Salátavacsorák

nlc | 2007. Június 27.
Ahogy August Escoffier, a francia konyha egykori nagymestere kifejtette, a salátának olyannak kell lennie, hogy felkeltse az ínyencek figyelmét, és beindítsa fantáziájukat a további fogások feldolgozására.

Nemcsak Franciaországban van nagy kultusza a salátaevésnek, hanem bárhol a nagyvilágban, Amerikában éppúgy, mint a skandináv országokban. Ajánlja szinte minden táplálkozási stílus és diéta, mert nemcsak hogy bőséges vitaminforráshoz jut belőle szervezetünk, hanem megadja azt az örömérzetet, hogy egy könnyű salátavacsorával úgy is jóllakunk, hogy közben megfelelően vigyáztunk a bevitt kalóriák értékére is.







Ókori salátaevők

Régészeti gasztrokutatások megállapították, hogy az ókori birodalmak (Egyiptom, Mezopotámia) lakosai már ízletes gyógynövényekkel fűszerezett, aromás salátákkal táplálkoztak. Hippokratész írásaiban 300-féle salátanövényt említ, az ókori Róma történetírói pedig már az elkészítési módot is megörökítik, köztük a ma is népszerű ecetes-olajos marinádot.
Nagy becsben tartották a mediterrán térség folyékony aranyát, az olívaolajat, amellyel nemcsak ételeiket ízesítették, hanem testükre, arcukra kenve a bőrüket is ápolták.

A trendi

Napjainkban igen divatos salátát enni. A szó maga a latin herba salata kifejezésből származik, ami sózott növényt jelent. Számos országban előételként szerepel, mivel ropogós szerkezete, élénk színe, frissítő íze főleg lehűtve feltálalva fokozza az étvágyat, és előkészíti a gyomrot a következő fogásokra. De ideális kiegészítője lehet főételeknek is. Szárnyassal vagy hallal, gombával, esetleg sajttal gazdagítva pedig a könnyű vacsorát jelentheti.






Receptek:


Light frankfurti saláta
Kínai uborkasaláta 
Saláta joghurtos fetamártásban
Mozzarella-paprika saláta



A salátakészítés rítusa

Egy jó saláta titka az ízesítők, fűszerek megfelelő arányú keverésében és a kifogástalan minőségű hozzávalók felhasználásában rejlik.
Salátát szinte mindenből (zöldség, gyümölcs) lehet készíteni, nem kell tehát túlzottan ragaszkodni a hagyományos leveles salátaféleségekhez (fejes saláta, jégsaláta, lollo rosso, endívia stb.), bár felhasználásukkal sokat lazul a saláta állaga. A lényeg az, hogy jó minőségű alapanyagokból dolgozzunk: friss zöldség, gyümölcs és a fűszerezéshez minőségi, hidegen sajtolt olajok és savanyítóanyagok (citrom, ecet), fűszerek.
Fontos szerepet töltenek be a salátaöntetek, szószok, amelyek megkoronázzák és kiemelik a hozzávalók ízét.







Alapöntetek

Olívaolaj-citromlé-só-bors:
a leggyakrabban és legrégebben használt salátaöntet, amelyet főleg a mediterrán világban használnak, szinte arányok nélkül, csak úgy „érzésre” locsolják, szórják a hozzávalókat a salátára. De tökéletes ízhatást akkor érhetsz el, ha a 3:1 arányt alkalmazod, vagyis 3 rész (pl. evőkanál) olajhoz 1 rész (ez esetben szintén evőkanál) citromlét (vagy más savanyítót; különböző ecetek, grépfrútlé stb.) keversz. Ez az alap, amit kedved szerint mustárral, hagymával és friss zöld fűszerekkel (pl. oregánó, petrezselyem, tárkony, bazsalikom) gazdagíthatsz.







Márványsajtos öntet: az áttört sajthoz kevés olajat, citromlevet és fehérborecetet csepegtess. Ízesítsd sóval, borssal, és tálald jól behűtve. Könnyű hűsítő, nyári estékre.

Majonézes öntet: lazítsd a majonézt (tojássárgája, olaj) félpohárnyi tejföllel, ízesítsd egy-két kiskanál mustárral, sóval, borssal és zöld fűszerekkel.

Paradicsomos öntet: egy nagyobb reszelt almát keverj össze egy citrom és egy narancs levével, ízesítsd sóval, tárkonnyal, egy-két gerezd apróra vágott fokhagymával és néhány evőkanál ketchuppal vagy natúr paradicsomsűrítménnyel.





Salátaolajok


A saláták legfőbb alapanyaga a különböző magvakból, növényekből nyert salátaolaj, amelyet hidegsajtolással készítenek. Emiatt natúr, nyersen (nem hőkezelve) alkalmasak a feldolgozásra. A különböző típusú és hatású salátaolajok kombinálásával, váltogatásával nemcsak más és más ízhatást érhetsz el, de sokat tehetsz egészséged megőrzéséért is.

• Olívaolaj: A leggyakrabban használt olajfajta, hazánkban főleg spanyol, olasz és görög készítésű van forgalomban. Ezekben az országokban igen alacsony a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, amit nagy részben a mindennapos olívaolaj-fogyasztással magyaráznak. Salátákhoz a legegészségesebb az „extra szűz” típusút használni, mert a legmagasabb minőségű olívaolajat tartalmazza. Kiváló színű, ízű, aromájú, és a savassági szintje 1% alatt van.
• Kukoricaolaj: Gazdag A-, D- és E-vitaminban, könnyen emészthető. Aranysárga színű, kellemes ízű olaj.
• Lenmagolaj: Fogyasztása nagyon egészséges, mivel a héjában különböző ásványi és ballasztanyagok találhatók, amelyek előnyösen hatnak a bélműködésre, a bőr- és hajápolásra.
• Tökmagolaj: Jellegzetes színű, erőteljes ízhatású olaj.
• Búzacsíraolaj: Hatóanyagai (B- és K-vitaminok, A- és D-elővitamin, ásványi anyagok (kálium, foszfor, magnézium, kiemelkedően magas az E-vitamin-tartalma) révén élettani szempontból az egyik legértékesebb olaj. Aranybarna színű, jellegzetes, gabonára emlékeztető ízű.
• Szezámolaj: Tartalmaz antioxidánsokat, mangánt, vasat, lecitint stb., fogyasztása jótékonyan hat a koncentrációs képességre. Erőteljes, kissé kesernyés, füstös íze miatt óvatosan kell adagolni.
Exit mobile version