A XVIII. században az erősödő angol behatások ellen népmozgalom indult, hogy a skót költészet gazdagságát hirdessék, és a skót irodalmi nyelvet újraélesszék. Ennek a mozgalomnak vált Robert Burns költő a mintaalakjává. Verseit ő maga is skót dialektusban írta.
Robert Burns éjszakáján a skótok összegyűlnek egy nagy ünnepi lakomára, elfogyasztják tradicionális nemzeti eledelüket, a haggist, lazacot és süteményt esznek, magasztos, fennkölt ünnepi beszédeket mondanak, Burns verseket szavalnak, miközben kiltbe öltözött dudás zenél.
A skót konyhára jellemző az erőteljes francia hatás, amely a középkorból kiinduló, több évszázados francia kapcsolatokra vezethető vissza. Több skót recept francia eredetű, ugyanis annak idején a skót uralkodók szívesen alkalmaztak francia szakácsokat.haggis
Ilyen francia eredetű étel a haggis is, amely a francia hachis – jelentése vagdalt hús – szóból ered. A haggis, a skót nép büszkesége, egy erősen fűszerezett étel, amely kinézete alapján a hurka és a disznósajt közötti állapotra emlékeztet. Nagyon sokféle variációja alakult ki; van, aki főzi, van, aki süti, van, aki eredeti birkagyomorba tölti, van, aki ezt műbéllel helyettesíti, és létezik már vegetáriánus változata is. A haggist a skót hagyományoknak megfelelően tört burgonya és főtt répa kíséretében tálalják.