Természetjárás receptre – erdei séta hetente kétszer, étkezés előtt

Tóth Judit | 2019. Március 30.
Hogy a természetben eltöltött idő jó hatással van a hangulatunkra, azt bizonyára már mindenki tapasztalta a saját bőrén. Ma már azonban számos tudományos kutatás is igazolja, hogy a természet nemcsak a mentális, de a fizikai egészségre is pozitív hatással van.

Március elején csapnivaló kedvem volt, fogalmam sincs, miért, egyszer csak megszállt valami szürke köd, és bárhogy is igyekeztem, nem tudtam kikecmeregni belőle. Vagyis annyira nem is igyekeztem. Úgy éreztem, semmi erőm ahhoz, hogy Münchausen báróként saját hajamnál fogva húzzam ki magam a rosszkedv sötét mocsarából. Sajnos a környezetem is érzékelte és megsínylette ezt, ami bántott, de változást nem hozott. Jobb ötletem nem volt, mint hogy szombaton reggel menjünk el a közeli hegyekbe, s ha jobb kedvem nem is lesz tőle, de legalább a család jól érzi magát. Aztán ahogy a napsütötte sziklán üldögéltünk, gyönyörködtünk a kilátásban, percről percre egyre jobban éreztem magam. Szinte láttam, ahogy elpárolog belőlem minden negatív energia.

A japánok már évtizedek óta tudatosan járják az erdőt

Evolúciós léptékben számolva az ember jóval több időt töltött el a természetben, mint városi környezetben, így nem csoda, hogy az erdő illata, a patakcsobogás hangja sokkal megnyugtatóbb, otthonosabb számunkra, mint a városok bűze, zaja, sőt még az épületek szögletes formáinál is kellemesebb látványt jelentenek számunkra a természetben látható formák. A természet szeretete úgyszólván a génjeinkben van.

A Sinrin-joku vagy erdőfürdő mozgalom a 80-as években kezdődött Japánban, és a lényege, hogy az emberek, miközben kint vannak a természetben, igyekeznek azt minden érzékszervükkel befogadni. Mindeközben nem végeznek semmi extra testgyakorlatot, csupán sétálnak, tudatosan megélik az élményt, és tetőtől talpig elmerülnek az erdőben.

A mozgalom aztán olyannyira népszerű lett, hogy a japán kormány komoly pénzeket fektetett annak kutatásába, hogy a természetben, különösen az erdőben töltött idő milyen hatással van az egészségre. Ma már tudjuk, hogy nemcsak pillanatnyi jó érzést kapunk egy hosszabb erdei sétától, de hosszú távon is számos pozitív hatása van a mentális és fizikai állapotunkra. Csökkenti például a mentális fáradtságot, erősíti az immunrendszert, fokozza az energiaszintet, enyhíti az idegességet, a depressziót, csökkenti a stresszt. Japán kutatók igazolták, hogy az erdőfürdőzés hatására csökken a kortizol és az adrenalin, a két stresszhormon szintje, ezzel párhuzamosan viszont fokozódik a paraszimpatikus rendszer működése, vagyis a szervezet működését a pihenés és a feltöltődés irányába tolja el. Japán csodálatos erdeiben ma már több mint hatvan erdőterápiás tábor működik, és évente 2,5-5 millió között van azoknak a száma, akik gyakorolják az erdőfürdőzést.

Kyoto, Japan (Fotó: istock)

Kérdezze meg kezelőorvosát, lehet, hogy elküldi kirándulni

A természet jótékony hatásait igazoló tudományos kutatásokat hosszan lehetne sorolni. Megállapították például, hogy azok a betegek, akik kórházi ágyukból valami zöldre, parkra vagy erdőre láttak, sokkal gyorsabban felépültek, mint azok, akik mondjuk egy szürke házfalra.

Egy nemzetközi kutatásban 31 ezer torontói lakos töltött ki kérdőívet az egészségi állapotával kapcsolatban. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik sok fával körülölelt lakótömbökben laktak, például keringési rendszerüket és anyagcseréjüket tekintve jobb állapotban voltak, mint azok, akik sivár, szürke környezetben éltek.

A természet pozitív hatásait egyre többen elismerik, a skót Shetland-szigetek orvosai hamarosan már kirándulást is felírhatnak gyógymódként pácienseik számára például szorongás vagy a stressz csökkentésére, de a természetben eltöltött idő javítja a szívbetegek és cukorbetegek állapotát is, és csökkenti a vérnyomást is.

Shetland-szigetek (fotó: istock)

A program mellé egy remek kis tájékoztató füzet is készült, amelyben tippeket is adnak azoknak, akiknek esetleg nincs ötletük azzal kapcsolatban, hogy mit is lehet csinálni mondjuk egy hideg téli hétköznapon odakint. Meglepően sok mindent. Meg lehet például számolni a kert madarait, az évnek ebben a szakában is lehet sárkányt eregetni, de az is jó, ha csak egyszerűen csendben maradunk, és három percig hallgatjuk a természet hangjait.

De az év többi szakára is ajánlanak izgalmas ötleteket. Májusban például rajzolhatunk hangtérképet. A madárdalos réten ücsörögni már önmagában is lélekemelő, de ez a feladat remek szórakozás is. Ahogy legalább ilyen kreatív móka a land-art, melynek lényege, hogy a természetben fellelhető kincsekből kell szabadtéri műalkotást készíteni. Ezek a művek persze múlandók, hisz előbb-utóbb a természet újrarendezi a terepet. De a land-art duplán is hasznos, hisz az alkotás öröme, pláne a természetben, csak jót tehet a léleknek.

A land-art remek kikapcsolódás (fotó: istock)

25 ezer kilométernyi turistaút

Magyarországon közel 25 ezer kilométernyi jelzett turistaút van, szóval van miből választani. A legismertebb az emblematikus Kéktúra, melynek útvonala az ország északkeleti csücskében található Hollóházától a Kőszegi-hegység legmagasabb pontjáig, az Írott-kőig, 1165 kilométer hosszan kanyarog, szebbnél szebb tájakon át.

Persze ahhoz, hogy a természet jótékony hatásait mi is élvezzük, nem kell végigjárni a Kéktúrát, az is elég, ha a rendszeres természetjárást beépítjük az életünkbe. Sokan megtették már ezt, ezt bizonyítja például, hogy a Dunakanyar talán legszebb kilátását adó Prédikálószéken épült kilátót az elmúlt két évben 60 ezren keresték már fel, úgy, hogy idáig nem lehet autóval feljönni.

Dunakanyar a Prédikálószékről (Fotó: Magyar Természetjáró Szövetség)

Ma már a hazai erdei infrastruktúra is egyre magasabb színvonalú, nemcsak fapados turistaszállásokon, de kényelmes apartman szállásokon is megszállhatunk, egyre több kilátó, interaktív tanösvény és látogatóközpont is várja a természetjárókat.

A közeljövőben pedig a kínálat tovább színesedik, hét sikeres uniós pályázat keretében 3,5 milliárd forintból indulnak látványos fejlesztések a hazai természetjárásban. A 140 éves múltra visszatekintő Magyar Természetjáró Szövetség által koordinált beruházások a Pilisben és a Börzsöny területén, a Sopron–Fertő kiemelt térségben, a Bakony és a Balaton területén egészen Somogyig, Galyatetőn, Lillafüreden, illetve a Zempléni-hegységben valósulnak meg.

Fotó: Magyar Természetjáró Szövetség

A tervezésnél fontos szempont volt a környezettudatosság mellett a „365 napos” túrázás ösztönzése, ennek jegyében számos négy évszakos pihenőhely épül. Lillafüred környékén a gyalogos turizmust szeretnék újra divatba hozni – például az egykor itt állt Zsófia-kilátó újjáépítésével –, de terveznek egy lombkorona-tanösvényt is. Eger mellett, az Eged-hegyen új kilátó, a Rám-szakadéknál fogadóépület épül, a Soproni-hegységben látogatóközpontot és vadasparkot, a Deseda-tónál pedig vízi sétányt terveznek. Ez csak néhány a közeljövő beruházásai közül. Aki szeretne mélyebben is elmerülni a témában, itt megteheti

Szóval erdőfürdő, túra, sárkányeregetés vagy csak csendes bambulás a zöldben, mindegy, a lényeg, hogy minél több időt töltsünk a természetben, hogy minél kevesebbet kelljen az orvosi rendelőben.

Exit mobile version