Kezdés: otthon
Sört főzni nem éppen bonyolult folyamat. Kell hozzá víz, maláta, sörélesztő, komló és néhány lábos. „Előszeretettel hangoztatom, hogy ha a szükséges eszközöket nézzük, akkor a sörfőzéshez az alapanyagon kívül szinte minden megtalálható egy átlagos háztartásban – mondja Simonfai Balázs, „vándor” sörfőző, aki társával, Csanád Mártonnal Hara’Punk márkanév alatt főz. – Bár egy fokolóra és egy 100 fokig mérni képes hőmérőre mindenképpen szükség van az edényeken kívül.”
Ha lenne tízezer forintom
A Szomszédok méltán népszerű Vágási Ference az említett összeget operációs rendszerbe fektetné, pedig a teleregényben többször is kiderül, hogy szereti a sört.
1995-ben tízezer forint sok pénznek számított, többet ért, mint ma a duplája – húszezerből ma viszont kapható egy házi sörfőző szett, ami eleve hasznosabb, mint bármelyik pénzért vásárolt számítógépes program.
Az említett készletek abszolút alkalmasak otthoni főzésre, megkönnyítik a folyamatot. „Áruktól függően tartalmaznak egy vagy két darab műanyag erjesztő tartályt, csapot, kotyogót, koronazárat, koronazár-lezárót, keverőlapátot, fokolót, üvegmosó kefét és vegyszereket az eszközök fertőtlenítéséhez” – mondja Zsoldos Krisztina, a Tűzoltó utcai Élesztő Pubban működő Brew!Studio egyik alapítója. A Brew!Studio egyébként hamarosan egynapos sörfőző kurzusokat is indít.
|
Magyarország, én így…
Magánszemély hazánkban évi ezer liter sört főzhet, így egy átlagos kedd estére öt korsó, plusz kilépőnek egy pikoló jut. Ez igen pazar mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy az alkoholisták számát, illetve arányát tekintve világszínvonalon teljesítünk. 2010-ben például 522 ezer alkoholbetegről tudtak, de az adat kizárólag a kórházi betegek ellátásából tevődött össze; Zacher Gábor toxikológus egy évvel ezelőtt azt mondta a HVG-nek, hogy 800 ezerre becsülhető az alkoholfüggők száma.
A KSH adatai szerint egyébként 2011-ben fejenként 69 liter sört fogyasztottunk, ami az európai átlagtól elmarad, de meg kell említeni, hogy a világ legnagyobb sörfogyasztói mind-mind uniós tagállamok (Csehország, Lengyelország, Németország, Ausztria és Írország), ők pedig évi 90 liter felett teljesítenek. A csehek eleve 140 liter körül. |
Házi vagy kézműves?
Bár egy házi főző előszeretettel gondolja, hogy söre kézműves sör, egy magát kézműves sörfőzőnek tartó mester simán oldalba bökné, hogy „hallod, az ott házi sör, és nem olyan, mint az enyém”. Viszont a házi sör is többet érhet annál, mint hogy kizárólag az ismerősök igyák. „Bár sok fórum nincs, a Brew!Studio mellett még a pécsi Művész Presszóról tudom, hogy bemutat házi főzeteket – mondja Simonfai. – Időszakosan egyébként rendeznek versenyeket, ahol kifejezetten a hobbifőzők mérhetik össze söreiket, tudásukat.” Simonfai elmondása szerint ezeknek a söröknek még szükségtelen a bejegyzett márkanév, de ha értékesíteni szeretné a gazdája, akkor már érdemes kitalálni egyet. Ettől viszont még nem lesz eladható.
Mikor üthetem a kasszába?
|
Kóstolók
A kézműves, vagyis a kisüzemi körülmények között készült sörök számára rendszeresen szerveznek sörpremiereket különböző budapesti kocsmák, például az Élesztő, a Legenda Sörfőzde Pub vagy éppen a Léhűtő. |
Magyarországon ma alsó hangon ötvenmillió forint felhúzni egy főzdét, de ha nincs meg a helyiség, akkor még több pénzbe kerül. Nem csoda, hogy ilyen összegek mellett egyre nagyobb kultusza van az úgynevezett vándorfőzésnek, vagy ha jobban tetszik, a gerillafőzésnek, amikor a főzőmester bérbe vesz egy kisebb üzemet a főzéshez. „Mi a győrzámolyi Bors üzembe járunk – mondja Simonfai, és hozzáteszi, hogy a gerillafőzés minimális profittal kecsegtet. – A főzde tulajdonképpen szívességet tesz, hiszen egy idegen sör foglalja a helyet az erjesztőtartályokban, miközben a saját söreikkel is foglalkozhatnának.”
A gerillasör palackján vagy hordóján kötelező feltüntetni a főzés helyét, mert a sör – az engedélyek miatt – hivatalosan a bérbe vett üzem sörei közé tartozik. De legalább eladható.
Mindent bele
Mivel a kézműves és a házi sör a 2013-as év macaronja, nem meglepő, ha tolakodnak a hobbifőzők, és sorra mutatják be a söreiket. „Sokan kapnak rá az otthoni főzésre, az igazán elszántak esetében pedig rendszeressé válik – mondja Zsoldos. – Megitatják a családdal, a barátokkal, ám egy idő után a független véleményekből tudnak csak igazán tanulni. A Brew!Studio egy estére bármely otthoni sörfőző ‘bemutatótermévé’ alakulhat, a helyiséget az arculatának megfelelően kidekorálhatja, és kóstolót tarthat.”
Hogy aztán hova jut vele, az már csak elhivatottság és tehetség kérdése, de Zsoldos szerint egyre többen kopognak náluk, és jellemző, hogy a nagyüzemi sörökhöz képest különösen finom főzeteket produkálnak – ráadásul sokszor kreatívabbak is, mint a nagy- vagy kisüzemek. Manapság például egész sokan fűszerezik a sörüket az őszi-téli hónapok kedvenc zöldségével, a sütőtökkel. Mint a példa mutatja, van élet a belga gyümölcsös sörökön túl…