Vincellér módra

de | 2006. Szeptember 13.
A szõlõ, a bor és az egészség egymással összefüggõ fogalmak. Hippokratész iskolájában tanulmányozták a bor beteg szervezetre való hatását; Julius Caesar hosszú hadjáratai során katonái számára kötelezõvé tette a bor fogyasztását.





A középkorban alkoholos gyógynövénytinktúrákat készítettek, pedig akkor még tudományosan nem tudták alátámasztani a szőlő tápértékét.
A nyolcvanas években francia és német tudósok a mérsékelt borfogyasztás és a borterápia tudományos hátterét tanulmányozták, abból a meggyőződésükből kiindulva, hogy bizonyos fajta borok bizonyos betegségek kezelésére alkalmasak.







Szőlős csirkemáj
Tengerihal-filé bormártással
Csirkemell tejszínes szőlőmártásban
Mazsolás csiga


 


 







A szőlő fogyasztása ajánlott:

• Sportolóknak, gyerekeknek, nehéz fizikai munkát végzőknek, mert a szőlőcukor formájában megjelenő szénhidrátot a szervezet energiává alakítja át.
• Lábadozó betegeknek, mivel a szőlőben többféle polifenol található, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét.
• Jelentős E-vitamin- és antioxidáns-tartalma miatt öregedés- és daganatgátló hatása van (egy jó minőségű vörösborban több mint 25 antioxidáns van, az antioxidánsok jelenléte különösen magas a kék szőlő héjában lévő rezverátban).
• Enyhíti a különböző allergiás megbetegedések tüneteit, mivel gátolja az allergiát előidéző hisztamin termelődését.
• Megtalálhatók benne a létfontosságú nyomelemek, mint a kálium, kalcium, jód, magnézium, vas és a foszfor.
• Magas C-vitamin-tartalma erősíti az immunrendszert; a B1-, B2-vitamin pedig az




idegrendszert.
• A vörös szőlő magjából olyan gyógyhatású készítményt állítanak elő, amely javítja az erek állapotát (hatásos visszeres és érszűkületes lábra), csökkenti a szívinfarktus és az agyvérzés veszélyét.
• Alkalmazható fogyókúrában is, mivel javítja az emésztést és zsírlebontó hatása van.
• Főzésre használható a préselt szőlőmagolaj (természetes állapotában), mivel gazdag telített zsírsavakban és javítja a látást!

A beesett arcú szőlő: a mazsola

A szőlő szárított, aszalt változata a mazsola, melyet száradás előtt a szőlőfürttel együtt a tövön hagynak, hogy a nap melege megaszalja. Ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint a szőlő (gátolja a gyulladás, az allergia kifejlődését, immunerősítő stb.), de cukortartalma jóval magasabb. Konyhai felhasználása előtt érdemes leöblíteni és teába vagy alkoholba (rum, konyak stb.) beáztatni.





Vincellér módra


A sertésborda vincellér módra jó néhány étterem kedvelt őszi menüje, de kik is voltak a vincellérek? A szőlő megmunkálásával, kezelésével foglalkozó, illetve a munkák felügyeletét ellátó személyek. Ilyen tiszteletbeli vincellérnek számított Jókai Mór is, aki – mint szenvedélyes szőlész – füredi birtokán szívesen múlatta az időt (különösen tavasztól őszig) szőleje gondozásával.






Mazsolás csiga

Hozzávalók:


• 25 dkg liszt
• 3 dkg élesztő
• 2 evőkanál cukor
• 2 dl tej, 10 dkg puha vaj
• 1 tojás
• 20 dkg különböző színű és méretű mazsola vagy más aszalt gyümölcs, kevés  rumba áztatva
• őrölt fahéj
• őrölt szegfűszeg
• barna cukor


Elkészítés:

Futtasd fel az élesztőt egy evőkanál cukorral elkevert langyos tejben. Keverd össze a lisztet, a puha vajat, a cukrot, az egész tojást, majd öntsd hozzá az élesztős tejet, gyúrd össze, és kb. 40 percig pihentesd.
A tésztát nyújtsd ki egy lisztezett deszkán, szórd rá a mazsolát, ízesítsd ízlés szerint fahéjjal, szegfűszeggel és hintsd meg egy-két evőkanál barna cukorral. Tekerd fel, és vágd fel kb. egycentis karikákra. Sütőpapírral bélelt tepsire fektetve, tetejüket olvasztott vajjal megkenve, közepes lángon kb. 35-40 perc alatt megsül.

Exit mobile version