Kedves exférjem!
Nem tudom, milyen lélek kell hozzá, hogy ilyet csináljon valaki, hogy így csaljon meg, mint te. Azt mondják, én is hibás vagyok, hogy nem vettem észre a jeleket, és biztos elhanyagoltalak, de te is tudod, hogy ez nem igaz.
Otthon voltam a kétéves fiunkkal, szerintem ahhoz képest, amennyit más anyukák szexelnek ebben az időszakban a férjükkel, én egész rendes feleség voltam. Hetente kétszer minimum együtt voltunk, körbeugráltalak, nem nyafogtam, hogy egyedül hagysz a gyerekünkkel, akkor sem szóltam, amikor már zsinórban öt napig jöttél haza túl későn, mert állítólag túlóráztál. Megmagyaráztam magamnak, hogy értünk teszed, a kedvünkért dolgozol ilyen sokat, hogy minél jobb körülmények között tudjuk felnevelni a fiunkat. Eszembe sem jutott, hogy lenne okod megcsalni engem.
Most már persze tudom, hogy a túlóráid a szeretődet jelentették.
Amikor kiderült, hogy megcsalsz, összeroppantam. Amikor pedig az is kiderült, hogy mindezt a legjobb barátnőmmel teszed, végleg eltört bennem valami. Azzal a barátnőmmel, akinek elsírtam minden bánatomat, hogy mindig sokáig dolgozol, hogy nem akarsz velünk együtt vacsorázni, hogy már egy filmet sem tudunk megnézni normálisan, mert olyan későn érsz haza. Azzal a barátnőmmel, aki vigyázott a kisfiunkra, ha valami halaszthatatlan dolgom volt, mert benne bíztam meg igazán. Azzal a barátnőmmel, akit elhívtam magunkkal nyaralni, mert azt hittem, szinte már családtag, annyira közel éreztem magam hozzá. Nem tudom, melyik árulás fáj jobban, de azt hiszem, talán a barátnőmé.
Képünk illusztráció
Pasit könnyen találok, aki tud annyit, mint te, de barátnőt, akit lelki társnak érzek, már nehezebben.
Most együtt éltek. Elköltöztél hozzá, mert szerinted ő életed szerelme. Nem kívánok nektek rosszat, mert nem érdekel különösebben, hogyan alakul a kapcsolatotok. De azért egy kérdésen érdemes lenne elgondolkodnia az új barátnődnek: ha velem ezt megtetted, akkor miért ne tennéd meg vele is?
Sok boldogságot: az exfeleség