Kúcsos kalács, gulyásleves, füstölt juhsajt – borral leöblítve

Balta Attila | 2014. Július 25.
A forró nyári hétvégén nagyon nagy volt a kísértés, hogy a Balaton felé vegyük az irányt a borfesztivál helyett, de milyen jól tettük, hogy nem engedtünk neki!

Július 19-20-án rendezték a 7. Kürti Borfesztivált a Budapesttől mindössze 80 km-re fekvő szlovákiai községben 5 ország több mint 50 borászatának részvételével. A fesztivál szervezői a programban azt ígérték, hogy felületes divathóbortoknak ellenálló értékeket képviselnek, és valóban nem kellett csalódnunk: a falu felett húzódó szőlőhegy különleges hangulata, a borok és a kísérőprogramok egyaránt a hagyományt és az egyediséget képviselték. Koncertek, finom ételek, két nap teljes felüdülés és kikapcsolódás! Kell ennél több?!

Kürt, szlovák nevén Strekov hagyományosan bortermelő település.

 

A pincék mellől gyönyörű a kilátás a környező dombokra.

 

Olaszrizlingek, chardonnay-k, irsai olivérek, cabernet sauvignonok – jobbnál jobb borok minden mennyiségben. A mi kedvenceink a több pince által is kínált zöldveltelínik voltak.

 

Hagyományos kürti ételek: a kúcsos kalács és a cserépedényben a kőtés, ami csíráztatott gabona felhasználásával, hozzáadott cukor nélkül készülő mégis mézédes kása, igazi különlegesség. A község egyébként külön kőtésfesztivált is szervez tavasszal a böjti időszakban.

 

Idén a 2 nap alatt összesen 10 ezer ember látogatott el a fesztiválra.

 

Megszokott fesztiválozós étel, de egyszerűen megunhatatlan.

 

A borokért kóstolójeggyel lehetett sorban állni.

 

A Gulyás pincénél még a pincébe is beinvitáltak minket, különösen jól esett a hűvös a nagy melegben.

 

Füstölt juhsajt frissen grillezve egy szelet kenyéren, dzsemmel… Na, ebből mindkét nap muszáj volt ennünk, többször is!

 

 A kedvenc feliratom a nyalóka és gumicukorhalmokat hirdette: tradicionális édesség. A színesebbnél színesebb cukorcsíkok a “kábelek”.

 

Kézműves gondolkodás. Fesztiválpohárhoz kürti pohártartók illenek.

 

Húsimádók veszélyben, azért ezeknek nehéz ellenállni!

 

A gulyásfőzést sem aprózták el.

 

Gyümölcspárlatokból is volt ízelítő a borok mellett.

 

Délután még ücsörgés a hordóknál, este viszont már koncerteken boroztunk. Nem is gondoltam volna kora harmincas fejjel, hogy a felvidéki szőlőtőkék mellett a csillagokat bámulva milyen leírhatatlan hangulata lehet nosztalgikus Demjén slágereket hallgatni, melyeken generációk nőttek fel. Ki marad majd a barátom, Kihűlt üres kocsmák asztalán, Jégszív…Ha pedig már koncertek és hangulat, akkor még a másnapi Kékfrankos Pódium zenei csemegéit is mindenképpen meg kell említeni!

 

Strekov, Kürt: nálunk beírta magát a nyári programtérképre, jövőre is jövünk!

Fotók: Balta Attila / NLC

Exit mobile version