Tavaly, a húsvéti időszakban 4 milliárd forint értékben 844 tonna szezonális édességet vásároltak a magyarok, ez mennyiségben 10, értékben 2 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest – közölte a Nielsen adataira hivatkozva Benke Anna, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára. Idén mennyiségben és értékben is növekedésre számítanak.
Várhatóan az elmúlt évekhez hasonlóan folytatódik az a trend, hogy a magasabb minőségű termékeket keresik a vásárlók. Ez a tendencia összhangban van a szövetség egyik fő törekvésével is, amely alapján 10 éve harcot hirdetett – a nemes beltartalmi értékekben szűkölködő – bevonómasszás figurák ellen. Eredmény, hogy míg 2006-ban az ünnepi figurák közel fele még bevonómasszából készült, mára a valódi csokoládé gyakorlatilag kiszorította azt, a figurák több mint 90 százaléka valódi csokoládéból készül – fejtette ki a szövetség titkára.
Kiemelte: a csokoládénál az jelenti a jó minőséget, ha valódi kakaó-szárazanyag és valódi kakaóvaj van benne. Ez egyébként kötelező élelmiszerkönyvi előírás is, azaz ha egy bizonyos határértéket nem ér el a termék, akkor nem is nevezhető csokoládénak. Étcsokoládéban minimum 35 százalék a kakaószárazanyag-tartalom, ugyanez a tejcsokoládéban minimum 25 százalék. A fehér csokoládéból a kakaó-szárazanyag kimarad, de minimum 20 százalék a kakaóvajat és 14 százalék tejszárazanyagot kell tartalmaznia. A legjobb minőségű csokoládékban nem található növényi zsiradék a kakaóvajon kívül.
Tájékoztatása szerint a teljes magyar édességpiac forgalma tavaly kicsit több mint 180 milliárd forint volt, ehhez hasonló összegre számítanak az idén is az iparági szereplők.
Benke Anna szerint a magyar édesipar képes megfelelni a globális kihívásoknak, de ehhez nagy szüksége lenne a szakképzett munkaerő megtartását célzó támogatásokra is, továbbá beruházási és innovációs támogatásokra is. Az elmúlt két évben számos új gyárat és üzemcsarnokot avattak fel az édességgyártók, ami jó hír – tette hozzá.