Még ősszel írtuk, hogy semmi különleges nincs az októberi nyárban, amit tavaly tapasztalhattunk, mert ez lesz új normális.
A tavalyi évben egyébként nem csak ez a hónap vetítette előre, hogy mire lehet majd számítani a jövőben, 2023 novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere, és ugyanez volt igaz a tavalyi júliusra, augusztusra és decemberre is. 2023 decemberében például 13,51 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, ami 0,85 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak decembereinek átlaghőmérsékletét, és 1,78 Celsius-fokkal az 1850-1900 közötti időszak decembereinek átlagát.
Ezek után talán nem meglepő, hogy összességében is 2023-as év volt a legmelegebb év, és mi Európában ha kis túlzással, de egész jól jártunk, ugyanis a kontinensünk viszonylatában nézve ez csak a második legmelegebbnek mért év volt.
Hogy 2024 belelőzi-e elődjét, azt egyelőre nyilván nem lehet megmondani, hiszen még csak február elején járunk, de nem elképzelhetetlen, ha azt vesszük, hogy a januárunk enyhe volt, ennek a hónapnak a középhőmérséklete országos átlagban 1,3°C volt, ami 1,8 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot, és sorozatban a negyedik január telt el fagypont feletti havi átlaggal, amihez hasonló csak egyszer, 1918-tól 1921-ig fordult elő a 20. század kezdete óta, írja a HungaroMet.
Nyíló hóvirág (Galanthus) a Zala vármegyei Nagybakónak közelében 2024. február 4-én (Fotó: MTI/Varga György)
Rekordok nyomában
Ugyan a tél néhány fagyosabb nappal azért megmutatta magát, és alig léptünk csak be a februárba, rövid időn belül több is rekord is megdőlt. A Budapest Újpest állomáson regisztrált 13,9 Celsius-fokkal új napi legmagasabb maximumhőmérsékleti fővárosi rekord született, amely 0,1 fokkal múlta felül a korábbi csúcstartókat: Budapest Ferihegy, illetve Budapest Országút állomáson 2021-ben mért 13,8 fokos értéket.
Ez nem minden, a legmagasabb napi minimumhőmérséklet-rekord is megdőlt, az Időkép szerint vasárnap Lágymányoson csak 9°C-ig csökkent a hőmérséklet a reggeli órákra, ez több, mint amit 1967-ben Budapest Országút állomáson regisztrálták, akkor ott 6,1°C-ig hűlt csak a levegő február 4-én reggelre.
Tovább is van, hétfőn megdőlt a fővárosi hajnali melegrekord, Újpesten 10,3 Celsius-fokot mértek, ami új legmagasabb napi minimum-hőmérsékleti rekord a fővárosban. A korábbi, erre a napra vonatkozó rekord 8,4 fok volt a lágymányosi állomáson, még 2004-ben.
És hogy még egy példát mondjunk, február 5-én megdőlt a Szeged-Külterületi Meteorológiai Állomás napi maximum rekordja. Hétfőn egészen 15,7 Celsius fokig szökött fel a hőmérséklet, amely 0,8 fokkal haladta meg az eddigi legmagasabb értéket. Az eddigi rekord 14,9 Celsius fok volt, amelyet két ízben is, 2004-ben és 2009-ben regisztráltak.
A jó idő kedden is kitartott, mégpedig annyira, hogy ebben az évben először kedden mértek 20 Celsius-fokot Magyarországon, egészen pontosan Sopronhorpácsnál kora délután már 20,3 fokot regisztráltak. Ez nem kevés, de ezzel az értékkel a korábbi napi rekordot nem sikerült megdönteni.
Egykor az abszolút minimumot februárban mérték, 1940. február 16-án ugyanis -35.0°C volt. Miskolc Görömbölytapolcán. És nemcsak országosan, hanem Budapesten is ebben a hónapban volt a leghidegebb, 1929. február 11-én például -23.4°C volt a második kerületben .Ami pedig a cikk írásának napját, vagyis február hatodikát illeti, a napi országos legkisebb minimum-hőmérséklet -27.1°C volt 1954-én Békéscsabán, a napi országos legnagyobb maximum-hőmérséklet pedig 21.0°C volt 2004 Kiskunhalason. A HungaroMet azért figyelmeztet, az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.
Mi jöhet még?
Az Időkép szerint a nyugat-délnyugat felől folyamatosan enyhébb légtömegek áramlottak hazánk fölé, ezért idézte az elmúlt napokban az időjárást a tavasz, és egyes források szerint vasárnapig biztosan marad a hónaphoz képest szokatlanul enyhe időjárás, további helyi, sőt akár országos napi rekordok is megdőlhetnek. A HungaroMet szerint például erre lehet majd számítani ezen a héten:
Szerdán továbbra is napos, fátyolfelhős idő valószínű, de a pára, köd a Dunántúlon néhol csak lassabban szűnik meg. Emellett a déli, délkeleti tájak fölé átmenetileg vastagabb felhők is érkezhetnek, majd este az északi országrész fölé frontfelhőzet húzódik, amiből a határvidéken néhol nem kizárt szemerkélő eső. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 18 fok között várható.
Csütörtökön változóan felhős idő várható, de főleg északon lehetnek erősebben felhős időszakok, tájak is, ott elvétve gyenge eső sem kizárt. A délnyugati, déli szél sokfelé megerősödik. Hajnalban általában -1, +7, kora délután 10, 17 fokot mérhetnek, északkeleten számíthatunk a hűvösebb, délen az enyhébb időre.
Pénteken általában fátyolfelhős, száraz időre számíthatunk, de főleg északon, északkeleten lehetnek erősebben felhős vidékek is, arrafelé néhol előfordulhat eső. A délnyugati, déli szél megerősödik, főleg a Dunántúlon több helyen viharossá fokozódik. A hőmérséklet hajnalban 2 és 9, kora délután 11 és 19 fok között alakul.
Szombaton változóan felhős időre van kilátás több-kevesebb napsütéssel. Számottevő csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet erős, főleg a Dunántúlon időnként viharos lökések kísérik. A hajnali 3, 12 fokról 12 és 19 fok közé melegszik fel a levegő.
Vasárnap nagyrészt közepesen vagy erősen felhős lesz az ég. Helyenként előfordulhat eső, zápor. Sokfelé megerősödik a déli, délkeleti szél. A minimum-hőmérséklet 3 és 12, a csúcsérték 12 és 19 fok között várható.
De mint az Agroszektor írja cikkében, a hosszabb távú előrejelzések alapján a jövő héttől jelentős változás következhet be a légköri folyamatokban, egyrészt a nyugatias szél jelentős gyengülése várható, emellett hétvégétől Szibéria fölött hirtelen sztratoszférikus melegedés mehet végbe. Mindezek együttes hatásaként újra támadásba lendülhet a tél, ha a sarkkörökön túl felhalmozódott hideg, fagyos levegő megindul az alacsonyabb földrajzi szélességek, így Magyarország felé is.
Fiatal nő fut az erős szélben Nyíregyházán a Bujtosi-tó partján (Fotó:
Mi történik?
A Másfélfok egy évvel ezelőtti cikkében Szabó Péter és Pongrácz Rita azt írta, hogy az általunk okozott klímaváltozás miatt az elmúlt negyven évben Magyarországon csökkent a téli, vagyis olyan napok száma, amikor egész nap fagy. Elemzésük szerint januárban történt a legnagyobb melegedés, mellyel a korábbi, éves szinten leghidegebb nappalaink január közepéről a hónap végére kerültek, és ugyan továbbra is ez a leghidegebb hazai hónap, de már jóval kevésbé marad el decembertől.
Szerintük mindez azzal magyarázható, hogy a december szinte nem változott, míg februárban gyakorlatilag minden nap kissé melegebb van mostanában, mint 40 évvel ezelőtt. Hozzátették azt is, hogy 75%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy antropogén, vagyis emberei hatásra következett be a téli napok számának utóbbi négy évtizedben mért csökkenése.
Hogy mi vár ránk a jövőben, az így nyilván attól is függ, hogy mit (nem) teszünk. Számításaik szerint azonnali kibocsátás-csökkentéssel nagyrészt a mai szinten tudnánk tartani a téli napok átlagos számát ebben a században, későbbi kibocsátás-csökkentéssel a jelenlegi 21-ről 10-12 nap/év körül tarthatjuk ezeket, a pesszimista forgatókönyv szerint pedig csökkenés még tovább erősödik, és a 21. század végén sokéves átlagban csupán 6 körüli lesz a téli napok száma.