6 kérdés a borról, amit kezdő és haladó borkóstolók is gyakran megkérdeznek

Mi az az eredetvédelem?

Ugye neked is fontos, hogy minőségi borral találkozz a kedvenc borbárodban? Magyarországon 22 különböző borvidék van, az eredetvédelem és a földrajzi árujelző garantálja, hogy a polcokon található borok valóban abból a régióból származzanak, és azzal az eljárással készüljenek, amelyet a címkén feltüntettek. Ez igazolja ugyanis az italok minőségét, és hogy megfeleljenek az elvárásainknak.

Földrajzi árujelző lehet a szabályozás szerint:

• földrajzi jelzés
• eredetmegjelölés

Erről itt írtunk részletesebben!

Min múlik a bor színe?

Van fehér szőlő, és van piros szőlő, ebből következik, hogy van fehérbor és vörösbor. Ilyen egyszerű lenne a magyarázat? Természetesen nem! A kék szőlőkből nemcsak vörösborok, hanem rosék is készülnek, sőt, akár fehér bor is készíthető belőle – ebben az esetben viszont nem a héján erjesztik a szőlőt, mint a vörösboroknál, hanem eltávolítják azt, aminek köszönhetően világossárga vagy szalmasárga fehérbor lesz az eredmény.

Mi történik a lezárt palackban?

A lezárt borospalackban indul csak meg igazán az élet. Az ital összetevői ugyanis még a lezárt palackban is állandóan változnak. Ebben a fázisban egyes anyagok elbomlanak és újak képződnek. Molekulák esnek szét, vagy kapcsolódnak össze. Ettől s az idő múlásától is változhat a bor árnyalata és a savassága.

Mik azok az aromakörök, és mire jók?

Az aromakör nem holmi trendi, új kifejezés, mert már a 1980-as évektől használják a borkóstolás során. Az amerikai Dr. Ann C. Noble alkotta meg a módszert, aki kutatásai során megállapította, hogy a kevésbé képzett borfogyasztók nehezebben tudják kifejezni borkóstolás során, milyen ízeket, illatokat éreznek, és az sem feltétlenül egyszerű számukra, hogy összehasonlítsák a különböző íz-, valamint illatjegyeket. Erre a problémára találta ki az aromakört, melynek lényege, hogy egy kör alakú skálán helyezik el a jellemző aromákat a gyümölcsöstől a fáson át a fűszeresig, az aromákat pedig a könnyebb azonosíthatóság kedvéért színekkel is jelölik. A körök segítségével jelölhetünk elsődleges, másodlagos, vagy éppen harmadlagos aromát is, s így egy kezdő borkóstoló is képes komplexen megfogalmazni az ízélményeit. 

Az adott borban érezhető ízeket és illatokat a Hilltop címkéjén szereplő aromatérkép kör alakú skáláin is megfigyelhetjük. Az itt feltüntetett értékek 1-től 10-ig terjedő skálán mozognak, és segítenek az adott bor íz-, valamint illatjegyeinek megismerésében, illetve leolvashatjuk a címkéről, hogy melyik jegy mennyire intenzíven érezhető a borban. A Hilltop aromakörén egy külső körön van feltüntetve a 8 különböző ízvilág (fehér gyümölcs, piros gyümölcs, egzotikus, virágos, növényes, parfümös, ásványos, csonthéjasok), hogy mindenki megtalálja a maga kedvencét.

Mi az a derítés?

Borkóstolók alkalmával gyakran találkozhatunk a derítés kifejezéssel, de mit is jelent pontosan? A derítés tulajdonképpen a bor „tisztítása”. Az eljárás során a borhoz egy olyan anyagot kevernek, mely magához köti a szennyeződéseket, ami aztán leülepszik a hordó aljára. Ezt követően a tiszta bort leszivattyúzzák az üledékről. Derítőanyag lehet egy semleges, agyagszerű ásvány, de használnak állati eredetű derítőszert is.

Borhoz sajt, vagy sajthoz bor?

Mi kerül a legtöbb háztartásban a tányérra, ha bort kínálunk? Természetesen sajt, dió és szőlő. Ám nem mindegy, hogy milyen sajthoz, milyen bort kínálunk, vagy fordítva. A lényeg a párosítás, aminek elég néhány alapelemét megjegyezni, hogy garantált legyen a siker.

• A friss, egyáltalán nem érlelt sajtokat könnyed fehér, valamint rozé borokhoz kínáljuk, de ideálisak lehetnek habzóbor mellé is. Ilyen sajtok a krémsajtok, valamint a gomolya.
• Az érlelt, lágy sajtokhoz a minimális alkoholtartalmú, friss, gyümölcsös és könnyű borokat töltsük a pohárba. Ebbe a csoportba tartoznak a fehérpenészes camembert és brie sajtok.
• A Magyarországon népszerű félkemény sajtokat vagy érlelt, testesebb fehérborokkal, vagy nem túl csersavas, kellemes vörösborokkal párosítsuk. Ilyen sajt egyébként a trappista, az edami és az ementáli is.
• Elkülönítjük a lágy sajtoktól a népszerű kéksajtokat, mint a francia rokfort, vagy az angol stilton, esetleg a  gorgonzola, vagy a márványsajt. Ezekhez vörösbort vagy édes bort érdemes kínálni.
• Végezetül ott vannak a kemény sajtok, amikhez magasabb alkoholtartalmú, testesebb borokat javasolt fogyasztani.