Portóban könnyen jön a szerelem

Czvitkovits Judit | Fotózta: Czvitkovits Judit | 2016. Október 14.
72 óra Portóban nagyon kevés, de pont elég ahhoz, hogy az ember mélyen magába szívja a portugál szerelmet, ami illatokon, ízeken, színeken, hangokon keresztül tekeri el a fejét. Mutatom, mik azok a dolgok, amik a kötelező látványosságok mellett levettek a lábamról.

Pezsgő városi forgatag, ínycsiklandó konyha, kortalan szerelmespárok, csupa szív emberek, festői folyó- és óceánpart, lélegzetelállító kilátás, izgalmas építészet, stresszmentes ritmus: ha Portóra gondolok, először ez jut eszbe, aztán még további kétszáz olyan dolog, amik miatt ezt a várost legalább egyszer az életben látni kell.

Portóban szinte mindenütt tökéletes a kilátás

Mindegy, hogy az ember egy laza esti sétára indul a folyóparton vagy a forgalmas sétálóutcán egy erős feketét keres, a meredek dombokkal szabdalt, és a Douru-folyó által kettészelt városban minden ötödik percben olyan kilátásban van része, amitől leesik az álla.

Egy külső szemlélő számára Portugália második legnagyobb városa olyan, mint egy halottaiból feltámadó gyönyörű madár: a romos, lakatlan épületek mellett már ott sorakoznak a szépen felújított, gazdára talált színes épületek, amiket gyönyörű csempék, szerethető művirágok és romantikus erkélyek díszítenek. 

 Széles sétálóutcák, kellemes forgatag, a rohanást nem ismerő emberek: Porto utcáin sétálni egyszerűen jó.

Aki Portóban jár, ne sajnálja az időt a kiadós sétákra, a meredek domboktól se ijedjen meg, és lehetőleg minden sikátorba lessen be, mert a semmiből gyönyörű műemlékek, káprázatos templomok, épületek bukkannak elő.

 

 

 A város két arcát hűen tükrözi ez az épület, aminek alsó szintje hibátlanul felújított, míg a felsőbb szintek még lakhatatlanok.

Az utazási magazinokból ismert festői városrészeket szegénynegyedek, omladozó épületek, bádoglemezzel szigetelt homlokzatok, rongyokkal kitömött ablakok váltják, és megannyi lakatlan otthon.

Portóban, ha nem figyelsz, elveszel a részletekben

Aki szereti a csempét, a díszes burkolatokat, Portóban ne csak a lába elé nézze, de felfele is, rengeteg épületen ugyanis nemes burkolat díszeleg, amik színes kifestővé varázsolják a város térképét.

 Nem lehet nem észrevenni azokat a csempéket, amik gyakran egy egész történetet mesélnek el.

 A vasútállomás fala

Persze nemcsak a gyönyörű épületeken akad meg a szem, de az olyan bájos részleteken is, mint a kifüggesztett színes ruhák, a műgonddal feldíszített erkélyek, az utca díszéül szolgáló graffitik, amik mind-mind emberközelivé teszik ezt a várost.

 Egy teljesen átlagos portói erkély

Portóban az édességnek ellenállni lehetetlen

Aki Portóban jár, nem jöhet onnan el úgy, hogy meg ne kóstolt volna legalább egy tucat portugál édességet. A krémes, porcukros, portói borral nyakon öntött finomságok nemcsak ránézésre gusztusosak, túlzás nélkül a mennybe viszik az embert.

 

Az se baj, ha valaki nem ehet süteményt, a magok, aszalt gyümölcsök, és a magokkal töltött aszalt gyümölcsök őket is kárpótolják. 

Portóban a piacra megy az, aki jót akar enni

Aki szereti a halakat, annak a piacon a helye, itt ugyanis olyan ínyencségeket kóstolhat meg pár euróért, amiket itthon aranyárban mérnek. Persze asztalhoz itt csak nehezen lehet jutni, aki kivárja a sorát, biztos, hogy nem csalódik.

 A halak egyenesen a halárusoktól érkeznek az étterem apró konyhájára: az étteremvezető egyszerűen elrikkantja magát, és két bódéval távolabbról máris érkezik 20 dkg szardínia.

 

  

A piaci kifőzde séfjei rutinos háziasszonyok és nagymamák, akik pont úgy készítik el a fogásokat, mint odahaza. Ezt az érzést csak fokozza az agyonmosott asztalterítő, a nem túl erős minőségű asztali bor és a rendíthetetlenül kedves kiszolgálás.

Portóban szinte mindenütt jól főznek

Bár vendéglőt az interneten is érdemes keresgélni, rengeteg portói étterem fent van azokon a listákon, ahol fel- vagy éppen lepontozzák őket, annak sem kell aggódnia, aki ezt elmulasztja, tízből nyolc helyen biztos, hogy telitalálat lesz a végeredmény. A grafikust soha nem látott étlapok, a műanyag bútorok ne riasszanak el senkit, az sokkal beszédesebb, ha egy étterem tátong az ürességtől.

Lepényhal, tonhal, tintahal, lazac, dorada, tőkehal: a portói étlapokon se szeri, se száma a sok izgalmas halfajtának.

A húsimádóknak sem kell aggódniuk, szinte minden étlapon szerepel az egyik helyi specialitás, a francesinhas, ami nem más, mint egy emeletes kalóriabomba az alábbi rétegekkel: kenyér, kolbász, sonka nyakon öntve pikáns csirkés szósszal, olvadó sajttal és tükörtojással. 

A portugál vega rakott krumpli is megér egy próbát: az egyszerű étel olyan ízkavalkádot rejt, amit alig lehet felfogni.

Aki itthon is szeretné még jó sokáig érezni a portugál ízeket, vagy különleges ajándékot keres szeretteinek, vásároljon be izgalmas halkonzervekből!

Portóban vonatra ülni szinte kötelező: akinek 72 óránál több ideje van, szálljon fel arra a szerelvényre, ami a Douro-völgybe viszi, a festői borvidékre, ahol a szőlőültetvényeket kastélyok, rusztikus borászatok, mesés kis települések váltják és festői folyópart.

Olvass még több utazás anyagot az NLCafén!

Exit mobile version