Ó, azok a kedd esti tévézések! – A hetvenes évek ikonikus sorozatai

Gellért Tünde | 2018. Május 27.
Sorozatunk második részében a hetvenes évek legnépszerűbb tv-szériáit idézzük fel, melyek eljuthattak a hazai nézőkhöz is. Mivel a napjainkban általános dömpinggel szemben általában hetente egyszer egy epizódot nézhettünk belőlük, aki csak tehette, ott ült kedd esténként a képernyő előtt.

1. Hosszú, forró nyár (1965-1966)

Bár külföldön az eredeti mozifilm volt a nyerő (Paul Newman és Joanne Woodward főszereplésével, William Faulkner írásai alapján), nálunk az ebből készült filmsorozat ültette kedd esténként a képernyő elé a nézőket. Roy Thinnes lett az új Ben Quick, aki annak köszönhette a lehetőséget, hogy hasonlított az ünnepelt sztárra, aki nem vállalta be a szériát. Roy óriási népszerűségre tett szert, ő lett az egyik legfoglalkoztatottabb amerikai sorozatszínész (Falcon Crest, The Invaders), az ő fotóival díszített pólókat és emléktárgyakat árulták a vásárokon és búcsúkon, és szerdánként az összes munkahelyen a soron következő epizód volt a beszédtéma. A gyújtogató hírében álló semmirekellő és a gazdag lány fordulatos szerelmi kapcsolata mindent vitt. Nálunk a hetvenes évek elején vetítették.

2.      Salto Mortale (1969-1971)

A nyugatnémet sorozat 18 epizódon keresztül mutatja be a vándorcirkusz izgalmas, kalandos világát a repülő Doriák (Vigo, Sacha, Francis, Lona, Carlo apánk) cseppet sem átlagos hétköznapjain keresztül. Nálunk 1971-ben 10 részt vetítettek a cirkuszi trapézművészek turnéjáról, a Krone Cirkusz utánozhatatlan légtornászairól. Akkoriban minden gyerek rájuk szeretett volna hasonlítani, és „cirkuszosként” bejárni Európát.

 

3.      Columbo (1971-1990)

Kevesen hallottak róla, hogy eredetileg Columbo hadnagy alakja egy másik tv-sorozat egyik epizódjában debütált, majd felbukkant még néhányszor, mire kiderült, hogy a gyűrött ballonkabátos rendőr figurája megér egy önálló szériát. Az óriási siker igazolta az elképzelést, a főszereplő, Peter Falk már az első évad után elnyerte az Emmy-díjat (nálunk Szabó Gyula hangján szólalt meg, bár az első részben még Garas Dezsőt hallhattuk). Columbo jelszava:

Tökéletes bűntény nem létezik.

A többi krimisorozattal ellentétben minden epizód magával a gyilkossággal kezdődik, és azonnal tudjuk, ki a bűnös. A következő 40 perc Columbo és a gyilkos párviadala: utóbbi eleinte félvállról veszi a hadnagyot, gúnyolódik rajta, később egyre nehezebben tűri hosszas faggatózásait, fárasztó kérdezősködéseit egészen addig, amíg ki nem derül az igazság. Columbo nős, sokat hivatkozik a feleségére, de a hölgy nem bukkan fel a sorozatban (később önálló szériát kapott a figura Mrs. Columbo címmel).

4.      Kojak (1973-1978)

Az állandóan nyalókát szopogató, kopasz, vagány és a bűnözőket lazán „picinyemnek” szólító New York-i rendőr hadnagy pontosan ellentéte volt a szerény, folyton kérdezgető Columbónak, de mindkettő egyaránt belopta magát a hazai nézők szívébe. Olyannyira, hogy még magyar film is készült Kojak utánozhatatlan szinkronhangja, Inke László főszereplésével „Kojak Budapesten” címmel 1980-ban. Mint ahogy az általa játszott karakter, úgy Telly Savalas is görög származású volt, és a nyalóka azért került bele a sorozatba, mert segítségével akart leszokni a dohányzásról. Hű társa, a göndör hajú Stavros nyomozó, akit a hadnagy „Fürtöskének” titulált, nem volt más, mint Savalas öccse (Telly keresztlánya sem akárki: őt Jennifer Annistonnak hívják).

5.      Michal úr kalandjai (1969)

Sienkiewicz A kislovag című regényéből először film készült 1969-ben, majd 13 részes sorozat (érdekes módon a szereplők ugyanazok maradtak), nálunk Michal úr kalandjai címmel vetítették vasárnap délelőttönként  a hetvenes évek elején (később pedig a téli szünidei matiné részeként). Gyerekként, felnőttként egyaránt élvezhető volt ez a történelmi kalandfilmsorozat, volt benne árulás, csata, kardpárbaj, tatár támadás és persze romantika, ami belefért.

6.      Derrick (1974-1998)

Bár a nyugatnémet televíziós bűnügyi sorozat többnyire minden izgalom nélkül, olykor az unalomba fúlva hömpölygött epizódról epizódra, mégis hatalmas sikert aratott: több mint 100 országban sugározták, és 281 epizód után azért szakadt vége, mert a címszereplő Stefan Derricket alakító Horst Tappert átlépte azt a korhatárt, amit még elfogadhatónak tartott a forgatáshoz. Társa, a jóképű Harry (Fritz Wepper) megdobogtatta a női szíveket, néhány évtizeddel később pedig a Te szent ég! című sorozat minden hájjal megkent polgármestereként bukkant fel újra a magyar nézők legnagyobb örömére. A kitűnő duó München környékén oldott meg gyilkossági ügyeket (mindössze három maradt felderítetlen). A főcímzenét a Les Humphries készítette, magyarul Korda Györgynek köszönhetjük, a dallamra pedig Galla Miklós készített paródiát.

7.      Nők a pult mögött (1977)

A csehszlovák televíziózás két legendája, Jaroslav Dietl (íróként) és Jaroslav Dudek (rendezőként) jegyzi a 12 részből álló sorozatot (a Kórház a város szélén kiváló alkotói), így a siker nem is maradhatott el. A cselekmény egyszerű, egy Anna nevű lány munkanapjait követhetjük végig új munkahelyén, egy áruházban, ahol válása után dolgozni kezd.  A kollégák és a vásárlók is hamar megszeretik az energikus és jókedvű Annát, és kissé idealizált képet kaphatunk az élelmiszerbolt mindennapjairól, amit áthat a barátság és a szeretet.

8.      Alfa holdbázis (1975-77)

A brit sci-fi-sorozatot nálunk 1977-1979-ben mutatták be (eredeti címe: Space 1999), és mivel nem kényeztettek el bennünket gyakran hasonló jellegű szériával, hamar a kedvencek egyikévé vált. Bár kifejezetten hatásvadász túlzásokra épült (a Holdon tárolt nukleáris hulladék berobban, és eltéríti pályájáról a Holdat, így a rajta található tudományos bázis munkatársai is elveszítik a kapcsolatukat a Földdel), és mindenféle űrlénnyel fut össze az elsodródás alatt Koenig kapitány (Martin Landau) és Russell doktornő (Barbara Bain), mindenki feszült figyelemmel követte a fordulatos cselekményt, és esze ágában sem volt kétségbe vonni a történet tudományos hátterét.

9.  Gyökerek (1977)

Alex Haley 1976-ban megjelent Pulitzer-díjas regényét dolgozta fel az amerikai sorozat, amelynek cselekménye az 1750-es években kezdődik Afrikában. Innen hurcolják el  rabszolgavadászok a fiatal Kunte-Kintét Amerikába, és eladják egy árverésen. Haley egykori őse és leszármazottai hányattatásairól szól a generációkon átívelő családtörténet, az író által felkutatott hiteles tények és adatok teszik még megrázóbbá a sztorit.

+1:  Parasztok (1973)

A Nobel-díjas lengyel író, Reymont kiváló regényét dolgozta fel ez a 13 részes sorozat, ami hamar belopta magát a hazai nézők szívébe. Egy ország figyelte lélegzetét visszafojtva Lipce lakóinak életét: a gyönyörű, ámde kikapós Jagnáét, a nagygazda Borynáét, aki még a saját fiától is képes elragadni a szerelmét, a számkivetett Agátáét, a koldus asszonyt, akinek már csak egy vágya marad: hogy ne az útszélen, az árokparton haljon meg, és az epizódokban felvillanó többi figuráét.

Exit mobile version