A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
A hústalan étkezés, a negyven napos böjt a nagyhéttel véget ér. A nagypéntek elõtti csütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezik, s ez már a tavasz kezdetét jelzi.
A barka már virágzik, a piacokon már megjelennek a tavaszi zöldségfélék, mint a spenót, az újhagyma, a piros retek és a karalábé. Ezek már kiegészítői lehetnek a húsvétkor feltálalandó ételeknek.
Ebben a nagy készülődésben is célszerű sok mindent előkészíteni, hogy ne kelljen az ünnepek alatt nagyon sok időt főzéssel tölteni. Ha nem melegen akarjuk a húsvéti sonkát fogyasztani, akkor előre megfőzhetjük. A sertés hátsó combjából pácolással és füstöléssel készült sonkát langyos vízben többször megmossuk, és olyan méretű edénybe tesszük, amiben jól elfér. Hideg vízzel felöntjük, és fedő alatt lassan, egyenletesen főzzük. A főzővízbe óvatosan beletesszük a gondosan megmosott tojásokat, mert így átveszik a füstölt sonka ízét.
A sonkát úgy főzzük, hogy a víz csak bugyogjon, de ne forrjon. Akkor főtt át teljesen, ha bőre könnyen átszúrható. Ha megpuhult, levesszük a tűzről, a tojásokat kiemeljük, és hideg vízbe tesszük. A sonkát saját levében hűtjük ki, majd a főzőléből kiemelve lecsepegtetjük, és tovább hűtjük. Mindez természetesen igaz bármilyen füstölt sertéshúsra, legyen az kötözött sonka, vagy éppen tarja, lapocka. A húsvét jellegzetes alapanyagai a bárány, a birka, a nyúl, a kecske és a tojás, sőt a gyerekek kedvence, a csirke – főleg rántva.
Készíthetünk különféle kelt tésztákat is, pl. kalács, kuglóf, bukta, almás táska, aranygaluska, pozsonyi diós-mákos kifli, töpörtyűs pogácsa.