Tudtátok, hogy van olyan, hogy bánatzsír? Nyugi, könnyen elégethető… |
Az optimálisnak mondható 2000 kalóriás napi energiabevitelünknek ideális esetben mindössze a 7%-a áll telített zsírokból. Ez kb. 16 grammnyi zsírt jelent. Mivel egy vékonyabb szelet baconben ebből 1,1 grammnyi található, ezért nem biztos, hogy az a leghatékonyabb módja az alakunk megőrzésének, ha a reggeli főtt tojásunkhoz mindössze egy szelet sült bacont engedünk meg magunknak. Eléggé értelmetlen is az effajta önmegtartóztatás. Más ételek formájában ennek a mennyiségnek például a sokszorosát vagyunk képesek magunkévá tenni. Lássuk, miben mennyi zsír lapul!
A parádésan izgalmas nevű csirkés-garnélás carbonaránkban őrületes, 35 szeletnyi baconnel felérő telített zsír van! Ez jórészt az ínycsiklandozó, tejszínes mártásból és a garnéla olajtartalmából adódik össze. Nem gondoltátok volna, ugye? Merthogy ez az étel első blikkre kifejezetten egészségesnek hangzik…
Gondolnánk, hogy a reggeli vajas kenyerünk egy valódi zsírbomba??? A vaj telítettzsírsav-tartalma kb. 55%, ezért egy karaj kenyérre simán jut egy-két szelet szalonnányi zsírmennyiség. Ha ezt még valami sertés alapú felvágottal és némi sajttal is megspékeljük, akkor a határ a csillagos ég… Ha margarint használunk, a helyzet kicsit javul ugyan, de a telítettzsír-tartalma annak is eléri a 40%-ot.
Egy kis sült oldalas legalább nem árul zsákbamacskát. Nemcsak zsírosnak látszik, hanem az is! A vacsoraadag ebből a zsírdögnek is becézhető étekből simán eléri a 26 szeletnyi zsírmennyiséget.
Sülvefőve szakértőnk, Szőke Jani szerint olyan, hogy magyaros pizza, nem igazán létezik. Pedig ez a számos étteremben megtalálható, baconnel, kolbásszal, füstölt trappistával és olajos paprikakrémmel megpakolt hibrid nagyon is itt van, és egész pályás letámadást indít ellenünk. Egy átlagos méretű, 28 cm-es magyaros pizzával kb. 16 szeletnyi zsírmennyiséggel terheljük a testünket. Brutális, igaz?
Mit mond a szakértő?
Elképesztő számokról van szó, de vajon hogyan jöhetnek össze ezek a rémisztő adatok? Kocsis Ágnes dietetikus szerint a probléma az, hogy a zsírt többnyire mindig a különféle húsokhoz kötjük. „Sokan nem gondolnák, hogy a sült krumpli, a popcorn vagy a chips milyen elképesztő mennyiséget tartalmaz. Pedig ezekből igazán nagy mennyiségeket fogyasztunk. Azt is kevesen tudják, hogy a sertéshúsról hiába szedjük le a külső, jól látható zsírréteget, az ezután is zsíros marad, hiszen a hús zsírral átszőtt. A növényi olajokban is van telített zsírsav. A különféle tejtermékek, mint a vaj vagy a sajtok, sem nevezhetők éppen zsírszegénynek. Kivéve a direkt zsírszegény készítményeket. De még a halolaj is rendkívül zsíros.”
Lehet-e élni zsírmentesen?
A túlzásba vitt telítettzsír-fogyasztás Ágnes szerint rövid távon gyomorrontással, hosszú távon elhízással, a szív- és érrendszeri betegségek érkezésével, cukorbetegséggel, magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel, trombózissal, érelzáródással és hasonló nyalánkságokkal járhat, ezért jobb lesz vigyázni. „Az, hogy vigyázzunk, nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne fogyasszunk telített zsírokban gazdag ételeket. Csupán azt, hogy mértékkel tegyük ezt. Általában az ilyen főételek (pl. egy gyorséttermi hamburgermenü) a napi zsír- és kalóriaigényünk 70–80%-át egy étkezésen belül összehozzák. Így ennek tudatában már könnyebben tudjuk, hogy a nap hátralévő részében milyen étkezéseket engedhetünk meg magunknak. Sok vitamin felszívódásához testünknek szüksége van zsírra, így az étrendünkből való teljes száműzetése egyáltalán nem lenne egészséges.”