Nem vagyok profi szakács, cukrász, sőt még csak a hagyományos értelemben vett gasztroblogger sem, csupán egy kétgyermekes anyuka, aki szeret főzni, kísérletezni. Általában átírom a recepteket, néha praktikus okokból: azt teszem bele, ami itthon van, mert nincs kedvem újra lemenni boltba, néha meg amiatt, mert sokszor nem kapni pont olyan hozzávalót, amit írnak benne. Ha pedig mégis tudnék venni, akkor biztos, hogy a város másik végében, valami egzotikus bioboltban csilliárdokért. Ez fokozottan igaz a külföldi nagy séfek receptjeire.
Mivel nemcsak szakács, de fotós sem vagyok, így hétköznapi, telefonnal készült képek lesznek az ételekről a cikkben, amik mellé érdemes lenne odatenni az eredeti receptben feltűnő fotókat, és egy nagy “NAILED IT” (SIKERÜLT) feliratot rápecsételni. Ironikusan. Mert valamiért nekem sosem úgy néz ki az étel, ahogy a receptkönyvben.
Tényleg 30 perc a 30 perc?
Első körben Jamie 30 perces kajái közül választottam egy menüt kipróbálásra. Egyrészt nagy kedvencem régóta, másrészt csábító, hogy félóra alatt készen legyek két fogással. Annak a tésztának a receptjét választottam, amit Jamie felesége kívánt mindig a terhességei alatt. Nem csodálom, mert a végeredmény remek lett, beépítem a házi recepttáramba.
A hozzávalók körül volt némi anomália, jelölöm, ahol helyettesítenem kellett pár dolgot. Például a kis süteményes kosárkát, amit nyilván nem lehet itt kapni mifelénk csak úgy. Ilyenkor az ember lánya fog egy fagyasztott leveles tésztát, egy muffinsütőt, és nagyon büszke magára, hogy frappánsan kivágja magát a nehéz helyzetekből.
Jools kívánós tésztája és mandulás kosárkák
Jöjjön a recept, már biztos mindenki körömrágva várja. A főzés úgy kezdődik, hogy bekapcsolunk zenét. Mert a főzés olyan, mint egy tánc, zenét hallgatni és fakanalat dobálni muszáj közben. Mivel ez egy olaszos ízvilágú recept, ráadásul szerelem is van benne, hiszen a terhes feleségének főzte ezt Jamie, ezért olasz szerelmetes zenét hallgassunk hozzá első körben.
Hozzávalók
Tésztához:
- 4 szál zöldhagyma
- 1 sárgarépa
- 1 szál szárzeller → én ezt egy darabka sima zellerrel helyettesítettem
- 1-2 piros csili → nem volt, így cselesen csilis grillkolbászt vettem
- egy 6-os csomag grillkolbász (400 g)
- 1 púpozott kávéskanál édesköménymag → sima őrölt fűszerköménnyel is remek lett
- 1 kávéskanál oregánó → nálam az az 1 az 2
- 500 g száraz penne tészta → legközelebb spagettiből lesz
- 4 gerezd fokhagyma
- 4 evőkanál balzsamecet → 2 evőkanál almaecettel pótolva
- 400 g-os daraboltparadicsom-konzerv
- néhány szál bazsalikom → egy kávékanál szárított bazsalikom lett
- parmezán → helyette trappistával is tökéletes volt a tészta
Salátához:
- 2 fej vörös cikória → lollo saláta lett, és zöld
- 100 g rukkola és vízitorma → szegény vízitormát kiközösítettem, nem ment bele
- 1 citrom
- olívaolaj
- só, bors
Süteménykosárkákhoz:
- 6 kisméretű, kosárka formájú piskótatorta-alap → a rendkívül kreatív leveles tésztává formálódott
- 1 tojás
- 100 g őrölt mandula
- 100 g vaj
- 90 g porcukor → nem mértem, 2,5 evőkanállal jó lett
- 1 narancs
- 1 evőkanál vaníliasűrítmény – vaníliaaroma volt itthon, az ment bele
- egy 350 g-os üveg málnadzsem fele
- 250 g natúr krémsajt
(Közben zenei aláfestést váltok, olaszról német rapre)
Így készült a kívánós tészta
Első és legfontosabb lépés: elő az aprítógéppel! Anélkül hosszadalmas lesz a folyamat, ugyanis a tésztára a szósz úgy készül, hogy minden zöldséget és kolbászt összedarabolunk az aprítógépben. Hagyma, fokhagyma, sárgarépa, zeller, grillkolbászok és fűszerek mind mehetnek bele, megforgatjuk jó alaposan, és olajos, forró serpenyőbe tesszük. Amíg pirul – néha megkevergetjük –, addig feltesszük a tésztát főni.
Amikor már jól megpirult a keverékünk, akkor rázuttyintjuk a paradicsomkonzervet, kicsit sózzuk, borsozzuk – vigyázat, a kolbász sós! –, és még merünk hozzá két merőkanálnyit a tészta főzővizéből is. A főtt tésztát ráborítjuk, az egészet összekutyuljuk, ha kell még, akkor sózzuk, és kész is, ez a része a fogásoknak már tálalható, kis sajttal a tetején.
Így készült a gyors kosárka kis csellel
A sütikhez még a főzés elején kivettük a fagyasztóból a leveles tésztát. Ha nem vettük ki, akkor hatásszünet következik, és mehetünk teregetni, amíg kiolvad. Kinyújtunk két lap tésztát, de úgy épphogy csak, mert kell majd azért, hogy tartása legyen. Az őrölt mandulát, olvasztott vajat, tojást, a narancs kifacsart levét és belereszelt héját vaníliaaromástul, cukrostul jól összekeverjük.
A tésztából vizespohárral köröket szaggatunk és a muffinsütőformát kibéleljük, szépen a lyukakba rendezve, kis peremet is hagyva felül a tésztának. Ezekbe a kis kosárkákba pakolunk előbb egy-egy kanál dzsemet, majd arra púpozzuk a mandulás keveréket. Azt írja Jamie, hogy pontosan 18 percet kell sülnie a 190 fokra előmelegített sütőben. Szerintem 20 perc is volt az, de ezen nem veszünk össze, a lényeg, hogy amikor aranybarnára sül, akkor ki kell venni. A kosárkák tetejére egy kevés sajtkrémet teszünk.
+ a saláta
A saláta mindehhez már csupa móka és kacagás, összetépkedjük kicsit, olívaolajjal meglocsoljuk, egy citromot ráfacsarunk, sózzuk, borsozzuk, és már tálalhatunk is. Ugye hogy nem ördöngösség? Remélem Nigella és a többiek receptjei is ilyen egyszerűen készülnek majd.
Az ítélet
Hogy készen lettem-e 30 perc alatt? Nem. Vagyis ez bizonytalan tényező. Előrelátóan stoppert használtam, mert két kisgyerek mellett az nem úgy megy, hogy nekiállsz főzni, és akkor egyben végig tudod csinálni, amit elterveztél. Ötpercenként jön valamelyik, hogy “anyaaaa”, és ilyenkor kissé megakad a folyamat. A stopperrel a tényleges elkészítési idő a két fogásra nekem 45 perc lett, stopper nélkül 1,5 órát ingáztam a konyha és a gyerekszoba között.
Szerintem létezik, hogy 30 perc alatt kész legyenek Jamie receptjei, de csak úgy, ahogy ő is csinálja: minden eszköz és hozzávaló előkészítve jó előre. Meg persze nem árt, ha tényleg vannak olyan gépeink, mint neki, nekem például határozottan nincs a konyhámban egy szál szeletelőgép sem, így a két szép kezemmel a zöldségek szabdalása minimum dupla annyi időbe kerül.
Talán mindegy is, hogy 30 vagy 45 perc alatt készült el a menü, a lényeg az, hogy remekbe szabott vacsora kerekedett belőle. A gyerekek miatt a következő alkalommal nem csilis kolbászból készítem, mert ők az első falat után félretolták és limonádét követeltek, mert szerintük kibírhatatlanul csípett. Bár az is lehet, hogy nem kellett volna megmutatni nekik a kis mandulás kosárkákat, mert arra pályáztak a tészta helyett. Apjuk azonban két tányérral szedett, alig bírt lekattanni róla, úgyhogy maximálisan elégedett voltam Jamie receptjével. Gyorsan, könnyen készült, és még finom is lett. Remélem Nigella és a többiek receptjei is ilyen egyszerűek lesznek majd. Maradjatok velünk a következő részig!