Már majdnem másfélszer annyiba kerül a csirkecomb, a rétesliszt és a krumpli, mint egy éve – derült ki az RTL Híradójából. A kereskedők az árstop miatti veszteségeiket is a vásárlókra hárították, ami más termékek árában mutatkozik meg. Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon az egyik legnagyobb az élelmiszer-drágulás az Unióban.
Fotó: RTL Híradó
A riport azzal indul, hogy a narrátor elmondja, nincs kiírva a zöldségesnél, de 21 éves csúcsra, 9 és fél százalékra gyorsult az infláció áprilisban. Ám van, ami ennek a többszörösével drágult. A Portfolio minden termék átlagárát elkérte a KSH-tól – ebből számolják az inflációt. A paradicsom és a burgonya árát 40 százalék fölött emelték tavalyhoz képest, miután kevesebb termett belőle.
Földvári László kereskedő az RTL Híradónak arról számol be:
Mindenki panaszkodik, de azért viszik. De enni kell.
A legkedveltebb húsféle Magyarországon a baromfi. Csejtei László szombathelyi hentes már az árstop februári bevezetése előtt azt mondta, nem akar veszteséget termelni a csirkemell és a far-hát árának befagyasztása miatt. Januárban úgy fogalmazott a Híradónak:
Nekünk rá kell tennünk a hasznot, de akkor másra kell rátenni, nem erre a két termékre. Ez ugyanaz, visszamegyünk a szocializmusba, és hatósági árak vannak.
A riport szerint többen követték a szombathelyi hentes példáját.
Az árstopos szárnyvég nem drágult, de a szárnyért 43 százalékkal, a csirkecombért pedig 47 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve. A befagyasztott árú sertéscomb ugyanannyiba kerül, a májkrémért viszont 31 és fél százalékkal többet kérnek. A finomliszt árát befagyasztották, de a rétesliszté 47 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.
Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője szerint is jobban megemelték azoknak a termékeknek az árát, amelyekre nem vonatkozik az árstop. Mint fogalmazott:
Amit a csirkemellen megnyerünk, ha azt vásároljuk, azt a csirkecombon és a csirke többi részén elveszítjük.
Kereslet hajtja a drágulást
Egyetlen év alatt 18,3 százalékkal drágultak a feldolgozatlan élelmiszerek Magyarországon az Eurostat friss adatai szerint. Nagyjából kétszer akkora ütemben, mint Csehországban és Ausztriában, és nagyobb mértékben, mint a horvátoknál, a románoknál, illetve a lengyeleknél. Azt mondják, máshol az fékezi a drágulást, hogy a kereslet csökkenni kezdett.
Hornyák József szerint azonban Magyarországon ez nem jön szóba, itt a kereslet jelentős mértékben növekszik, ami pedig az szja-visszatérítésnek, a 13. havi nyugdíjnak, és ehhez hasonló egyedi tényezőknek a hatása. Így a vállalkozók és a vállalatok tovább tudják növelni az árakat.
A kormány nem nyilatkozott a Híradónak az élelmiszerárak átlag fölötti emelkedésről. Azt írták,
Magyarországon az EU-ban egyedülálló intézkedések – köztük az élelmiszerárstop – védik a lakosságot.
Néhány nappal korábban Raskó György agrárközgazdász beszélt arról, hogy az Oroszország és Ukrajna közt zajló háború globális élelmiszerválságot, ezzel pedig elképesztő drágulást okozott.