A Vidámpark főbejárata 1955-ben (Fotó: Fortepan)
Ma egy ötéves gyereknek meg sem kottyan egy adag vámpírvérontás a jutyúbról, csak bátran falatozgatja a túrós táskáját közben, de a nyolcvanas évek elején a Vidám Park szellemvasútja esetlen csontvázai és kissé már zilált boszorkabábui jéggé dermesztették az ovisokat – köztük engem is. A nagyszüleim vittek először át a mesés mókák városligeti kapuján, aztán a „gyereknek mindent” elven engedték, hogy horgásszak, zsákbamacskát vegyek, botladozzak az Elvarázsolt kastélyban, és visszarepüljek az időben a már akkor is antik körhintán. Sok évvel később, kamaszon már a lazaság próbája volt ugyanez: melyikünk lesz kékebb arcú, én vagy a barátnőm, amikor a hajóhintán fejjel lefelé lógunk 20 méter magasban. A Vidám Park sok generációt kiszolgált élményekkel – a legújabb nemzedék már kimarad ebből.
A Budapesti Vidám Park 1950. május 22-én nyitotta meg kapuit, miután a Városligetben működő Vurstlit és az Angolparkot összevonták az illetékes hatóságok. A hat és fél hektáros területen több mint hat évtizeden keresztül szórakoztak a budapestiek és a vidékről fellátogató rokonok. Elődjei, az Angol Park és a Vurstli adták az emlékeinkben élő szórakoztató létesítmény alapkoncepcióját:
Vurstli, a 19. századi munkásosztály bizarr szórakozóhelye
A mai Városliget elődje, az Ökördűlő a 19. század elején egy erdős, ligetes, mocsaras terület volt. A fővárostól egyórás sétával (vagy fogattal hamarabb) volt elérhető és 1805-től fokozatosan kirándulóhellyé alakult. 1865-ben a területet parkosították, és sétányokat nyitottak.
Hétvégeken és ünnepnapokon búcsúkat, vásárokat tartottak itt, ilyenkor a lacikonyhák és az italozók mellett mutatványosok szórakoztatták a tömeget, és
innen indult az ország első hőlégballonja is.
A következő húsz évben egyre többen látogattak a szabadba, ahol céllövöldék, körhinták, jósok, bohócok, kötéltáncosok és bűvészek is megfordultak 1891-től a szabad vasárnap bevezetésével a munkásosztály egyik legkedveltebb pihenőövezetévé vált a Városerdő, ez volt a Vurstli legnépszerűbb időszaka. A tehetősebb réteg azonban kerülte a helyet, olcsó szórakozásként tekintett rá. Az Angol Park megnyitása után és a Széchenyi fürdő bővítése következtében a Vurstlit 1926-ban szűk területre szorították vissza, ahol hanyatlásnak indult, bár végül, egészen a Vidám Park 1950-es megnyitásáig önállóan működött.
A Körhinta: A világhírű lovas körhinta egészen a 1950-ig a Vurstli területén állt. Pontos építési ideje nem ismert, 1906-1908 körül készült el. Nyolcszögletű, kupolás épületének mennyezetén díszes festményeket csodálhattak a lovakon, hintókon és egyéb faragott figurákon ülő gyermekek és felnőttek. 1997-ben felújították, ekkor kapta meg az Europa-Nostra díjat.
Körhinta, 1962. (Fotó: Fortepan)
Angol Park: nívós szórakozónegyed, dédszüleink csapatták ott
Egy bizonyos Court Meinhardt bajor befektető és családja vásárolta meg a korábban a területen álló és csődbe ment Amerikai Park bérleti jogát 1910-ben, és azonnal nagyszabású fejlesztésbe fogott. Ő álmodta meg azt a szórakoztató parkot, ahol a körhinták, a száguldó vasutak és kocsik, büfék, kisvendéglők társaságában egy színház is állt. A korabeli beszámolók szerint a szórakoztatóiparban tapasztalt Meinhardt a külföldi mulatókat és vidámparkokat tanulmányozta, mielőtt a pesti park látványosságait megtervezte. Innen kapta az ötletet a Csodakerék és a Tobogán felállításához.
A Tobogán: egy fektetett nyolcas alakú pályán négyszemélyes kocsik közlekedtek. Egy két és fél perces menet alatt két kört tettek meg, akkoriban szédületesnek számító tempóban.
A szédületes Csodakerék: a szó szerint szédületes Csodakerékben körben ültek a vállalkozó szellemű utasok. A kereket egy gép gyorsan forgatta, így aztán garantáltan dülöngélve szálltak ki a menet végén.
1913-ban körbekerítették az Angol Park területét és bevezették a belépődíjat, amely kezdetben 20 koronafillér volt. Emellett minden attrakcióért külön kellett fizetni, ennek ellenére az újdonság varázsa hatott, az új mulatónegyed első szezonján óriási tömegek álltak sorba.
A Pesti Futár ezt írta 1935-ben:
Amikor megnyílt, ezrek tolongtak a mutatványosbódék között, és a legnagyobb attrakcióhoz a hullámvasúthoz, csak testi épség megrongálásával lehetett közeledni. Meinhardtékat jobban irigyelték, mint a Rotschildékat.
A kiemelkedő sikernek bizonyuló és csapnivaló látványosságok sorra épültek: először a legendás Elvarázsolt Kastély épülete, az Alpesi Falu mulatóhely, a korábbi Casinóból pedig nyári Orfeum készült el. Csak két szezont élt meg a Skating ring, ahol angol oktatók segítségével görkorcsolyázhattak a vendégek. A tulajdonosok 1920 tavaszán kaptak építési engedélyt egy körhinta, alatta egy barlangvasút és egy kerti kávéház létesítésére. Két évvel később nyitott meg a Hullámvasút.
Egy ismeretlen újságíró így írt az újdonságról 1922-ben:
Népszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy már az első napokban is a várakozók hosszú sora húzódik a pénztárak előtt.
Hullámvasút, 1928. (Fotó: Fortepan)
Na meg a barlangvasút:
Fotó: Fortepan
Az Elvarázsolt Kastély: első változata az Angol Parkban épült fel. A mesebeli épület több generációnak is sok izgalmat kínált, a szoknyákat felfújó szerkezete a hölgyek számára felejthetetlenül kínos pillanatokat szerzett. Túlélte a háborúkat is, a Vidám Park kultikus részévé vált.
Az Alpesi Falu: bajor sör, tiroli zenekar, színpad és táncparkett várta a mulatni vágyókat. Az épületet 1928-ban felújították, ezután a fővárosi éjszakai élet egyik leglátogatottabb helyszíne lett. Minden este 14-15 élő előadás szórakoztatta a közönséget.
A Hullámvasút: a világ egyik legrégibb faszerkezetű hullámvasútja az Angol Park (sőt, később a Vidám Park) fő vonzerejét jelentette. Valószínűleg 1922 nyarán adták át, a terveket Dragon Ervin műépítész készítette: a favázszerkezetre külső burkolatként sziklahegyet utánzó rabitz szerkezetet álmodott. A „Hegyivasút” gravitációs elven működött: a legmagasabb emelkedőig drótkötél csévélte fel a kocsikat, majd ezek – a közel egy kilométer hosszú pályán kilenc hullámon keresztül – maguktól robogtak át a végállomásig.
Csodacsónakból mesecsónak: a Hullámvasút alatti kihasználatlan területen egy barlangot alakítottak ki. A körülbelül 200 méter hosszú alagútban csónakok haladtak, közben a sejtelmes homályban kivilágított dioráma képeket lehetett megcsodálni. A vizet egy mesterséges vízimalom lapátja hajtotta. Az 1950-es években alakították át a látványvilágot és akkor kerültek helyükre a mesejelenetek, valamint a barlang bejáratánál szundikáló híres óriás.
Az 1931-es szezon nagy újdonsága volt a benzinkút, amelyet a Park előtt adtak át. Ezzel igyekeztek odacsábítani a már autóval közlekedő úri réteget. Az 1936-os évben is sikerült újdonságokkal előrukkolniuk: a repülő hinta mellett megnyitott a Csodarevü, ahol a korszak sztárjai is felléptek; például
Latabár Kálmán és Vágó Mary vonzotta oda a közönséget.
Versenyautózás 1940-ben. Balra Szondy Biri színésznő (Fotó: Fortepan)
A park a második világháború alatt is működött, ekkor Hungária Park néven vegetált. 1945-re szinte teljesen elpusztult, és szovjet fennhatóság alá került. Az utolsó öt évben (ismét Angol Park néven) részben sikerült helyreállítani a még menthető épületeket és játékokat.
A Vidám Park, a hétszeres Kiválló Vállalat
1950. május 22-én megnyílt az államosított park, nagyszabású átalakításokkal 1953-ra fejeződött be a Vurstli és az Angol Park egyesítése. Megszűnt az Alpesi Falu, a Színház és néhány vendéglő. A Barlangvasút is megújult, ekkor kerültek a híres János Vitéz tematikájú képek a helyükre. 1956-ban már 65 játék üzemelt.
A 112 Press felvétele a Barlangvasútról, amely a park bezárásakor ismét a János vitéz történetével üzemelt:
1959 és 1960 a látogatás csúcsévei voltak: a nyitáshoz képest a látogatók száma megnégyszereződött. Megnyitott a régi játékterem a rendkívül népszerű játékautomatákkal. Bár a következő években a játékok fokozatosan elöregedtek és a felújításuk váratott magára, hétvégenként mégis sorokban álltak az emberek a pénztáraknál. Átadták a Tükör Útvesztőt és a Planetáriumot.
Nehéz volt feljutni a játékokra 1960-ban (Fotó: Fortepan)
Lánchinta, ahogy akkor hívták:
Fotó: Fortepan
Jegyet persze erre is kellett venni:
1967. (Fotó: Fortepan)
1967-ben önállósították a Vidám Parkot, így nem az államra várt a géppark felújítása. 1968-ban megérkeztek a vadonatúj dodzsemkocsik, ezek a villanyautók már zsetonnal indultak. A 70-es évek elején ezek, valamint a Játékterem 144 játékautomatája tartották el az egész létesítményt. Néhány új játékot is felavattak, amelyekre már saját élmény alapján emlékezhetünk: az Ámor Expresszt, a fedett Autóversenyt, a Ciklon hullámvasutat és a Panorámakereket. 1987-ben adták át a gyújtogatás miatt leégett, majd újjáépített Elvarázsolt Kastélyt.
Hatalmas volt a forgalom a Játékteremben:
Játékterem, 1973. (Fotó: Fortepan)
Játékterem, 1973. (Fotó: Fortepan)
Játékterem, 1973. (Fotó: Fortepan)
Játékterem, 1973. (Fotó: Fortepan)
A 90-es években a még mindig jól menő Vidám Parkban újdonság volt a Pirat, a lendülő kalózhajó, valamint az óriáscsúszda. Az évtized második felében műemlékké nyilvánították a Körhintát, a Hullámvasutat, a Barlangvasutat, a hajdani Vurstli céllövöldéjének hátfalát, a régi dodzsem-épület fa tetőszerkezetét és a Mesecsónakot. Európa egyik legrégebbi szórakoztatócentrumától 2013. szeptember 30-án kellett búcsút vennünk.
A Kis vidámpark
A Körhinta, valamint a Cirkusz épülete között, körülbelül fél hektáros területen működött a legkisebb gyerekek játszótere. A Vidám Park megnyitása után nem sokkal már állt és rendkívül népszerű lett, hiszen akkoriban még nem léteztek kicsiknek szánt játszótéri játékok. Itt viszont volt egy apró óriáskerék, kisautó és repülő formájú hinták, csónakok és mini hajóhinták. A gyermek kerékpárversenyt imitáló pálya és a Kis Kanyargó is nagy szám volt.
1948. (Fotó: Fortepan)
1948. (Fotó: Fortepan)
1957. (Fotó: Fortepan)
1958. (Fotó: Fortepan)
1958. (Fotó: Fortepan)
1958. (Fotó: Fortepan)
1963. (Fotó: Fortepan)
1973. (Fotó: Fortepan)
Tóth Kálmán archív felvétele a 60-as évek vidámparkozásáról:
Menjünk egy utolsó, nosztalgikus kört a Hullámvasúton az amerikai Coasterradio.com csapatával, akik a világ hullámvasutait mutatják meg és hozzánk is ellátogattak:
Forrásmegjelölés: Wikipédia; Perczel Olivér: Az Angol Park története, 1911-45;