A puliszka és alakváltozásai

Dubravecz Emese / Marmalade blog | 2006. Február 01.
Puliszka, polenta, málé, prósza, ismerõsen csengõ szavak. Jelentésük több évtizeden át feledésbe merült, ám napjaink reformkonyhája újra életre keltette a kukorica-alapból készült finomságokat.





Puliszka variációk:

• Juhtúrós puliszka »

• Ízes prósza »

• Meggyes prósza »
 




A szegényebb családok táplálkozásában nagyjából a múlt század elejéig jelentős szerepet töltöttek be a kukoricából készült ételek. A paraszti étrendből hiányzott a zöldség, a gyümölcs, vagyis mondhatjuk úgy, hogy vitaminban meglehetősen szegényesen táplálkoztak. Ugyanakkor a mindennapi kemény fizikai munka, a ház körüli teendők, a munka a földeken, a parasztgazdaságban jó fizikai erőnlétet követelt. Ezt bőséges kalóriafogyasztással tudták csak pótolni; táplálékuk fő összetevője a szalonna és a kenyér mellett a burgonya, és a kukoricából készült ételek voltak, melyeket hagymával, répával, a jobb módú családoknál  pedig túróval, lekvárral, dióval, mézzel tettek még laktatóbbá.





Puliszka, polenta

A puliszka népszerű, ősrégi magyar étel volt, mely olcsósága miatt a “szegények eledele” lett. A kukoricalisztből készült étel népszerű volt a Felvidéken, a Dunántúlon és Erdélyben egyaránt.
Hagyományosan bográcsban készítették, sós vizet forraltak, egy marék kukoricalisztet beleszórtak és keverés nélkül hagyták, hogy nagy gombóc formájában összefőjön. Ezután egy 30-40 cm egyenes fabottal összekeverték a sűrűvé főtt kukoricalisztet és a főző vizet. Ebből a masszából egy tömény, félgömbszerű pép keletkezett, amelyet szikadás után madzag segítségével vágtak egyenletes szeletekre.




Kedvelt eledel volt ez ünnepnapokon és munkanapokon egyaránt: ették reggelire, vacsorára, leveshez, húshoz, főzelékhez.
Moldvában és Bukovinában, Háromszéken inkább a málé elnevezését használták, a Felső-Tisza menti magyaroknál tokánynak hívják, az olaszok kásás változatát polentaként említik.

Málé, prósza

A málé számos édesített változatban is elterjedt, melynek az a tulajdonság adta az alapját, hogy a kukoricaliszt forró vízzel elkevert, hosszabb időn át melegen tartott tésztája már önmagában is édeskés ízű volt. A málé tejjel, aludttejjel elkevert változata a prósza, melyet Szeged környékén már zsírral, tojással és kelesztőanyaggal, méz hozzáadásával készítettek (poroja).







Puliszka alaprecept
Hozzávalók: 20 dkg kukoricaliszt, 4-5 dl víz, 2 dkg vaj, só.


Forrald fel a vizet és sózd meg. Óvatosan, folyamatos keverés mellett, hogy ne csomósodjon, add hozzá a kukoricalisztet és főzd sűrű kásává (mint a tejbegríz). Amikor besűrűsödik, keverj hozzá egy kevés vajat és zárd el a gázt.
A masszát öntsd bele egy kerek jénai tálba, hogy tortaformája legyen, vagy vajjal kikent evőkanállal kiszaggatott galuskaként, gombócként is tálalhatod. Kiváló körete bármilyen szaftos, “testesebb” húsnak.

Tipp: A kukoricaliszt kukoricadarával, a víz tejjel is helyettesíthet és még ízletesebb, ha a főzés vége felé, amikor már sűrűsödik a massza 10 dkg reszelt sajtot, keversz bele. 

 
Exit mobile version