Kiss Manyi kecskét tartott, Tolnay Klári az ablakában nevelte a paprikát

Papp Noémi | 2014. Április 15.
Legendásan híres színésznők, akikről kevesen tudták, hogy a virágot nem csak az öltözőjükben szeretik. Sármos férfiak, akik bizony nem csak a fotózás kedvéért ragadtak ásót, kapát, metszőollót. Íme kertészkedő színészeink a múlt századból.

Zilahy Irén

Rezidencia szökőkúttal, rózsákkal

Egyfelől propagandaszövegnek tűnik a címbeli megállapítás, de a háború kellős közepén, 1941-ben már nem volt túl ildomos megírni az olvasóknak, hogy az ünnepelt és imádott színészek hol nyaraltak valójában (külföldön, vidéki villákban, pazar körülmények között). Zilahy Irénről ezért rendre a Himfy utcai paradicsomból írtak. Innen tudjuk azt is, hogy milyen gyönyörű kertje volt.

A rózsával befuttatott rezidenciát vasrácsos kapu védi a betolakodóktól, mintha Csipkerózsika világa húzódna meg mögötte. A gyönyörű virágok gazdája, az aradi színésznő akkoriban már igazi sztár volt Budapesten. Imádta a természetet, a növényeket. Amikor a zárdából egyszer elszökött a Körös partjára, hogy nyíló akácvirágokat szedjen, a sebes folyóba esett, és majdnem megfulladt, úgy mentették ki.

A jövendőbeli férjnek épített lakosztályt

Amikor pesti kertjében látogatják meg, egyfolytában szabódik: “Én nagyon jól tudom, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett nekem sem dukál semmiben és semmivel sem több, mint másnak, és nagyon kérem, higgyék el: a lehető legegyszerűbben élek itt!” Látva a gazdagon berendezett szobát, a kertben rikoltozó pávát, Totót, Vuncsit, a kis japán kutyát vagy Lórit,a papagájt, a nyugágyat, a cseresznyétől roskadozó gyümölcsfákat, persze aligha hihető, amit mond, s amit látni enged. Néhány évvel előbb még azt nyilatkozta:

“Bármennyit járok-kelek is a világban, szükségem van egy otthonra. Azért vettem meg ezt a házat. Külföldön dolgozom, itthon akarok pihenni. Külföldön keresem a pénzt, itthon akarom elkölteni.” A nemzetközi karriert is befutó, német, francia filmekben is szereplő művész mégsem boldog igazán. A villa bal szárnyában eldugott apartmant alakíttat ki: hálószobával, szalonnal, dolgozó- és fürdőszobával. “Akkor leszek boldog, ha ide beköltözik a lakó – árulja el egy riport kapcsán. Ezt a kis lakosztályt a leendő férjemnek építtettem.”

 

Később az álma valóra válik:1937-ben férjhez megy dr. Benedek László egyetemi professzorhoz, és mit tesz Isten, vissza is vonul. A kertjük valódi paradicsom, szökőkút csobog, mindenféle virágok virítanak. S hogy miért tudunk ma már keveset a szőke színésznőről? A villa nem volt teljesen biztonságos, az óvóhely kialakítására nem fordítottak elég gondot, a főváros első bombázásakor 1943 áprilisában itt veszti életét…

Jávor Pál

Amerikából hozatott kerti ruhát

Pasarétre 1941-ben Jávor Pál kedvéért zarándokoltak a rajongók. A színész többnyire villájába húzódott vissza, itt várta a családja, ha éppen nem dolgozott. Nem történt ez meg túl gyakran: százhatvannégy esti fellépés, huszonnyolc szereplés vidéken, tizenöt rádiófelvétel, hat film a fél éves summa. Általában két kutyája, Bursi és Buci – a zsemleszínű és fekete szálkásszőrű daxli – rohant elé, ha mégis hazajött.

A harmincas évek férfiideálja egyébként feleségének lehet igazán hálás a villa és kert nyújtotta kényelemért. A lobbanékony természetű, erős igazságérzettel rendelkező férfit ugyanis a sajtó már-már kegyvesztettnek tekinti, amikor megismerkedik a kétgyermekes Landesmann Olgával. Kapcsolatukat rögtön kikezdik, a rosszindulatú támadások nehezen ülnek el. Az asszony azonban megadja számára azt, amire a legnagyobb szüksége volt: nyugalmat, biztos hátteret, folytonos figyelmet és szeretetet.

A villa már a színész viszontajándéka a sztárgázsiból: mintegy díszletként maguk köré építve. A kert talán a legfontosabb része. Talán azért is, mert amikor az édesanyja özveggyé vált, gyümölcsüzletet nyitott, hogy fiait taníttatni tudja. A színésznek kevés szabadideje van, de a kertben szeret ténykedni. Nem szégyell ásni, gereblyézni, sőt kapálni sem! Persze a sármőr a kertjében sem akárhogy mutatkozik: egyenesen Amerikából hozat kerti ruhát: egy igazi kertésznadrágot. S hogy nehogy napszúrást kapjon a forró melegben, a fejébe egy hatalmas szalmakalapot szokott volt csapni. Amikor egyszer megkérdezték tőle, hogy mi a kedvenc virága, gondolkodás nélkül vágta rá, hogy a mályva! Mit gondolnak, nyílt a kertjében?

Rajnai Gábor

Budai villa gyümölcsössel

Magyar úr, dzsentri, arisztokrata, tábornok vagy ügyvéd, néha-néha nagybácsi – de mindig a délceg férfi, akinek tartása, karizmája van. Rajnai Gábort a legtöbb filmben ezek a szerepek találták meg. Pedig az Aradon született színész pesti karrierje pont a fizimiskája miatt indul nehezen, rendre hősszerelmes karaktereket kap, amikbe azonban belebukik. Az első világháború előtt a Színházi Élet azonban egy bemutató után, melyben Faunként tündökölt, címlapra teszi – ekkor válik közismertté. Nagy kockázat vagy még inkább vakmerően jó döntés volt ez a főszerkesztő részéről? Hiszen a lap is Rajnaival debütál. Persze mindent ő sem bízott teljesen a véletlenre: Kosztolányi Dezsőre bízza a méltató szavakat.

1945 előtt az egyik legtöbbet foglalkoztatott színész, majdnem hatvan filmben szerepel. Magánemberként két szenvedélyének hódol, ha nem vadászik, akkor kertészkedik. Amikor a filmes gázsik már jelentős összeget tesznek ki, a Tárogató utcában vesz magának egy villát. Az egyik fő szempont, hogy nagy kert tartozzon hozzá. A szecessziós stílusú, jellegzetesen magas tetőszerkezetű épület ma is ott áll a Hűvösvölgyben. Amikor a színpadtól végleg visszavonul, végre egész napját a növénybirodalomban töltheti! Büszke arra, hogy ért a gyümölcsfákhoz. Rajnaihoz menni barack- vagy almaérés idején külön kiváltságnak számított. Tavasztól késő őszig már reggel hat órakor kint tevékenykedik a gyümölcsösben Kasza Imre bácsival, az öreg kunsági kertésszel… – egészen haláláig.

Gobbi Hilda

Paprikát palántázott visegrádi nyaralójában

Gobbi Hilda édesapja magas rangú katonatiszt volt, jelentős magánvagyonnal. Így aztán a kislány kívánságait fehér kesztyűs inas, bóbitás szobalány teljesíti nap mint nap. Hozzászokik az úrilányok életéhez: aki gyalog jár, az ostoba, a könyvek unalmasak… Semmihez sincs kedve, csak egyet tud, imádja a virágokat. A család gyorsan dönt – Putnokra küldik, hogy virágkertészetet tanuljon. Ott tiszta a levegő, és a lányuk majd megedződik. Amikorra azonban elvégzi az iskolát, beleszeret a színészetbe és mivel apja tönkremegy, már senki sem tartja vissza az életre szóló hivatástól.

Sokáig nincs kertje, de még szállása sem. Jóval a háború után lesz nyaralója Visegrádon. A telek megvásárlásának mára már legendája van, a gyönyörű kilátással bíró hegyoldal megvásárlásába félálomban egyezett bele. Utána alig bírta kinyögni az árát, s fel is parcelláztatta, hogy másoknak is jusson a teherből, örömből. Így lesz kertszomszédja például Fónay Márta. A felépült ház értéke kulturális szempontból eszmei. “A ház kő és fa építőelemeinek 80 százaléka a Magyar Nemzeti Színház Blaha Lujza téri lebontott épületéből származik… A házba épített régi kiskapu, melynek kilincsét oly sok nagy művészünk nyomta le naponta, és Jászai Mari, Bajor Gizi, Somlay Artúr öltözőinek ajtajai is kisugározzák a színész sorsát” – vallja meg végrendeletében, amikor a Pesti Magyar Színházra hagyja.

A házat Patkó-villának nevezik el. A színésznő ugyanis szenvedélyes gyűjtő, többek között a patkókért van oda. Az ország valamennyi kovácsa ismeri, amerre csak megfordul, emlékbe kér, kap egy-egy használt patkót. Végül 2267-et gyűjt össze, ennek egy része kerül a kapuba, ablakokba. Legkedvesebb szórakozása mégis a természet. “Van egy kis kertem, paprikát palántázok, szedek. Szeretem a kertet, az állatokat, a virágokat. Tolnay Kláritól, aki otthon, az erkély ablakában nevelgetett apró kis csöves paprikákat, néhány magot kaptam. Klári ott a belvárosban gondozta őket, én kiültettem a kertbe. És ma, százával és százával érnek a csöves paprikák. Tolnay hitéből születtek.” Bármikor szívesen mutatta meg a kamráját: befőttek, savanyúságok egész hada állt ott glédában. Mindet ő tette el. Meggyet, sárgabarackot, káposztát, apró szemű, aranysárga kukoricasalátát.

Kiss Manyi

Szerelme a kertésze

Kiss Manyi az 1940-es években már a budapesti közönség kedvence, könnyen bérbe tudja venni a budai Árnyas úti villát, amelyhez nagy kert tartozik. Gyönyörű, magas fenyőkkel, számos gyümölcsfával, zöld gyeppel, veteményessel. Imádja! Nemcsak azért, mert ha úgy szottyan kedve, kicsit kapirgálhatja, vagy a verandáról csodálhatja, hanem ez a kert számos kedvencének ad szabadságot, teret az élethez. A két papagáj: Jancsi és Juliska még csak hagyján, vagy a Nárcisz névre hallgató macska, ám Manyikának kecskéje is van, Bimbula, és nyula: Muki. Utóbbit cseresznyével eteti… Amikor édesanyja Zágonból meglátogatja, premier után együtt savanyítanak: télire teszik el a vörös káposztát.

A magánéletét továbbra is visszahúzódva éli, kevesen tudják, hogy a fronton megismert kackiás, fiatal katonatiszt, akibe beleszeret, Bakonyi János lesz a kertésze 1945-ben. Nyúl úr, ahogy Bakonyit ismerősei emlegetik, lesoványodva, megtörten keres nála menedéket. Kölcsönösen segítik egymást, Manyika egy ideig munkát adó asszonyként áll mögé, Nyúl úr pedig mindent elvégez, ha kell, vágja a füvet, ha metszeni kell, azt is megcsinálja.

A legnagyobb hibát talán akkor követi el, amikor egy alkalommal pazar vacsorát tálal a vendégeknek. Még hús is kerül a fazékba, ami akkoriban hihetetlen kincs. Csak az este végén derül ki, amikor Kazal László hangosan mekegni kezd, hogy Manyika kedvenc kis kecskéje az áldozat. 1948-ban aztán az Árnyas úti villától meg kell válniuk, a hatóság a szovjet követség részére foglalja le. A színésznő jobb híján egy kétszobás, kölcsönkapott nyaralóba költözik a Széher útra, itt már jóval kisebb a kert, mást jelent a kertészkedés is…

A cikk a Nők Lapja Kert és Virág című lapban  jelent meg.

A különszám tartalmából:
• A paprika karrierje
• Színészek Földi paradicsoma

• Ültessünk még több virágot!
• A rebarbara reneszánsza
• Narancs a balkonon

Exit mobile version