„Mindenki ismeri azt a mondást, hogy az optimistának az a bizonyos pohár félig tele van, míg a pesszimistának félig üres. De arról már nem szól a fáma, hogy a pesszimista legalább figyel rá, hogy mindig töltsön a pohárba, míg a derülátó ember talán észre se veszi, hogy elfogyott a víz belőle.
A tudomány álláspontja szerint az optimista az események pozitív kimenetelére számít, míg a pesszimista kételkedik, és legrosszabbra készül. Ezért lehet az, hogy ez utóbbi mindig figyel arra a pohár vízre” – magyarázza a két szemléletmód közti különbséget Katona Etelka pszichológus rezidens.
Nem hiba, hanem működő módszer
Sokan tévesen azt gondolják, hogy a pesszimizmus valami hiba, vagy hátráltató tulajdonság. Pedig egy segítő megküzdési mód, jó életstratégia is lehet. Feltéve, ha nem toljuk túl.
Szélsőségesen pesszimista az, aki nem önmagában keresi a hibát, hanem a világot okolja. Az ilyen ember úgy gondolkodik, hogy mindenki rossz, ő az egyetlen jó. Továbbá retteg, de nem tudja mitől is fél pontosan. Úgy gondolja, hogy a rossz dolgok valószínűleg meg is történnek: egy helyzet kapcsán inkább a lehetséges negatív, mint lehetséges pozitív kimenetelre gondol.
A ’jó’ vagy defenzív pesszimista ezzel szemben igyekszik pontosítani félelme tárgyát, és tesz azért, hogy megszüntesse az okokat. Valamint egy fontos szituáció előtt megvizsgálja részletesen a körülményeket, sorra veszi mik lehetnek a buktatók, milyen lehetséges negatív végkifejletekre lehet számítani. Vagyis, felkészül a legrosszabbra, így nem éri csalódás. Egy állásinterjú esetében például átgondolja tételes, hogy mi mehet rosszul, és számít rá. Egyrészről lelkileg, másrészről a hivatalos beszélgetés előtt gyakorolja még otthon kicsit az angolt, vagy excelt stb… Ha nem kapja meg a munkát, akkor nem keseredik el. Az optimista viszont úgy áll hozzá, hogy miért ne sikerülne, biztosan övé lesz az állás. Épp ezért nem is készül annyira, továbbá a kudarc esetén gyorsan letargikussá válik.
„Mondhatjuk, hogy a defenzív pesszimistáknak remek életstratégiájuk van. Nincsenek olyan nagy elvárásaik, mint az optimistáknak. Ha jól alakulnak a dolgok, akkor örülnek neki, ha rosszul alakulnak, akkor kisebbet csalódnak. Azzal pedig, hogy alaposan számításba vesznek mindent, oldják a szorongást, hatékonyabban kezelik a stresszhelyzeteket. Jobban le tudják reagálni az adott szituációt, míg az optimistákat ugyanaz az esemény teljesen letaglózhatja” – mondta Katona Etelka.
Koncentráció, önbizalom, egészség
A pesszimisták teljesítménye sok esetben jobb is lehet. Számos vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a logikai feladatokban a pesszimisták kiválóbban teljesítenek, jobban képesek koncentrálni. Ráadásul az önbizalom növekedés is gyakoribb a pesszimisták körében, mivel kevesebbet csalódnak, több pozitív visszacsatolást kapnak: ez a ’Na, megint bejött, amit gondoltam’ tipikus esete. Egészségmagatartásukra is pozitív hatást gyakorolhat a pesszimista beállítottság, ugyanis a legrosszabbtól tartva azonnal orvoshoz fordulnak, betartják az előírt utasításokat, és ha egy kicsi javulás következik be az állapotukban, akkor azt már sikerként élik meg. Míg a pozitívabban gondolkodó társaik lehet, hogy később mennek el orvoshoz, vagy nem szedik a gyógyszert. A szerencsejátékosoknál szó szerint kifizetődőbb a negatívabb hozzáállás, hiszen kevesebbet kockáztatnak, így kevesebbet is veszítenek.
Viki (36) egy mulitnál dolgozik, ő úgy hiszi, hogy a ’mai világban’, ami inkább hasonlít egy nagy szerencsejátékra, csak pesszimistának érdemes lenni. „Sokan azt hiszik, biztos munkájuk van, de akár a holnapi meetingre is bejöhet a főnök a létszámleépítés hírével. Sokkal logikusabb erre gondolni, mint arra, hogy mindig rendben lesznek a dolgok. De én pont így állok hozzá a párkapcsolathoz is. Nyilván két szakítás után az ember megtanulja, hogy benne van a pakliban szinte minden. Ezért az elején már nem élem bele magam, aztán meg, jobb észben tartani, hogy bármikor vége lehet.”
Katona Etelka úgy véli, hogy a megismerkedés fázisában előnyös is lehet Viki szemléletmódja, hiszen fel van készülve a csalódásra. Viszont ez később hátránnyá is válhat, mert nem fogja beleengedni magát a kapcsolatba, ami veszélyeztetheti az intimitást. „Azt, hogy kinek milyen a világlátása általában a korai tapasztalok döntik el: mi történt az iskolában, milyen családban nőtt fel valaki és még sorolhatnám. De nincs olyan, hogy valaki vegytisztán pesszimista vagy optimista. Az élet különböző területein megtapasztalt dolgok alapján lehetünk ilyenek vagy olyanok, és ahogy egyre öregszünk egyre több impulzus, élmény ér minket. Viki valószínűleg a baráti kapcsolatai, hobbija esetében sokkal inkább derűlátóbb.”
Az örök pesszimista
Kőhalmi Zoltán egyik önálló estjében (A pesszimizmus előnyei) hangzik el, hogy ő igazi pesszimista, ugyanis, szerinte nemcsak, hogy félig üres a pohár, hanem beleköptek. Katona Etelka úgy látja, hogy ha komolyan vesszük ezt az állítást, akkor a humorista legjobb jellemzője a szélsőséges pesszimista lenne, aki még emellé cinikus is.
Természetesen a szélsőségesség minden beállítottságnál korlátozó lehet, tehát sem a felelőtlen optimizmus, sem a keserű pesszimizmus nem produktív. „Valahol félúton van az igazság, meg kell vizsgálni saját határainkat; azt, hogy nekünk mi fér bele, milyen erőforrásaink vannak egy terv megvalósítására, mit szeretnénk elérni és mindezek függvényében kell eldönteni hogyan tovább” – tanácsolja Katona Etelka.
Mini kvíz: Milyen vagyok, optimista vagy pesszimista?
Nincs más dolgod, mint igennel, vagy nemmel válaszolni a kérdésekre. Az utolsó után láthatod majd, hogyan számold ki az eredményt.
1. A legtöbb dologra úgy tekintesz, hogy a te vagy a hibás?
2. A gondolkodásodat a “mindent vagy semmi” elve jellemzi?
3. A legtöbb problémádat katasztrófának éled meg, még ha mások ezt nem is így látják?
4. Perfekcionista vagy az élet különböző területein?
5. Nehezen tudod elfogadni a dicséretet?
6. Mielőtt cselekszel megfontolod és kikéred mások véleményét?
7. Hajlamos vagy arra, hogy túláltalánosíts helyzeteket? (pl. ’Rosszul sikerült egy vizsga, tehát buta vagyok.’)
8. Inkább az események negatív részleteire koncentrálsz?
Ha több mint négy állítás igaz rád, akkor inkább a pesszimizmus jellemzőbb rád, mint az optimizmus.