Koffein
A kávé lényege, esszenciája, legalapvetőbb hatóanyaga, ami valójában egy alkaloid. A központi idegrendszerre ható élénkítőszer, így az a bizonyos reggeli álmosságelűző, vérkeringés-fokozó hatása van, értágító, anyagcsere-fokozó, emeli a teljesítményszintet és a koncentrációt. Egy ideig, ugyanis a gyorsító hatás nagyjából egy félóráig tart, majd fokozatosan lecsökken. Közismert, hogy a kávén kívül a tea, a kóla alapanyagát jelentő kóladió és a csokoládé fő alkotórésze, a kakaó is tartalmazza.
Koffeinmentes
Hogy rögtön a kávéimádók számára szentségtörésként hangzó fogalommal folytassuk: „decaf” vagy „decaffeinated” felirattal jelölt változatból egy elég drasztikus vegyi technológiával (értsd: valamilyen oldószerrel) kivonják a koffeint. Tévhit ugyanakkor, hogy ez 100 százalékban lehetséges, a „mentes” szó ellenére ezek a kávék valójában csökkentett mértékben tartalmaznak koffeint. Főleg az igazi kávéfüggők szeretik, akik az íze miatt akkor is kívánják a kávét, amikor már kellőképpen pörögnek, és nem lenne ajánlatos még egy bögrével inni.
Kávétipológia
Az ital legelterjedtebb változata az espresso, ez az erős, rövid kávé, amelyet a pörkölt kávéra engedett vízgőzzel készítenek. Ha ezt több vízzel felfőzve készítik el, akkor kapjuk a hosszú kávét (café lungo), ha viszont tejet és felhabosított tejet kevernek hozzá (mindegyikből egyharmadnyit tartalmaz), akkor a krémes állagú változatot, a kapucsínót kapjuk. Ha több (kb. 2-2,5 dl) tejjel készítik, akkor abból latte, vagyis igazi tejeskávé lesz, ha ehhez még tejhab és tejszín is dukál, akkor – főleg mézzel édesítve igazi kalóriabomba – latte macchiatóról beszélünk.
Arabica vagy robusta
A legdurvább kávétudorok közel száz fajta kávét is képesek megkülönböztetni – legalábbis az interneten végtelen számú kávéspecifikáció található – de az okosok szerint két alapvető kávébabfajta létezik: a coffea arabica és a coffea robusta. Előbbi a gyakoribb és elterjedtebb, a kávétermés túlnyomó többsége ebből a fajtából kerül ki. Már csak onnan is felismerhető, hogy a pörkölési eljárás során ez lesz olyan igazi, hamisítatlan sötétbarna színű.
Barista
Olasz eredetű elnevezés, a kávét előállító és felszolgáló személyt takarja. Olaszországban állítólag egyszerűen a báros szinonimája, azonban nemzetközi szinten – így már a Magyarországon is egyre sokasodó kávézóláncoknál – kifejezetten a kávé számtalan változatát saját kezűleg elkészítő, a kávégépet kezelő alkalmazottat nevezik így. Rendszerint szigorú kiképzést kapnak, hogyan kell megfőzniük adott az egyes kávéfajtákat. Saját maguk egyszerűen így fordítják: a kávémester.
Pótkávé
Kávé helyett más növényekből – legismertebb a cikória- és a malátakeverék – készült „kávé”. Itt is előfordulhat pörkölési eljárás, de őrölt változatok is léteznek. Ilyen a köznyelven sokszor csak macikávé néven emlegetett keverék, amelyet gyerekeknek is adnak – ezek természetesen nem tartalmaznak koffeint. Süteményekbe is használják, ám az íze a legnagyobb jóindulattal is csak emlékeztet a valódi kávéra.
Gabonakávé
Elterjedt az utóbbi években, egyre több boltban kapni a legújabb „álkávét”, amelynek hívei sokszor klasszikus kedvencüket szeretnék kiváltani ezzel az egészségesebbnek tartott alternatívával. Előnye, hogy akár este is fogyasztható, ásványi anyagokban gazdag természetes alapanyagokból, méghozzá különféle gabonákból készül. Legfőbb hátránya, hogy nyomokban sem hozza a kávéfeelinget, és persze olyan élénkítő hatást sem fejt ki.
Nők Lapja Café
Kedvenc női online magazinod, amely szintén a kávézós-csevegős életérzésről kapta nevét. Kávés cikkeket még olvashatsz tovább itt!