| Sosem elég a sajtból? Kattints! |
1. Roquefort (Franciaország)
A legenda szerint egy fiatal pásztornak köszönhetjük ezt a rendkívüli zöld penészes sajtot. A pásztor egy barlangban vacsorázott (juhsajtot és kenyeret), majd arra járt egy szép leány, mire a pásztor a vacsoráját hátrahagyva utánaeredt. Hetekkel később megtalálta a hátrahagyott vacsoráját, és csodálkozva látta, hogy a sajtot zöld penészréteg járta át. Ízlett neki, így ezek után mindig hátrahagyott egy kis sajtot a barlangban. Így esett, hogy Roquefort városka barlangjaiban azóta is így készül a jellegzetes aromájú, zsíros, penészes juhsajt.
2. Camembert (Franciaország)
A lágy sajtok klasszikusa Normandiából származik. Kezdetben rúzsflórával (vörös penésszel) érlelték. 1890-ben Ridel bevezette a faforgácsdobozokba való csomagolást, ami a camembert jellegzetes aromájához is hozzájárult illetve ezzel lehetővé vált, hogy nagyobb távolságokra is károsodás nélkül szállítható lett a sajt.1910-ben a laboratóriumok elkezdték népszerűsíteni azt a fehérpenész fajtát (Penicillium candidum), mely hozzájárult a camembert terjedéséhez a világban.
3. Brie (Franciaország)
A brie is lágy sajt, azonban ez az Ile-de-France vidékről származik. Korábban csak parasztgazdaságokban készítették, ahol pirosasbarna rúzsflórával (vörös penésszel) érlelték. A sajt azonban egyre keresettebbé vált, így gyártása áthelyeződött az üzemekbe. Összetételét a sajttörvény szabályozza: felületi penészes lágy sajt, zsírszázaléka legalább 40%, a sajtkorongok laposak és 22-36cm átmérőjűek. Ismert képviselője a Brie de Meaux, mely mézzel zseniális.
4. Emmentaler (Svájc)
A legismertebb lyukacsos, kemény sajt, melynek szülőhazája Svájc. Hagyományosan nyers tejből készül, 70 kg vagy még nagyobb korongokban. Zsírszázaléka: 45%, jól vágható és egyenletesen lyukacsos. Íze alapvetően diós, azonban nagyban függ az érlelés idejétől, hogy mennyire válik pikánssá. A legjobb minőségű svájci ementálikat a sajtüzem után még barlangokban is érlelik, így érik el a speciális ízüket.
5. Gouda (Hollandia)
A félkemény gouda a holland Gouda város környékéről származik. Eredetileg parasztgazdaságokban gyártották, majd mind inkább áttevődött gyártásuk a sajtüzemekbe. A legtöbb goudát 16 hónapig érlelik, és ezt követően dobják piacra. A sajt ahogy érik, úgy változtatja ízét, állagát, szerkezetét és színét. Egy év érlelés után a sajt száraz, törős-morzsás szerkezetűvé válik, reszelni való leginkább, színe pedig sötétsárgára változik.
6. Parmigiano reggiano (Olaszország)
A világon a legismertebb extrakemény sajt, melyre pikáns, fűszeres íz jellemző. Parma és Reggio Emilia területén készül. Szerkezete omlós-szemcsés, kiválóan reszelhető. Eredetvédett. A parmezánhoz hasonló fűszeres kemény sajt a grana padano, mely Észak-Olaszországban a Pó-síkságon készül. A grana padano 10-18 hónapon át érik 15-20 fokon, a parmigiano reggiano akár 24 hónapon át is, de nem ritka a 36 hónapos érlelés sem, kezdetben 16-18 fokon, későbbiekben 10-12 fokon.
7. Mozzarella (Olaszország)
Az egyik leghíresebb filata (gyúrt, rúdra formált) sajt a mozzarella. A hagyományos, eredeti mozzarella Campania és Latium vidékén készül bivalytejből. Mára jórészt tehéntejből készítik, és fior di latténak nevezik. A bivalytejből készült mozzarella aromája lágy, mégis jellegzetes a bivalytejnek köszönhetően. Sóoldaltba áztatva árulják.
8. Cheddar (Anglia)
Az angliai Somerset grófság Cheddar városából eredeztetik ezt a kemény sajtfélét. Készítése a 12. századba nyúlik vissza. Mára sajtüzemekben állítják elő a sajtot, jellegzetes narancssárga színét az orlánbokor magjából kinyert annattónak nevezett pirosassárga kivonattal érik el, melynek hatóanyaga a bixin, a karotin rokona. Tehéntejből készül, zsírtartalma 48%, a sajt súlya 27 kg. A világon igen elterjedt.
9. Manchengo (Spanyolország)
A manchengo hazája Új-Kasztília felföldje. A spanyolok legismertebb kemény sajtja, a manchenga juhok tejéből készül. 1984 óta eredetvédett. Pasztőrözött, 6% zsírt, 4,5% fehérjét és 16,5% szárazanyagot tartalmazó juhtejből készülhet csak manchengo. A fiatal, néhány napos manchengo a fresco, a néhány hétig érlelt a semi-fresco, az 1-2 hónapig érlelt a tierno.
