A kávé felfedezése

Bár több legenda is létezik arról, hogy hogyan ismerte fel az emberiség a kávé hatásait, a legvalószínűbb, hogy az ötlet néhány felfedező kedvű etióp kecskétől származik. Ők voltak azok, akik lelkesen lelegelték a kávécserje termését, majd rögtön virgoncabbak lettek. Ez pedig egy idő után feltűnt kevésbé virgonc gazdáiknak is, és ők is kipróbálták az új élményt.

A hír terjedt, és nem sokkal később néhány szerzetes arra is rájött, hogy a nem olyan finom bogyók elrágása helyett meg kell pörkölni a szemeket, majd italt főzni belőlük. Bár ez a változat még nem sokban hasonlíthatott mostani kávénkhoz, biztosan finomabb volt mint a kávészemek.

Mivel a kávé Afrikából származik, de csak trópusi területeken él meg, nem csoda, hogy Európába a törökök közvetítésével került. Az ő variációjuk a török kávé, melyet egy ibriknek nevezett edényben főznek. Az eljárás lényege, hogy a kávét a vízben háromszor kell felfőzni. Így igazán erős, a csésze alján őrölt kávét tartalmazó élénkítő italhoz jutottak, ami aztán ebben a formában terjedt el az öreg kontinensen.





Magyarországra, és a tőlünk nyugatra eső területekre görög kereskedők hozták a kávékultúrát. Ők voltak az elsők, akik kávéházakat nyitottak, és így már nem csak Törökországban lett a finom ital a beszélgetések fő kiegészítője, hanem nálunk is társadalmi szervezőerővé vált. Először persze csak a férfiaknak!

Miután egész Európa megszerette a kávét és a kávézás szertartását, más módszerek is születtek a finom ital előállítására. Forradalmi újdonságnak számított az espresso feltalálása, amelynek lényege, hogy immár zacc nélkül fogyaszthatjuk az átgőzölt levet.

A gyarmatosítóknak pedig első dolguk volt, hogy új termőhelyeket találjanak kedvencüknek. Így került a kávécserje Indonéziába és Dél-Amerikába, amely a mai világ talán legnagyobb kávétermelője.