Ahogy arról mi is beszámoltunk, a bíróság április 9-én, több mint hat évvel az utolsó Helsinki–Budapest járat leszállása után jogutód nélkül végleg megszüntette a Malév Zrt.-t. A nemzeti légitársaság 170 milliárd forintos tartozást hagyott maga után.
Fotó: Fortepan
Pedig a Malév egykor egy nemzet büszkesége, a háború utáni újjáépítés jelképe volt. Elődje, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) 1946 márciusában alakult. Pilótái az első években Romániából kölcsönzött Li-2-es utasszállító gépekkel repkedtek Budaörs, Debrecen, Szombathely, Győr és Szeged között; első menetrend szerinti külföldi járatai 1947-től Prágába vitték az utasokat. A társaság szeretett volna Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló járatokat is indítani, de ez pénz hiányában sokáig nem jött össze.
1954 novemberében egy államközi szerződés keretében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben, majd másnap megalakult annak jogutódja, a Malév. Az első időkben főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban már az első nyugat-európai járatok is elindulhattak. Ebben az évben landolt az első nyugati repülőgép is a felújított Ferihegyi repülőtéren: a holland KLM járata Amszterdam, Budapest és Kairó között szállította az utasokat – és ebben az évben készült a Fortepanon talált fotónk is, amely bizonyítja, hogy a magyar stewardessek hatvan-egynéhány évvel ezelőtt is gyönyörűek voltak.
„Wien, Budapest, Jereván, San Remo, Bagdad” – a Malévnak a csúcson 33 országban voltak képviseletei, és 2010-ben, alig két évvel a csőd előtt még évi hárommillió utast szállított.