A teljesség igényével

nlc | 2006. Május 29.
Mind gyakrabban bukkannak fel az üzletekben, éttermekben, cukrászdákban a teljes kiõrlésû termékek: de mégis mit jelent ez a kifejezés, és miért fontos, hogy ilyen ételeket fogyasszunk?




Kezdjük rögtön egy definícióval: sokaknak talán önellentmondásnak tűnhet a “teljes kiőrlésű” kifejezés – hiszen arra utal, hogy a gabona egyszerre teljes és őrölt is. A megoldás azonban nem is olyan nyakatekert: egyszerűen beleőrlik a lisztbe a gabona minden összetevőjét. Teljes kiőrlésűnek – más néven teljes őrlésűnek – ugyanis azokat a gabonákat nevezzük, melyek a magvak minden összetevőjét (a magbél mellett a csírát és a korpát is) tartalmazzák. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen gabonából készült termékek sokkal több B- és E-vitamint, ásványi anyagot, fehérjét és rostot tartalmaznak hagyományos társaiknál.

A felsorolt alkotóelemeknek köszönhetően számos betegséget megelőzhetünk, ha a hagyományos fehérliszt helyett (vagy mellett) teljes kiőrlésű ételeket is fogyasztunk: keretes írásunkban foglaltuk össze a legfontosabb, igazolt eredményeket. Persze a mindennapi életben ritkán vásárolunk lisztet, sokkal gyakoribb, hogy olyan ételek kerülnek kosarunkba vagy asztalunkra, melyekben feldogozott állapotban található valamilyen liszt – ezért is fontos kérdés, hogy honnan lehet tudni, melyik termékben van teljes kiőrlésű gabona.

A reggelizőpelyhekkel viszonylag egyszerű a helyzet: a Nestlé teljes kiőrlésű gabonából készült termékein ott virít az összetéveszthetetlen „teljes kiőrlésű” embléma, ami egy pipából és egy búzakalászból áll. Mivel ma már sokan keresik ezeket a termékeket, általában elmondható, hogy a többi teljes kiőrlésű termék csomagolásán is feltüntetik, ha ezek teljes őrlésű lisztből készültek: a magyar szövegek mellett érdemes figyelni az angol „whole wheat” vagy a német „vollkorn” feliratokat is.

Kicsit problémásabb a helyzet a kenyerek esetében, hiszen itt nem mindig olvashatjuk el, miből is készültek – a kenyér illata és állaga lehet mérvadó. A legegyszerűbb, ha egymás mellé teszünk egy azonos súlyú barna és fehér kenyeret. Ha ugyanakkorák (és feltéve, hogy félbevágtuk őket, azt látjuk, hogy ugyanolyan „lukacsosak” és a héjuk is hasonló), akkor szinte biztos, hogy a kenyér színezéktől barna. Gyanúnkat erősítheti, ha a barnakenyér kávéillatú – a karamell mellett ugyanis ez az egyik leggyakoribb színezőanyag.

Kevéssé közismert, hogy nemcsak a búzaliszt lehet teljes kiőrlésű – éppolyan hasznos összetevőkkel rendelkezik a teljes kiőrlésű (más néven barna-) rizs vagy például a teljes árpa- vagy rozs is. Ez utóbbi számít egyébként az egyik legjobb rostforrásnak, ugyanakkor érdemes más liszttípusokkal együtt használni. Egy csak rozslisztből készült kenyér ugyanis már a sütőből frissen kivéve is kőkemény lesz, de ha más (szintén teljes őrlésű) liszttel keverve készítünk belőle kenyeret, az eredmény igazi puha csemege lehet – nem csak jólesik, de jót is tesz!





A teljes kiőrlésű gabonák hasznos összetevői bizonyítottan segítenek az alábbiakban:

• Csökkenhet az elhízás veszélye, hiszen a nagyobb rosttartalom miatt kevesebbel is jóllakunk, ráadásul gélképző tulajdonsága révén teltség érzetet kelt a gyomorban.

• Akár 21-27 %-kal csökkenhet a cukorbetegség veszélye, mert a táplálékkal bevitt cukor egy részét megköti.

• Csökkenhet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélye, és alacsonyabb koleszterin-szintre számíthatunk, hiszen megköti a táplálékkal bevitt koleszterin egy részét is.

• A bélrendszerrel kapcsolatos rákos megbetegedések kockázata akár 40 %-kal csökkenhet.


 


 


 


 


 


 





Az adatok pontos forrásait – egyéb, a témával kapcsolatos információk és érdekességek mellett – a reggelizz.hu oldalon találhatod meg.


Ki az a szerencsés, aki igénybe veheti a 200 000 Ft értékű utazási utalványt? Akár Te is lehetsz az! A nyereményjáték 2006. július 9-ig tart, érdemes tehát regisztrálni és kipróbálni a 14 napos menüt. 30 db NESTLÉ Fitness ajándékcsomag szintén gazdára vár még!

Exit mobile version