A görögdinnye maga a nyár és a nyaralási szezon csúcsa. Egyre édesebb és egyre olcsóbb ebben a hónapban, és a kánikulában teljes étkezéseket kiválthatunk vele. Az akár több mint tízkilósra is megnövő gyümölcs jelentős része rendre a kukában végzi. Pedig ha szeretnénk még több éltető és egészséges gyümölcsöt enni, nagy pazarlás a rostokkal és vitaminokkal teli, ehető részeket kidobni.

Új konyhai szokásokat alakíthatunk ki a dinnye héjának és magjának elfogyasztásával, ha megbarátkozunk az elsőre szokatlannak tűnő részekkel is.

A héj világoszöld és sötétzöld része is a barátunk

Bár sokan inkább meghámozzák a kígyóuborkát, mindenki számára természetes, hogy a héja ehető. Az uborka és a cukkini rokona a dinnye is, amelynek éppúgy alkalmas emberi fogyasztásra a héja, mint az előbbieké.

Ízre inkább semleges, igen magas víztartalommal (maga a piros gyümölcshús is 92 százalékban vizet tartalmaz), ennek köszönhetően bátran fogyasztható nyári frissítőként is, a benne található kalóriamennyiség pedig elhanyagolható.

A beltartalmi értékei szintén elismerésre méltóak, a dinnyehéj A- és C-vitaminban, káliumban, magnéziumban és rostokban gazdag, emellett egy kevés B6-vitamint is tartalmaz. Kiemelkedő citrullintartalma révén jót tesz a vérkeringésnek, és segíti a szív- és érrendszeri funkciókat.

De mit kezdhetünk a dinnyehéjjal a konyhában?

A legegyszerűbb módja, ha egyszerűen elrágcsáljuk, de ha így nem tartjuk különösebben izgalmasnak, gazdagíthatunk vele turmixokat, és készíthetünk édességeket belőle.

Frissítő, energetizáló smoothie dinnyehéjjal

Gyümölcs- és zöldségturmixokba is illik, ebben is hasonló a kígyóburkához. Nagy víztartalmú, szinte áttetszően világoszöldes fehér színű, viszonylag semleges ízű, rendkívül egészséges hozzávaló. Mehet bele a héj sötétzöld, külső része is!

Édes-fanyarkás nassolnivaló: kandírozott dinnyehéj

Remek édesség- és lekváralapanyag is azonban. Szinte adja magát, hogy kandírozott cukorkát készítsünk belőle. Erősen vissza kell majd fognunk magunkat, hogy eltegyük a szomorú, esős őszi napokra, és ne együk meg azon nyomban.

Hozzávalók:

• 1 kg dinnyehéj
• 2 citrom leve, kb. 60-70 ml frissen facsart citromlé
• 13 dkg + 2 dkg kristálycukor a sziruphoz és a cukorba hempergetéshez

Elkészítése:

• A görögdinnye sötétzöld, vékony, külső héját távolítsuk el.
• Mossuk át a világoszöldes fehér héját, és rajta maradhat egy vékony csík a piros gyümölcshús szélével.
• Vágjuk néhány centi hosszú hasábokra. A lényeg, hogy körülbelül ugyanakkora méretűek legyenek, hogy jól mutassanak majd édességként.
• Áztassuk sós vízbe a héjakból vágott hasábokat kb. 4 órára. A sós áztatás koncentrálni fogja az ízeit.
• Vegyük ki a vízből, és öblítsük át egymás után többször alaposan.
• Ezután főzzünk szirupot 1:2:3 citrom-cukor-víz arányban. Vagyis 1 egység frissen facsart citromléhez adjunk 2 egység cukrot és 3 egység vizet. Szórjuk bele a héjakat, forraljuk össze, és főzzük a sűrűsödő, de folyós szirupban legalább 30 percig.
• A végén hempergessük meg kristálycukorban, és nem nedvszívó, tapadásmentes felületen hagyjuk szabad levegőn száradni legalább egy, de akár két napot is.
• Tegyük fertőtlenített és teljesen száraz, légmentesen záródó üvegekbe a dinnyehéjcukorkánkat!

Rakd el télire lekvárként egyszerűen!

Úgyszintén remek lekváralapanyag. Kis érdekesség, hogy rokona, a zöldségként használt cukkini is kiváló lekváralap. Számtalan recept kering a neten 1:1 arányú cukor-dinnyehéj aránnyal, de ez rengeteg cukrot jelent. Elegendő, ha 1:3 cukor-dinnyehéj arányban édesítjük.

Nem használunk hozzá zselésítőt. Természetes módon érjük el a lekvárállagot, almát teszünk bele. Az alma pektintartalma segít besűríteni a lekvárunkat, és még az ízének is egy kellemes pluszt ad.

Hozzávalók:

• 1 kg dinnyehéj
• 35 dkg kristálycukor
• 1 nagy vagy 2 kisebb alma
• Ha savanykásabbra szeretnénk: 2 citrom leve, kb. 60-70 ml frissen facsart citromlé
• Ha édesebbre szeretnénk: 1 citrom leve, kb. 30-35 ml frissen facsart citromlé
• A citrom(ok) reszelt héja
• Ízlés szerint: 0,5-0,5-0,5 teáskanál vaníliakivonat, fahéj, gyömbér

Elkészítése:

• A görögdinnye sötétzöld héját eltávolítjuk. A világoszöldes fehér héját átmossuk, és rajta maradhat egy vékony csík a piros gyümölcshús szélével.
• A héjat néhány centis kockákra vagy hasábokra vágjuk.
• Egy nagy lábasba tesszük, becukrozzuk, hozzáöntjük a citrom(ok) frissen facsart levét, apró lyukú reszelő segítségével ráreszeljük a citromhéjat. Alaposan összekeverjük, fedővel lefedjük, és egy órára állni hagyjuk.
• Közben meghámozzuk az almákat, és felkockázzuk a gyümölcshúst.
• Ha összeértek a savak a cukorral és a gyümölcshéjjal, hozzáadjuk az almákat.
• Először időnkénti kevergetés mellett összeforraljuk (azért kevergetjük, hogy ne kapjon oda az alja), majd 45 percen át fedő alatt kis-közepes lángon főzzük. Ha még nem puhult meg ennyi idő alatt, tovább főzzük, amíg puha, zselésedő állagú nem lesz.
• A végén hagyjuk egy kicsit hűlni, és ha már nem tűzforró, még a lábasban botmixerrel átturmixoljuk a főzetet.
• Teljesen leturmixolhatjuk, de hagyhatunk benne igazi jó házi lekvárosan gyümölcsdarabokat.
• Fertőtlenített, csírátlanított, száraz üvegekbe töltjük, és dunsztoljuk. Így nincs szükség tartósítószerre hozzá.
• Felbontásig akár két évig is eláll, felbontás után hűtőben tároljuk. Szeretni fogjuk!

Dinnye nő a hasunkban: a dinnyemag – ijesztgetéstől a superfood státuszig

Gyerekkorunk közkeletű rémisztgetése szerint nem szabad megenni a görögdinnyemagot, mert akár kórházba is kerülhetünk.

A valóságban persze dinnyeevés közben valódi művészet nem lenyelni néhány magot is. Több tábora van a dinnyeevőknek: sokan sebészi pontossággal piszkálgatják ki a magokat a gyümölcshúsból, jelentősen meghosszabbítva a gyümölcsevéssel töltött időt, mások bátrabban nyelik a falatokat. De mi történik valójában, ha megesszük a dinnyemagot?

A közhiedelmekkel ellentétben semmi olyan, ami a kórházba vezetne. 

Két dolog történhet: lenyeljük őket egyben, vagy szétrágjuk őket.

Ha egyben lecsúsznak, és gyenge a gyomrunk vagy az emésztésünk, a dinnyemagok elfogyasztása nagyobb mennyiségben kellemetlen érzést okozhat gyomortájon vagy esetleg székrekedést. Mindez a dinnyemagok magas oldhatatlan rosttartalma miatt áll elő, de az átmeneti emésztési kellemetlenségen túl ártalmatlan az elfogyasztásuk.

A magok elrágása keserű ízérzetet okoz, de ezenkívül nemhogy káros, hanem kifejezetten előnyös hatásokkal bír az emberi szervezetre. Számos létfontosságú ásványi anyagot tartalmaz, magnéziumot kiemelkedő mennyiségben, ezenkívül folsavat, mangánt, cinket és vasat. A likopin nevű antioxidánsban is gazdag, amiről Gina Keatly dietetikusra hivatkozva így ír a Házipatika magazin. „A likopint rengeteg pozitív egészségügyi hatással hozták összefüggésbe, a szív- és érrendszeri egészség megőrzésétől kezdve a rákmegelőzésig.”

A dinnyemag tehát tulajdonképpen a barátunk, még ha sokak számára kellemetlenné is teszi a dinnye jóízű fogyasztását. Épp ezért felfedezte magának az élelmiszeripar egészséges étkezésre szakosodott ága, és külföldön elkezdték már önállóan is árulni. A dehidratált, pirított magokat egészséges ropogtatnivalóként, superfood (szuperélelmiszer) státuszban árulják.

Egy meglepő felhasználási mód, dinnyemagból készített növényi vaj:

Dinnyemag, az új szotyi

Ezt mi magunk is egyszerűen megtehetjük otthon. Mossuk át és töröljük szárazra az összegyűjtött magokat. Hevítsünk fel egy tapadásmentes serpenyőt, és szórjuk bele a magokat. Közepes-nagy lángon, folyamatos dobálás-mozgatás mellett pirítsuk meg a megsózott magokat. Ha kicsit összement és megpörkölődött (de nem égett), kész is az „ingyen szotyink”.

A dinnyemagokat a sütésen kívül csíráztathatjuk, aszalhatjuk, főzhetjük is – hőkezelt formában könnyítjük is a magok teljes megemésztését. A dinnyemagokból az egészségre jótékony hatású teát is főzhetünk, sőt dinnyemagvajat is készíthetünk. Bizony, olyan ízletes növényi krémet, amilyen a mogyoróvaj vagy a mandulavaj. Őrület!