvezményt kaphatott – viszont csak bizonyos viszonylatokra váltható, csak az adott vonatra érvényes, valamint korlátozottabb feltételek mellett visszaváltható. A jegyet csak online lehet megváltani és magában foglalta a helybiztosítás díját is. Az okosjegy esetében két díjszint volt, attól függően, hogy mennyivel előre vettük meg: a jegytípus 1599 forinttól és 2399 forinttól volt kapható.
Ez most annyiban változik, hogy a jegy kizárólag elővételben lesz megváltható, tehát az utazás napján már nem, illetve csak egy díjszint lesz. Ez a MÁV szerint nem fog a korábbi drágább díjszint fölé menni, sőt azt ígérik, hogy adott esetben még olcsóbb is lesz egy-egy szakaszra.
Drágább jegyek, országbérlet = jobb közlekedés?
A legfontosabb kérdés, hogy a jegyárak emelése és az új bérlettípusok bevezetése tud-e majd érezhetően javítani a helyközi közlekedés minőségén. Abban ugyanis a szakértők és az utazóközönség is egyetért, hogy komoly gondok vannak.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, nyaranta rendszeresen probléma az, hogy a vonatok, buszok régiek, elhasználtak, rendszeresen lerobbannak, és nem megy rajtuk a klíma sem, ami miatt a hőségben többen is rosszul lesznek. A MÁV tájékoztatása szerint egyszerűen nincsenek meg a források az összes jármű korszerűsítésére, ezért jobb híján probléma esetén vízosztással próbálnak javítani a helyzeten.
Emellett hiába folynak pályafelújítások, állandó problémává vált a menetidő növekedése és a pályaparaméterek romlása. A MÁV infografikája szerint a 2023/24-es menetrendi évben sem számíthatunk túl sok jóra, több fontos vonalon is 5-10 perces csúszások várhatóak.
Egyes vonalakon akár 10 perccel is hosszabb lett a menetidő (Fotó: MÁV-START)
Vitézy Dávid közlekedési és városmobilitási szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár a novekedes.hu portálnak adott interjúban beszélt arról, hogy a MÁV járműparkja annyira leromlott állapotban van, hogy az is kérdés, hogy kibírja-e egyáltalán az idei nyarat.
Sajnos a tapasztalataim azt mutatják, hogy rémes állapotban van a távolsági flotta. Ez pedig az utasszám-növekedés korlátjává válhat. Adhatjuk bármilyen olcsón az IC-re a vonatjegyet, kiterjeszthetjük rá az országbérletet, de ha a járműpark romokban van, nem tudunk új utasokat vonzani
– tette hozzá a szakember.
Hasonlóan vélekednek a Közlekedő Tömeg nevű civil egyesület aktivistái is: szerintük az új bérletek felelőtlen bevezetése csak még jobban el fogja lehetetleníteni az utazást.
„A MÁV-Start és a Volánbusz már napjainkban sem képes maradéktalanul ellátni alapvető közszolgáltatási feladatait. A MÁV-Start huzamosabb ideje nem rendelkezik már az érvényes menetrend teljesítéséhez szükséges számú üzemképes járművel, és az elmúlt évben gyakorivá váltak a kellően meg nem fizetett, és ezért elégtelen számú munkavállaló folytán törölt járatok is” – írták.
Szintén probléma, hogy a kormány csak részben téríti meg a kedvezményes bérletek miatt kieső bevételt a közlekedési társaságoknak, ez pedig további terheket ró az alapjáraton is forráshiánnyal küzdő cégekre.
Az egyesület szerint összességében a meglévő és leendő utasok szempontjából előnyösebb lenne a viteldíjak csökkentése helyett a tömegközlekedés fejlesztésére – karbantartásra, járműbeszerzésre, béremelésre – fordítani az állami forrásokat, mert így lenne elérhető az a stabil és jó minőségű szolgáltatás, ami már fel tudná venni a versenyt az autózás nyújtotta előnyökkel.