Negatív lett a tesztje annak a két embernek, akiket szerda este vittek kórházba kivizsgálásra Marburg-vírus-fertőzés gyanújával Hamburgban – írja az NDR.de.
Az érintettek egyike egy orvostanhallgató, aki egy ruandai kórházban dolgozott, ahol a vírussal fertőzötteket is kezeltek. Megfelelő védőfelszerelést viselt, és nem voltak tünetei, barátnője pedig nem érintkezett betegekkel. Elővigyázatosságból az orvostanhallgatót a legfeljebb 21 napos lappangási idő végéig megfigyelés alatt tartják.
A két ember szerdára virradóra érkezett repülőn Ruandából Frankfurtba, ahonnan vonattal utaztak tovább Hamburgba – számolt be korábban az MTI. Az utazás során egyikük felhívta az egészségügyi hatóságokat, mivel attól tartott, hogy megfertőződhetett egy trópusi betegséggel. A német tűzoltóság szerint influenzaszerű tünetekre és enyhe rosszullétre panaszkodott, láza nem volt.
Az illetékes hamburgi egészségügyi hatóság elrendelte a két ember azonnali elkülönítését és kórházba szállítását. Elővigyázatosságból elkérték a vonaton azoknak az utasoknak az elérhetőségét, akik kapcsolatba kerülhettek az érintettekkel, de karantén elrendelésének egyelőre nem látták szükségét.
Pár nap alatt több tucatnyi fertőzött Ruandában
Ruandában múlt héten tört ki a Marburg-járvány. Ez az első alkalom, hogy a kór felütötte a fejét a közép-afrikai országban, és a vírus forrását egyelőre nem sikerült megtalálni.
Az ország egészségügyi minisztériuma szeptember 27-én erősítette meg, hogy a halálos kimenetelű vírusos megbetegedést azonosították néhány betegnél. Yvan Butera egészségügyi államtitkár csütörtökön közölte, hogy
eddig 36-an fertőződtek meg, és 11 halálos áldozata van a járványnak Ruandában.
A legutóbbi tájékoztatás szerint összesen 410 embert ellenőriznek, akik kapcsolatba kerültek a fertőzöttekkel; öt másik ember tesztje negatív volt, de további vizsgálati eredményekre várnak – írja a Reuters.
Az államtitkár arról írt az X platformon, hogy Ruanda készen áll arra, hogy megkezdje a Marburg-vírus kezelésére alkalmas vakcina és terápia klinikai kísérleteit, de részleteket nem árult el a készítményekről és a gyógymódról.
Brian Amman és Jonathan Towner, a CDC tudósai 2018. augusztus 25-én befogtak egy gyümölcsdenevért a Queen Elizabeth Nemzeti Parkban. A tudósok kis GPS-eszközöket ragasztottak 20 denevérbarlangból származó denevérre. A tudósok megpróbálják meghatározni a repülési mintákat, és azt, hogy a denevérek hogyan továbbítják a Marburg-vírust az embereknek. (Fotó: Bonnie Jo Mount/The Washington Post a Getty Images-en keresztül)
Németországban fedezték fel
A Marburg-vírus felfedezéséhez két nagy járvány vezetett, amelyek egyidejűleg törtek ki 1967-ben a németországi Marburgban és Frankfurtban, valamint a szerbiai (akkoriban: jugoszláviai) Belgrádban; 31 ember megfertőződött és hét meghalt. A járvány kitörése az Ugandából behozott afrikai szavannacerkófokkal (Cercopithecus aethiops) végzett laboratóriumi munkához kapcsolódott – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján.
Ezt követően járványokat és szórványos eseteket jelentettek Angolából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Kenyából, Dél-Afrikából. A legsúlyosabb járvány 2005-ben volt Angolában, ahol 374 regisztrált fertőzöttből 329 nem élte túl a betegséget – ez 88 százalékos halálozási rátát jelent.
Az elmúlt években több százan vesztették életüket a vírus miatt, Afrikán kívül viszont az utóbbi negyven évben csak két ember halt meg Marburg-vírusban – egy Európában, egy az Egyesült Államokban –, mindketten ugandai barlangi expedíciókon vettek részt.
Mik a Marburg-vírus tünetei?
A Marburg-vírus hasonló az ebolához – mindkettő a Filovírusok családjába tartozik –, főbb tünetei közé tartozik a láz, izomfájdalmak, hasmenés, hányás és egyes esetekben a rendkívüli vérveszteség okozta halál.
- A lappangási idő 2 naptól akár 21 napig terjedhet, de leggyakrabban 4–10 nap.
- A tünetek hirtelen jelentkeznek, magas lázzal, erős fejfájással és nagyon rossz közérzettel, amelyeket gyakran izom- és egyéb fájdalmak kísérnek.
- A 3. napon súlyos hasmenés, hasi fájdalom, hányinger és hányás kezdődhet. A hasmenés egy hétig is tarthat. A betegek megjelenését ebben a fázisban „kísérteties” vonásokkal, mélyen ülő szemekkel, kifejezéstelen arccal és rendkívüli letargiával jellemezték.
- Az 5–7. nap között között sok betegnél súlyos vérzéses tünetek jelentkeznek, és a halálos kimenetelű esetekben általában valamilyen vérzés lép fel, gyakran több területről.
- A betegség súlyos szakaszában a betegek tartósan magas lázzal küzdenek. A központi idegrendszer érintettsége zavartságot, ingerlékenységet és agresszivitást okozhat.
- A végzetes esetekben a halál leggyakrabban a tünetek megjelenését követő 8–9. nap között következik be, amelyet általában súlyos vérveszteség és sokk előz meg.
A Marburg-vírus átlagos halálozási aránya 50 százalék körüli, de a vírustörzstől és a kezeléstől függően 24 és 88 százalék között változott a korábbi járványok során.
A Bernhard Nocht Trópusi Orvostudományi Intézet bejáratára a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Orvosi Központban (Fotó: Bodo Marks/picture alliance via Getty Images)
Hogyan terjed a Marburg-vírus?
A fertőzések forrását bizonyos majomfajokon kívül más állatokkal is összefüggésbe hozták, emberre jellemzően úgy kerülhet át, ha valaki hosszú időt tölt a nílusi repülőkutya (egy denevérfaj) által lakott barlangokban és bányákban.
Emberről emberre a vírus számos módon terjedhet: vérrel, váladékkal vagy más testnedvekkel, valamint az ezekkel szennyezett felületekkel és anyagokkal (például ágynemű, ruházat) érintkezés során, sérült bőrön vagy nyálkahártyán keresztül. Emiatt gyakran fertőződtek meg egészségügyi dolgozók, amikor betegeket ápoltak.
Az ember mindaddig fertőzőképes marad, amíg a vére tartalmazza a vírust. Az elhunyt testével való érintkezés is okozhat fertőzést, például temetési szertartáson.
Hogyan lehet gyógyítani a fertőzést?
A vírus ellen egyelőre nincs olyan jóváhagyott kezelés vagy védőoltás, amely hatástalanítaná a kórokozót, de jelenleg is dolgoznak különféle gyógymódokon. Pár hónapja például kísérleti jelleggel több ember is megkapta a ChAdOx1 Marburg-vakcinát az Oxfordi Egyetemen.
A korai, folyadékpótlással történő ellátás és a tünetek kezelése javítja a túlélési esélyeket.
Lisa Oestereich és Toni Rieger virológusok a Bernhard Nocht Institute for Tropical Medicine (BNI) új, 4. biológiai biztonsági szintű laboratóriumában dolgoznak Hamburgban, Németországban, 2013. január 25-én (Fotó: Christian Charisius/picture alliance via Getty Images)
Kell-e attól tartani, hogy Európában is elterjed a Marburg-vírus?
A vírusok terjedését alapvetően az befolyásolja, mennyire könnyedén tudnak átjutni egyik emberről a másikra: például cseppfertőzéssel könnyen vagy szexuális úton jóval nehezebben. A testnedvekkel terjedő Marburg-vírus ebből a szempontból a középmezőnyben helyezkedik el – mondta az nlc-nek Rusvai Miklós virológus.
A szakember szerint nem lehet kizárni, hogy nagy tömegben megfertőződjenek az emberek Marburg-vírussal, hiszen védőoltás híján csak a hagyományos járványvédelmi intézkedésekkel – karanténnal, fertőtlenítéssel – lehet védekezni ellene.
A fejlett országokban olyan az egészségügy színvonala, az egészségügyi kultúra és a járványvédelem, hogy ezek elegendőek a fertőzés kordában tartásához. Ezért ha egy-egy eset előfordul Európában vagy az Egyesült Államokban, még nem kell aggódni
– jelentette ki Rusvai Miklós.
A virológus hozzátette, hogy annak a kockázata viszont állandóan megvan, hogy Afrikából esetenként behurcolják a Marburg-vírust Európába.