Így hát nekiálltunk az otthoni gyümölcsszárításnak, hogy kiderítsük, mennyire könnyen és gyorsan tudunk a pénztárcánkat kímélő, alacsony cukortartalmú rágcsálnivalót előállítani magunknak. A szárított gyümölcsök ásványianyag- és vitamintartalmuk, valamint antioxidáns hatásuk nagy részét megőrzik, bár érdemes tudni, hogy a szárítás közbeni magas hőmérséklet következtében C- és A-vitamin-tartalmuk némiképp csökken.
Nyugodtan rágcsálhatunk bármennyit?
Azok számára, akiknek ügyelniük kell a testsúlyukra, fontos megjegyezni, hogy a szárított gyümölcsök megtartják eredeti cukortartalmukat és kalóriaértéküket. Azaz pl. egy fél szárított sárgabarack ugyanannyi kalóriát tartalmaz, mint egy fél sárgabarack szárítás előtt. De mivel a szárított gyümölcsök kevésbé telítenek el (kisebb térfogatuk miatt), hajlamosak vagyunk (sokkal) többet fogyasztani belőlük, mint a friss gyümölcsökből.
Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt írjuk, ez a tény eddig nem sokakat rettentett el a szárított gyümölcsök élvezetétől, és valószínűleg a jövőben sem fog. Az ember évszázadok óta fogyaszt szárított gyümölcsöt, és nagyra becsüli azt eltarthatósága, helytakarékos volta és mindenekelőtt pompás íze miatt.
Hogyan csináljuk házilag?
A házilagos gyümölcsszárítás szerencsére aránylag egyszerű és nem túl munkaigényes folyamat. Nyáron megpróbálkozhatunk a napon való aszalással, ami egy lassabb, időigényesebb eljárás.
Mi egy lényegesen gyorsabb, korszerűbb (és évszaktól független) módszert alkalmaztunk: gyümölcsszárítóban készítettünk alma- és körtechipset.
Azok, akik nem szeretnének ilyen szárítóra beruházni, minden további nélkül sütőben is száríthatnak gyümölcsszeleteket. Fontos, hogy jó minőségű gyümölcsöt válasszunk a szárításhoz. Minél frissebb gyümölcsöt használunk, annál tápanyagdúsabb és ízletesebb lesz szárítás után.
Lássuk hát a gyümölcsszárítás menetét! Tovább a hobbikert.hu-ra!