Egy meglepő javaslat szerint csak ünnepnapokon kellene húst fogyasztanunk, hogy csökkentsük a környezetkárosítást. Egy ENSZ-közlemény leszögezi, hogy a globális felmelegedésért felelős gázok közel 18 százaléka állati eredetű. „A kérődzők bélgázában található metán például károsabb a környezetre, mint a szén-dioxid, és akkor még az állattenyésztés miatti energiaveszteségről nem is beszéltünk” – érvelt lapunknak Vay Márton, a Greenpeace szóvivője. A húsfogyasztás azonban ennek ellenére évről évre nő, olyan országokban is, mint India, ahol alapvetően a vegetáriánus fogásokat részesítik előnyben. A nyugati kultúrák azonban szépen lassan rászoktatták az ottaniakat is a húsevésre, ami nem is volt nehéz, hiszen egy szelet sült hússal igazán jól lehet lakni és még finom is, alkalmi vega heteink alatt mi is nehezen tudunk ellenállni neki. Ilyenkor nem jut eszünkbe, hogy hosszú távon nemcsak a környezetünk, de a szervezetünk is megbosszulja a húsfogyasztást. „Túl sok húst eszünk és az ezek emésztése során keletkező bomlástermékek egy része felhalmozódik a szervezetünkben. Ilyen például a húgysav, amelynek túlzottan magas értéke a köszvény és egyéb betegségek kialakulásáért is felelős” – érvel a húsmentes diéta mellett Nagy Eszter Anna, a Nők Lapja Café dietetikusa és böjtszakértője.
A hús lenne a közellenség?
Nehéz lenne persze azt kérni az emberek többségétől, hogy a húst űzzék ki az életükből teljes egészében. Harmath Csaba gasztroszakértő szerint nem lehet egy egész országot rávenni arra, hogy egy csapásra szüntesse be a húsevést. „Kíváncsi lennék a steakimádó angolokra, amikor megpróbálják lenyomni a torkukon, hogy csak karácsonykor ehetnek húst – csodálkozik Csaba, a jó húsok és finom ételek elkötelezett híve. – A megoldás nyilván az lenne, hogy az emberek azt egyék, amit saját maguknak megtermelnek, akkor ugyanis pontosan látnák, hogy egy szelet vasárnapi ebéd alapanyagainak előállításához mennyi energiára van szükség. Ez is utópia persze, hiszen nem lehet mindenki önellátó gazda.”
A Greenpeace szóvivője szerint éppen elég lenne, ha húsok árába ugyanúgy belekalkulálnák az úgynevezett külső költségeket, mint a kőolajéba. Ez ugyan jelentősen drágítaná a tőkehúsok és egyéb húskészítmények árát, de talán pont ez késztetné az embereket arra, hogy elgondolkodjanak. A szóvivő hozzáteszi: korábban kellett volna erről intézkedni, most csak olaj lenne a tűzre.
Húspótlók és húsfüggők
Amit tehetünk: szervezetünk és a környezetünk érdekében csökkentjük a mértéktelen húsevést (mi magyarok évi 61,5 kiló húst pusztítunk el fejenként). Vagy ahogy Vay Márton mondja: jobb, ha szépen lassan leszokunk a húsról, amelynek szépen lassan függői lettünk, pont úgy, ahogy a cukornak. „A kávét is meg lehet inni cukor nélkül, sőt egy idő után már nem is fog ízleni édesen, a húsnál ez ugyanígy működik, persze ez nem azt jelenti, hogy egyszerű feladat előtt állunk.”
A böjtszakértő szerint fontos, hogy aki „átáll”, az pótolja az állati fehérjét és fokozatosan lépjen előre: „Érdemes úgy kezdeni az életmódváltást, hogy előtte végigcsinálunk egy alapos tisztítókúrát. Ezek után akár az is elképzelhető, hogy nem fogjuk kívánni a húsokat” – magyarázza dietetikusunk, aki a tejfogyasztásra is felhívja a figyelmet: „Vannak, akiknek a szervezete jobban, másoknak kevésbé bírja a húsokat és tejtermékeket, ennek megfelelően kell táplálkozni, és persze figyelni kell a minőségre. A dobozos tej például köszönőviszonyban sincs a tehénből »érkező« tejjel…”
Ha mindez nem volna meggyőző, van néhány alternatív megoldás: egy dán sertéstelepen a trágyából nyert gázokat elektromos árammá alakítják. Igaz, ez túlságosan nagy beruházást igényel itthoni körülmények között. Esetleg megoldást hozhatna, ha áttérnénk a kenguruhús fogyasztására; ennek az állatnak a bélgáza metánmentes, de a még a nagy hírű brit tudósoknak sem sikerült megfejteni, hogy melyik baktérium teszi környezetbaráttá a kengurukat.
És te eszel húst?