A múltkoriban véletlenül tanúja voltam egy beszélgetésnek, amely egy kereskedő és egy cukrász között zajlott. Minőségi csokoládéktól és az áraktól indultak, majd elég hamar áttértek a minőségi bevonómasszákra – ami már önmagában elég értelmezhetetlen, hiszen normális körülmények között valami vagy minőségi, vagy bevonómassza.
Az egyik fél figyelmeztette is a másikat, hogy azért a csokoládé és a bevonómassza között van különbség, mire a másik közölte, hogy neki mindegy. Ez utóbbi volt a cukrász.
Még az is elképzelhető, hogy a szóban forgó szakember valóban azt gondolta, nincs számottevő különbség, hiszen még mindig el lehet végezni cukrásziskolát úgy, hogy a diákok a tanműhelyben nem találkoznak csokoládéval. Mint ahogy az is tény, hogy 2019-ben még viszonylag könnyen ki lehet vívni emberek elismerését akkor, ha egy cukrászdáról, süteményboltról kiderül, hogy valódi csokoládéval dolgozik.
A helyzet tehát nem rózsás, könnyen becsaphatnak – még ha nem teljesen szándékosan teszik is –, ha véletlenül az az ötletünk támadna, hogy éppen egy ilyen szakemberre bízzuk magunkat, de még inkább a tortánkat. Éppen ideje tehát, hogy ki-ki maga vegye kézbe a csokoládéval való ismerkedését, és lépéseket tegyen azért, hogy felismerje a jót.
A különbség nagyjából akkora, mint a kólás folyóital és a minőségi borok között. Aki ezt ismeri, annak megvan az élmény, amikor a borokban elkezdte megérezni a szépséget, és ma már elképzelni sem tudja, hogyan tudta elfogyasztani azt a jelentős mennyiségű, de enyhén szólva sem a legjobb minőségű folyadékot. Szóval megéri az odafigyelést.
A csokoládé az étcsoki
A csokoládék közül most elsősorban az étcsokival foglalkozunk. A fehér csokoládé nem is nevezhető csokoládénak. A tejcsokiban pedig, a gyártók különböző ízesítési trükkjei ellenére, még mindig inkább az édes íz uralkodik, a valódi aromákat szinte lehetetlenség kiszűrni.
A tejcsoki tehát megmaradhat válságkezelésre, ha azonban élvezkedni akartok, kezdjétek el az ismerkedést az étcsokoládékkal!
Fotó: Hannah Reyes Morales/Bloomberg via Getty Images
Kezdetnek muszáj pár számot megjegyezni. A magyar szabályozások kissé megengedőbbek a szigorú külföldi előírásoknál, így itthon könnyen belefuthatunk olyan termékekbe, amelyeket nem mindenhol lehetne csokoládénak nevezni.
Az étcsokoládé ugyanis nem tartalmaz mást, mint kakaómasszát, kakaóvajat, cukrot és természetes vaníliát. A kakaótartalma minimum 60 százalék. Ezen kívül maximum valamilyen emulgeálószer szerepelhet az összetevők között, ez többnyire szója- vagy napraforgó-lecitin.
A magyar előírások ezzel szemben mindössze 35 százalék kakaó-szárazanyag tartalmat írnak elő – ebből legalább 18 százalék a kakaóvaj és legalább 14 százalék a zsírmentes kakaó-szárazanyag –, és bizonyos százalékban megengedett összetevőnek számítanak a növényi zsiradékok is.
Ha tehát tudatos csokoládéfogyasztókká szeretnétek válni, kezdjétek az összetevők böngészésével! Elég hamar ki fog derülni, hogy a nagyobb boltokban alig találni étcsokoládét, első körben tehát zárjátok ki mindazokat, amik a fentebb felsorolt négy összetevőn kívül mást is tartalmaz. A cukortól ne ijedjetek meg, 70 százalék kakaó-szárazanyag tartalom fölött ez már elenyésző mennyiség, amúgy meg
minőségi étcsokit az ember nem zabál, hanem kóstolgat, ami minőségi különbséget is jelent, és az elfogyasztott mennyiségre is kihat.
Kulcsszó: kóstolgatás
Vásároljátok meg az összeset, amit csak az üzletben találtok, de legalábbis a szimpatikusabbakat, és felejtsétek el, hogy az étcsoki csak keserű lehet. Kezdjétek el érezni az ízeket! Merjetek bízni az ízlelőbimbóitokban, és elég hamar ki fog derülni, hogy mennyiféle ízt és aromát lehet felfedezni a csokoládékban.
Természetesen a jók között is lehet olyan, amelynek furcsa mellékíze van, túlzottan savanyú, édes, esetleg semleges. Ezeket a márkákat nyugodtan el lehet felejteni, szerencsére itthon is elég nagy ahhoz a választék, hogy előbb-utóbb mindenki megtalálja a kedvencét.
Következő szint a szaküzletek kínálata
Ha már megismerkedtetek az áruházak kínálatával, érdemes továbblépni, és megkeresni azokat az édességboltokat, ahol csak, vagy szinte csak csokoládék forgalmazásával, esetleg készítésével foglalkoznak. Bátran beszélgessetek a kereskedőkkel, forgalmazókkal. Tőlük sokat megtudhattok a csokoládék származási helyéről, a dűlőszelektált kakaóbabokról, a termesztőkről. Egyre többen vannak, akik csak olyan csokoládét forgalmaznak, amelynek a termővidékén jártak, készítőit ismerik.
És ha már itt tartotok, figyeljetek arra is, hogy ha sütéshez, főzéshez kerestek csokoládét, szintén a minőségit válasszátok.
Fotó: istock
Ahogy borból is csak olyannal főzünk, amit szívesen meg is iszunk, úgy a csokoládék közül is azokat keressétek, amiket magukban is szerettek.
A felhasznált alapanyag nagyban befolyásolja a végeredményt, a savanyúság, fura mellékíz nem tűnik el hő hatására sem.
Legyetek tudatosak tehát, bátran kérdezzetek rá, ha cukrászdákban, éttermekben úgy érzitek, nem csokoládéval dolgoznak. Keressétek meg azokat a csokoládékat, amelyek nektek ízlenek. Attól ugyanis még lehet finom, különleges egy csokoládé, hogy nincs agyonreklámozva. A borok és kávék után legyen a csokoládé az az élvezeti cikk, amiből divat minőségit fogyasztani!
Málnás, mentás csokoládétorta
És akkor most jöjjön egy csokitorta recept, ami sütés nélkül készül. Kell bele málna is, szerencsére nemsokára itt a szezon, addig pedig beérjük fagyasztott málnával.
Fotó: Profimedia, Alamy
Hozzávalók:
A tortaalaphoz:
30 dkg keksz
16 dkg vaj
A gyümölcsös réteghez:
25 dkg málna
2 ek. mentás cukor, ami úgy készül, hogy porcukorhoz hozzáadunk mozsárban összetört mentaleveleket, ennyi.
A csokis töltelékhez:
2,5 dl habtejszín
20 dkg étcsoki (70%-os)
2 ek. mentás cukor
1 ek. méz
5 dkg vaj
Először a kekszes alapot készítjük el: a kekszet morzsásra daráljuk robotgépben, a vajat felolvasztjuk, a kettőt összekeverjük, majd belenyomkodjuk a formába. Vagy több formát is használhatunk, ha pici sütiket szeretnénk.
Most elkészítjük a málnás réteget: a málnát villával összetörjük, felforraljuk, és hozzáadjuk a mentás cukrot.
Ezután a csokiréteg jön: Először felforraljuk a tejszínt, majd a felsorolás szerinti sorrendben belekeverjük a többi hozzávalót is. Akkor jöhet a következő, amikor az előző már felolvadt.
Végül összeállítjuk a tortát: a kihűlt alapra ráöntjük a málnás krémet, arra pedig óvatosan a csokis krémet. Legalább két órán át hűtjük, majd málnával, ehető virágokkal díszítjük, és elfogyasztjuk.