Ahogyan arról mi is beszámoltunk, egymillió forintos büntetést szabott ki a Librire a fogyasztóvédelmi hatóság, mert kifogásolták az egyik könyv tartalmát. A határozatban szerepelt az a kitétel is, hogy a könyveket zárt csomagolásban, új kategóriába kell áthelyezni. Nem sokkal később a Líra egy izmosabb, 12 millió forintos büntetést kapott. Egy olyan képregény miatt, ami nyomokban LMBT-tartalmat hordozott.
A 2020-as pedofiltörvény ugyanis kimondja, hogy a könyvesboltoknak be kell fóliázniuk az LMBTQ-érintettségű könyveket, vagy át kell rakniuk őket az ifjúsági részlegről máshová. A jogszabály szerint amennyiben egy könyvesbolt 200 méteres körzetében van oktatási vagy vallási intézmény, ott nem lehet LMBTQ-érintettségű könyvet vásárolni. Sem ifjúságit, sem felnőtteknek szólót, ilyen esetben a befóliázás sem megoldás.
Nyakunkba vettük a belvárost, és meglátogattunk jó pár könyvesboltot, hogy megnézzük, mi a helyzet a büntetések után, hogyan reagál a Libri, a Líra, a független könyvesboltok, és mit szól mindehhez az utca embere.
Könyvek az alsó polcon, egyelőre fólia nélkül (A szerző fotója)
Fóliáznám
Az egyik legnagyobb, belvárosi Libri könyvesbolt előtt a negyvenes éveiben járó Júlia azt mondja, az előbb eszébe jutott, hogy benéz a Libribe, míg várja a barátnőjét, de aztán eszébe jutott a fóliázás, és inkább kint maradt az esőben. Szerinte felháborító, hogy mi megy itthon egy gyermekvédelmi törvényre hivatkozva.
„Ennyi erővel fóliázzuk be Shakespeare számos alkotását, a szonettjeit meg pláne, amiket férfiaknak írt” – mondja ironikusan Júlia, akinek egyik gyermeke egyébként az LMBTQ-közösség tagja, így különösen érzékenyen érinti az új szabályzás.
„Nyugodtabb vagyok, hogy nem Magyarországon él, ahol egyre fojtogatóbb a közeg. Hazaszeretetre neveltem őket, de megértem, ha nem itt tervezik a jövőjüket, ahol hozzájuk hasonló emberekről szóló könyvek tiltólistára kerülnek” – mondja, azt viszont reménykeltőnek tartja, hogy a fiatalok aktívak a témában, szerinte kiállnak magukért.
Én is találkozom olyan kamaszokkal (és olyanokkal is, akik nem hallottak a fóliázásról), akiknek határozott véleményük van a témában.
„Mindenkinek joga van informálódni, tájékozódni, nem helyes valamit eltüntetni, megtiltani, csak mert kicsit más, mint a többi” – mondja a szőke tizenéves lány, akinek a barátnője azt is elmeséli, hogy a melegellenes propaganda hatására több ismerőse egyre inkább fél felvállalni a másságát.
A kétszintes Libri üzletben nem látok lefóliázott gyerekkönyveket, de nagyon olyan témájú kiadványt sem, amit a meglehetősen szabadon értelmezhető szabályozás értelmében „fóliáznék”. Az eladótól érdeklődök Lawrence Schimel Micsoda család! című mesekönyvéről, amely két szivárványcsalád történetét meséli el. Az esélytelenek nyugalmával azt is megkérdezem, hogy van-e náluk esetleg a Meseország című kiadványból, ami 2020-ban úgy került be a köztudatba (és vált aztán nagyon keresetté), hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője a Meseország nem az aberráltaké! címen meghirdetett sajtótájékoztatón egy kétperces monológ után ledarált belőle néhány oldalt.
„Jelenleg nincs belőle az üzletben, de ha lenne is, akkor már lefóliázva találná polcokon, viszont online és nálunk is elő lehet rendelni” – mondja, amikor vevőként arról is érdeklődöm, hogy a fóliázás működik-e náluk. A kérdésemre, miszerint a jövőben érdemes-e keresnem a két könyvet a boltjukban, zavartan csak annyit válaszol, ha biztosra akarok menni, érdemes inkább megrendelnem.
A változtatásokkal kapcsolatos kérdéseimet a Libri sajtóosztályának is feltettem. Válaszul azt írták, hogy az egyes kötetek csomagolásán és más kategóriába való áthelyezésén túl egyéb változtatást nem végeztek, és a Libri nem kíván változtatni kínálatán. A kihelyezésekkel kapcsolatban minden esetben a kiadók iránymutatásai szerint cselekszenek, a kereskedő önálló döntést nem hoz. Elsősorban ugyanis a kiadók feladata a könyvek besorolása, hiszen ők ismerik azok tartalmát. Mint írták, a kereskedő által forgalmazott kötetek továbbra is megvásárolhatók lesznek a boltokban és a webáruházban egyaránt.
Ennek megfelelően egy másik nagyobb üzletükben megtaláltam, Papp Dóra Tükörlelkek című regényét. A rendelet értelmében nem az ifjúsági részlegen, hanem a szórakoztató irodalom legalsó polcán, ami igencsak méltatlan helye egy olyan kötetnek, ami már négy kiadást is megért. Az eladók itt is nagyon készségesen segítettek, amikor már-már fojtott hangon, mintha valamilyen illegális dolgot kérnék, LMBTQ-témájú könyveket kerestem.
„Kérdezzen bátran minket, mert az ilyen témájú könyvek vagy nem ott vannak, ahol alapvetően keresné az ember, vagy csak rendelhetők – mondta az üzlet egyik dolgozója.
Papp Dóra: Tükör lelkek (A szerző fotója)
Papp Dóra egyébként nagyon sikeres sorozatát mostanáig az ifjúsági irodalom kategóriában, a 14 éven felüli korosztálynak szánt könyvek között kellett keresni a Libri üzleteiben. Csakhogy a kiadója májusban arról tájékoztatta, hogy az említett könyvei a két évvel ezelőtt hozott gyermekvédelmi jogszabály következtében 18 éven aluliak számára nem terjeszthető. Ezt a döntést pedig azzal magyarázták, hogy a könyvekben szerepel néhány meleg vagy biszexuális karakter.
Igen sok kötetre várhat hasonló sors a jövőben, hiszen jelenleg a kortárs irodalomban nagyítóval kell keresni az olyan műveket, amelyekben nem található legalább egy LMBTQ karakter.
A jogszabály értelmében rengeteg üzletből egyszerűen eltűnhetnek az LMBTQ-érintettségű könyvek, hiszen a rendelet kimondja, ha egy könyvesbolt 200 méteres körzetében van oktatási vagy vallási intézmény, ott nem lehet LMBTQ-érintettségű könyvet vásárolni. A korlátozás a Libri boltok nagyjából felét, 30 üzletet érintené.
Tapogatózik a könyvszakma
A körsétám során érintek egy antikváriumot is, ahol egyelőre nincs változás, a boltban dolgozók nem kaptak utasítást a fóliázásra, és ellátogatok a Könyvudvarba is. A gyermek- és ifjúsági könyveket árusító üzletükben az egyik, idősebb vásárló csak keserűn nevet a rendeleten.
„A kalózos könyveket nem akarják esetleg lefóliáztatni? Azok az emberek loptak, öltek és még ki tudja, mi mindent csináltak! – mondja, majd legyintve hozzáteszi: – 2023-ban, amikor az emberek folyamatos kontaktban vannak a telefonjaikkal, meg az internettel, tényleg fóliázással próbálják meg az információktól megfosztani a gyerekeket? Röhej!”
A Líra egyik könyvesboltjában egyelőre nincs változás, nincs fóliázás, és ez jelenleg így van az összes üzletükben. Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója az nlc-nek elmondta, hogy a büntetés kézhez vételétől számítva 30 nap áll a rendelkezésükre, hogy kialakítsanak egy olyan kereskedelmi gyakorlatot, ami a hatóságoknak is megfelel. Mint mondta:
A következő napokban derül ki, milyen módosításokat fogunk bevezetni, amint lesz egy új gyakorlat, természetesen tájékoztatjuk erről a kollégákat.
A Líra jogászai jelenleg is ezen a feladaton dolgoznak, és nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az új szabályokról három különböző szinten három különböző dolog hangzik el. Ebből az egyik a politikai kommunikáció, miszerint a jogszabály azért született, hogy megvédje a gyerekeket a pedofiloktól és az LMBTQ-lobbitól; a másik maga a törvény és a hozzátartozó rendelet, ami viszont ehhez képest teljes más, végrehajthatatlan dolgokat ír elő; a harmadik pedig a gyakorlat, amit az állami hatóságok szelektíven betartanak a törvényből, hiszen a büntetési gyakorlatban sok szubjektív tényező van, nem egy világos kritériumrendszer alapján történik az ellenőrzés.
A könyvszakmában jelenleg azt próbáljuk értelmezni, miért jár büntetés és miért nem. Mert a törvényből, amelyben két gumimeghatározás is szerepel, ez nem derül ki. Az egyik gumimeghatározás, hogy tilos gyermekek számára a homoszexualitás megjelenítése, a másik pedig, hogy tilos a szexualitás öncélú ábrázolása. Mind a kettő igen tágan értelmezhető, a homoszexualitást még Biblia is megjeleníti.
– magyarázza a helyzetet Nyáry Krisztián, és szerinte a törvénynek a 200 méteres körzetre vonatkozó része a legkevésbé végrehajtható.
Phaedra Patrick: Kövesd a vágyaid, bárhová vezetnek is, ne add fel soha (A szerző fotója)
Ezzel egyetért a Könyvudvar tulajdonosa, Gerley Imre is, aki ottjártunkkor elmondta, hogy a szabályzat jelenleg használhatatlan a gyakorlatban, hiszen ha a „szexualitás öncélú ábrázolására” vonatkozó részt komolyan vennék, akkor a világirodalom zömét levehetnék a 200 méteres szabály által érintett boltjaik kínálatából. Rájuk pedig pont érvényes ez a korlátozás.
Bistey Attila, a Libri PR-koordinátora szerint a könyvpiac többi szereplőjéhez hasonlóan a Libri is pontosítást vár a jogalkotótól a 2021-ben életbe lépett törvénymódosítással kapcsolatban, ugyanis annak meghatározásai nem egyértelműek. Így az sem, hogy a jogalkotó pontosan mit ért „öncélú szexuális ábrázolás” alatt, továbbá, hogy ennek mentén iskolák és templomok közelében lévő üzletek esetében milyen gyakorlatot vár el a jogalkotó. Kiemeli, hogy korábban a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése – amelynek a Libri Csoport is tagja – pontosítást kért a jogalkotótól, ám egyelőre ezt nem kapták meg, ezért a kiadók és a könyvkereskedők minden címet egyedileg értékelnek.
Ellenőrzés átlátható kritériumrendszer nélkül
Nemcsak a könyvesboltok tulajdonosai, de az ott dolgozók is teljesen tanácstalanok azzal kapcsolatban, mi várható egy ellenőrzés során. Az egyik vidéki könyvesbolt dolgozója ebbéli aggályait fejtette ki a lapunknak.
„Ha valaki érdeklődik ilyen könyvekről, nagyon félek. Múltkor egy csajszi kérdezte, hogy fóliázunk-e mi is, neki szívesen válaszoltam, mert törzsvásárló és ismerem. De például a munkatársammal történt olyan, hogy bejött hozzá két faszi kérdezni, hogy van-e Meseország. Mondta, hogy nem tartunk sajnos. Az volt a válasz, hogy oké, nagyon helyes. Aztán el is húztak, de az ilyen helyzetektől én nagyon stresszelek” – mondja a fiatal bolti alkalmazott, aki arról is beszámol, hogy az ellenőrzés veszélye a Meseország óta fennáll, ráadásul könnyebb célpontnak érzi magukat, mivel gyerekkönyveket árulnak.
„Meseország után féltünk szivárványos cuccokat kitenni a kirakatba egy korábbi atrocitás miatt” – meséli, és iránymutatás híján egyelőre fogalma sincs, mi a teendő, ha egy ellenőr betéved hozzájuk.
A felsőbb vezetés nem nagyon írt még semmit, de tegnap már az egyik kiadó, a Móra küldött egy visszahívást könyveket fóliázni.
– mondja, hozzátéve, ők semmilyen egyértelműen homoszexuális témájú könyvet nem tartanak, mert érvényes rájuk a 200 méteres szabály.
Rendelnünk amúgy szabad, de a polcra rakni nem.
Arról, hogyan is megy egy ellenőrzés, Nyáry Krisztián és a Libri sajtóosztálya tud mesélni a legtöbbet:
„A fogyasztóvédelmi hatóság a gyerek- és ifjúsági könyvek kihelyezésével kapcsolatban helyszíni ellenőrzést végez (lefotózza az ominózus könyveket, jegyzőkönyvet készít – a szerk.), ezt követően folytatja le az eljárást. Az eljárás lezárultával a fogyasztóvédelem határozatban tájékoztatja a kereskedőt a döntésről, amellyel kapcsolatban jogorvoslat kérhető – magyarázza a Bistey Attila, a Libri munkatársa.
A Líra esetében volt egy furcsa csavar az ellenőrzés során:
„Nálunk az ominózus képregénnyel kapcsolatban úgy történt, hogy a hatóság képviselője lefotózta a könyvet, majd egy héttel később Rétvári Bence államtitkár kiírta a Facebook-oldalára, hogy az egyik ismerősétől információt kapott arról, hogy ilyen könyveket árulnak. Valószínűleg ugyanazokat a képeket osztotta meg, mint amik az ellenőrzés során készültek – idézte fel az eseményeket Nyáry Krisztián.
– Azt is írta, reméli, szigorúan lecsap majd a hatóság. Ebből lett ez a 12 millió forintos büntetés” – teszi hozzá, majd azt is elmondja, hogy az eddigi ellenőrzésekből azt látják, hogy valójában az öncélú, heteroszexuális szexualitás nem érdekli a hatóságot, illetve a meleg tartalmakat is ifjúsági könyvekben vagy 18 év alattiaknak szóló kiadványokban keresik, a felnőtt irodalomban nem.
A törvényből nem ez következik, csak hát úgy tűnik, valamit betartanak belőle és valamit nem.