Budapest harmadik metróvonalát 1976 végén adták át, az azóta egymást váltó városvezetések pedig annyira nem foglalkoztak vele (legjobb esetben is csak ígérgettek és halogattak), hogy van még forgalomban olyan kocsi is, amely abból az időből való. A talajvíz és a terheltség megtette a hatását: az egész vonal úgy, ahogy van, lassan káros az egészségre, fizikailag és mentálisan is. Hamarosan tehát bezár, jó esetben felújítás miatt, rossz esetben pedig azért, mert kimondják, hogy életveszélyes. A főpolgármester pedig, ahogy ígérte, lezáratja az egészet.
A hármas metró azonban, éppen a fentiek miatt, nemcsak a budapesti politikai csatározások fő színtere, hanem külön világ a maga szabályaival, szereplőivel és esztétikájával. Már a 2003-as Kontroll idején is az volt (éppen ezért forgatták ott); akkor azt hittük, a film egy hamarosan tényleg eltűnő világot örökített meg, nem gondoltuk, hogy még másfél évtizedig nézhetjük és szagolhatjuk, ahogy tovább rohad.
A hármas metró jelenleg Budapest legszomorúbb helye, lekaparhatatlan rétegekben konzerválta az összes mocskot, amit az épülő-szépülő szocializmus, a rendszerváltás és a kizárólag rövid távú politikai játszmák rápakoltak. Mivel elvileg tényleg hetek kérdése, és bezárják az egészet (ha okosítanak addig pótlóbuszt, ha nem), ideje volt megörökíteni. Az alábbi fotósorozat koncepciója pofonegyszerű: minden megállóról készült egy portré, amely hűen és persze szubjektíven visszaadja annak hangulatát. Félig vicces, félig szomorú, szinte mindig abszurd és reménytelenül beleragadt saját múltjába – szóval, mint maga Budapest.
Olvass még a 3-as metróról az NLCafén:
- 2020-ig tart majd a 3-as metró felújítása
- Így néznek ki a felújított 3-as metrókocsik
- Átszervezéssel oldja meg a 3-as metró pótlását a BKK