| Te odaadnád a vendégednek a romlott kaját? |
Gyomorrontás, ételmérgezés és a kánikula klasszikus horrorsztárja, a szalmonella. Ismerős fogalmak, ugye? Van valami tuti recept arra, hogy ne romoljanak meg az otthoni élelmiszerek, vagy ez eleve lehetetlen küldetés ilyen forró napokon? Felállítható egyáltalán a kaják között egyfajta „veszélyességi sorrend” romlandóság alapján ?
Mindenkivel előfordult már olyan „háztartási baleset”, amikor a reggeli kapkodásban elöl maradt a felvágott, estére pedig valami egészen más állagú, bizarr kreációvá lényegült át. Aztán ott van az az eset, amikor a kibontott csoki ott marad a kocsiban a tűző napon, mellette a szintén megkezdett ásványvízzel… Laikusként is elmondhatjuk, hogy az ételek romlásának érzékszerveinkkel tapasztalható jelei vannak – színben, szagban és állagban. De lehet-e más jele is? – erről kérdeztük a szakértőt. Kocsis Ágnes dietetikus elmondja, mire érdemes és kell odafigyelnünk ahhoz, hogy infúziómentes legyen a nyarunk!
Mitől függ, hogy milyen gyorsan romlanak az élelmiszerek?
– Az élelmiszerek a melegben gyorsabban indulnak romlásnak, gyorsabban szaporodnak el bennük a káros mikroorganizmusok. A romlási időt befolyásolja az étel és nyersanyag eredeti állapota, az eredetileg benne lévő mikroorganizmusok mennyisége, a hőmérséklet és a tárolás módja.
Mi a helyzet akkor, ha például reggel elöl hagytuk a camembert-t, de ezt csak délután vettük észre, amikor hazaértünk? Megehetjük még?
– Tejtermék lévén ez a lakás hőmérsékletétől függ. Amennyiben nagyon meleg volt abban a helyiségben, ahol a sajtot hagytuk, már nem ajánlott elfogyasztani.
És mi van azzal a lekvárral, ami ugyan a hűtőben volt, de a tetején mintha lenne egy vékony kékes réteg – ha ezt leszedjük, attól a többi része még jó?
– A penész a magas cukortartalom és nem megfelelő tárolás miatt alakul ki a lekvár tetején. A penészes lekvár elfogyasztása szintén nem ajánlott.
| Top 4 megbuggyanók 1. Nyers tojás 2. Hús 3. Tej-tejtermékek 4. Gombafélék A nyers tojás, hús, tej-tejtermék tárolására oda kell figyelni, hiszen ezek a leggyorsabban romló élelmiszerek. A nyers tojásfehérjét tartalmazó élelmiszereket nyáron kerüljük. A készételek tárolására és fogyasztására is ügyeljünk: a 2-3 órája elkészült ételeket evés előtt érdemes ismét felforralni, hogy a káros mikroorganizmusok elpusztuljanak. |
Ilyenkor jóval több ásványvizet iszunk. Miért van lejárati idő a palackokon? A víz is megromlik? Mi van akkor, ha fél napra kint hagytuk a tűző napon, attól még iható marad?
– A palackozott ásványvízben a nap, a meleg és a tárolás hatására egyes kutatások szerint kis mennyiségben káros anyagok képződhetnek (a műanyag palack miatt), bár ez a teória egyelőre még vitatott.
Ez azt jelenti, hogy a kávéfőző víztartályában is „el tud romlani a víz”? Mi van, ha csak ritkán iszunk, és már egy hete ugyanaz a víz van benne?
– Nem ajánlott a vízforralóban sokáig hagyott víz fogyasztása, ugyanis elszaporodhatnak benne különböző mikroorganizmusok, amelyek a levegőből belekerülnek. Érdemes mindennap cserélni a vizet!
A vaj tárolását illetően eléggé megoszlanak a vélemények. Kell-e hűteni vagy sem? Ha megolvad, és utána visszadermed, az ugyanaz a vaj?
– A vaj is tejtermék, ezért hűtőben történő tárolást igényel. Felolvadás után nem ajánlott újra lehűteni és fogyasztani.
Mi történjen azzal a csokoládészelettel, amit még benzinkútnál kaptunk, de megfeledkeztünk róla, és napok óta ott olvadozik a kocsiban. Ha lehűtjük, ugyanolyan jó lesz, mint eredetileg? Vagy inkább ne próbálkozzunk vele?
– A megolvadt csokoládé hűtés után szemmel láthatóan nem olyan minőségű, mint eredeti állapotában. A jó hír viszont, hogy fogyasztható – feltéve persze, ha nem látjuk, érezzük romlottnak.
A szendvicseknél mire kell figyelnünk? Mi az az állapot, amikor már ne együk meg?
– A szendvics típusától, a tárolás idejétől és hőmérsékletétől függ a fogyaszthatósága. Például a szalámit tartalmazó szendvicsek tovább fogyaszthatóak biztonsággal. A magasabb víztartalmú felvágottak, mint amilyen például a párizsi, gyorsabban romlanak. Itt egyértelműbb jelei vannak a romlásnak, ezeket mindig figyelembe kell venni.
| Ételfertőzés vagy ételmérgezés? Az ételfertőzés és ételmérgezés között van különbség: az ételfertőzést baktériumok okozhatják, az ételmérgezést pedig a baktériumok által termelt toxinok (vagy mérgező gomba fogyasztása). Az ételfertőzés tünetei főként az emésztőrendszert érintik: émelygés, hányinger, hányás, gyomorfájdalom, hasmenés, hasi görcsök; és kísérhetik általános tünetek, például fejfájás, rossz közérzet, szédülés, gyengeség, izomfájdalom, láz. A tünetek az elfogyasztott fertőzött étel mennyiségétől és az egyén érzékenységétől (immunrendszerének állapotától) is függenek. Súlyos, akár életveszélyes állapothoz, ritkán halálhoz is vezethet. Főként az idősebbek és gyermekek, illetve a sérült immunrendszerű, elégtelen emésztésű, egyéb emésztőszervi megbetegedésben szenvedő betegek veszélyeztetettek, hiszen a hasmenés és hányás következtében könnyen kiszáradhatnak. |