A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021-ben valamivel több mint 18 ezer válás történt Magyarországon. Az, hogy ez a szám magasabb lett, mint a megelőző években, részben arra is vezethető vissza, hogy a világjárvány miatt 2020-ban nehezebb volt az ügyintézés, illetve várható volt, hogy ahogyan az évek során nőtt a házasságkötések száma, úgy idővel a válásoké is fog.
Hogy egy pár miért dönt úgy, hogy fel akarják bontani a házasságukat, annak rengeteg oka lehet, minden élethelyzet más, de nyilván lehetnek közös pontok, vannak olyan viselkedési minták, kommunikációs hibák, amelyek megterhelhetik a kapcsolatot, és akár szakításhoz is vezethetnek. Dr. John Gottman, a Washingtoni Egyetem munkatársa több évtizeden keresztül foglalkozott azzal, hogy mitől lesz egy házasság hosszú életű és mely faktorok vezethetnek váláshoz.
Fotó: Pexels
A What Predicts Divorce? (Mi jelzi előre a válást?) című könyvében négy olyan magatartást említ, ami valószínűsítheti, hogy egy pár nem marad együtt az idők végezetéig. „Azok a párok, akiknél az apokalipszis négy lovasa (így nevezte az előbb említett négy magatartást – a szerk.) jelen volt, átlagosan 5,6 évvel az esküvő után váltak el, míg az érzelmileg nem elkötelezett párok átlagosan 16,2 évvel az esküvő után” – olvasható Gottman honlapján.
De mi ez a négy magatartás vagy kommunikációs hiba? Lássuk sorban!
1. Kritizálás
Az egyik válást előrejelző magatartás a kritizálás, ha folyamatosan támadjuk partnerünket jelleme, meggyőződése, személyisége, a külseje vagy a cselekedetei miatt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne jelezhetnénk a másiknak, ha úgy érezzük, valamivel megbántott vagy hibázott, de nem mindegy, hogy ezt hogyan fogalmazzuk meg, milyen helyzetekben élünk panasszal. Ha túl sokat kritizáljuk ugyanis a másikat, akkor magunkat és őt magát is áldozat szerepbe kényszeríthetjük, idővel pedig az apokalipszis másik három lovasa is betrappol az életünkbe.
2. Megvetés
A párkapcsolati apokalipszis második lovas a megvetés, vagyis amikor nem vesszünk komolyan a partnerünket, tiszteletlenek vagyunk vele szemben. Ez többek között megnyilvánulhat abban, hogy gúnyolódunk, csúfolódunk, kifigurázzuk őket, forgatjuk a szemünket, szarkasztikusak vagyunk. Amiben a kritika és a megvetés különbözik, az a (vélt) felsőbbrendűség, azt éreztetjük a másikkal, hogy ő velünk ellentétben értéktelen.
Mindez egyébként nemcsak a lelki, hanem a testi jólétre is kihathat, egyes források szerint a partnerek, akik így viselkednek egymással, nagyobb valószínűséggel kapnak el fertőző betegségeket, mert legyengül az immunrendszerük.
Fotó: Pexels
3. Defenzivitás
A harmadik lovas a defenzivitás, ami jellemzően a kritikára adott válasz. Amikor úgy érezzük, hogy igazságtalanul vádolnak minket, kifogásokat halászunk, és eljátsszuk az ártatlan áldozatot, hogy a partnerünk meghátráljon. Sajnos nem kecsegtet sok sikerrel, azt üzenjünk a partnerünknek, hogy nem vesszük komolyan az aggodalmait, hogy nem vállaljuk a felelősséget a hibáinkért, sőt egyenesen próbálunk mindent az ő nyakába varrni, rátolni a felelősséget.
4. Kivonulás
A negyedik lovas pedig nem más, mint a kivonulás vagy a ködösítés, vagyis amikor ahelyett, hogy vállalnánk azt, hogy szembenézünk a problémákkal, hogy felnőtt módjára megbeszéljük a dolgokat, bezárkózunk, nem vagyunk hajlandók reagálni arra, amit a másik mond, kivonulunk a beszélgetésből. Általában a megvetésre válasz ez a viselkedésmód, és sajnos az ilyesfajta időhúzással nem könnyű felhagyni. Persze nem kell, hogy azonnal reagáljunk, de a ködösítés, kivonulás helyett megtehetjük azt is, hogy egy kis szusszanásnyi szünetet kérünk, a lényeg az, hogy a másik tudja, foglalkozni akarunk a kérdéssel, csak később.