- A gyárat 1922-ben magyar és német vállalatok (a magyar Kohner bankház és a német Stöhm-Etag csoport) vezetői alapították azzal a szándékkal, hogy a jó minőségű textil iránti keresletet hazai termékekkel tudják kiszolgálni.
- A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárnak a szomszédos Fegyvergyár adott otthont az I. világháború után kihasználatlanná vált épületrészekben.
- A vállalat, mint az ország első fésűsfonó- és szövőipari üzeme, új iparágat honosított meg hazánkban, és egészen a 30-as évekig monopolhelyzetben volt a magyar piacon.
- A német vezetés és a magyar részvényesek folyamatos érdekellentéte ellenére a termelés a 40-es évekre elérte a kezdeti ötszörösét.
- A II. világháború azonban ezt az iparágat is háttérbe szorította: a nyersanyag- és munkaerőhiány miatt minimálisra csökkent a textilgyártás, majd 1944-ben a gyárat bombatámadás érte.
- A gyár a háború után a Szovjetunió tulajdonába került, és 1947-re sikerült helyreállítani a károkat. A szovjet vezetés felismerte a gyár ipari jelentőségét, és hitelekkel segítette életre kelteni az ágazatot.
- A gyár 1953-tól a Magyar Népköztársaság tulajdonába került, és a 90-es évekig működött, míg fel nem számolták a privatizációk során.
Forrás: Ferencker; Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár Története (1922–1945)