A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
A divatfotó esszencia. Benne van a társadalom lenyomata, az aktuális divatirányzatok és trendek, a kor szelleme, jelzések, érzések, hangulatok. Különleges kommunikáció, amely sajátos nyelvezetével milliókhoz szól.
Az első divatfotónak mondható fénykép 1880-ban készült, de az akkor szokatlan technikát sokáig nem használták ki. Az első tényleges divatfotók a Les Modes francia lapban jelentek meg az 1900-as évek elején.
Les Modes
Les Modes
A divatfotó a fotózással együtt fejlődött és olyan magazinok segítették, mint a Harper’s Bazaar és a Vogue. Az utóbbi csillogó divatfotókat köszönhet Gayne de Meyernek és Edward Steichennek, akik egymást követően dolgoztak.
Gayne de Meyer
Edward Steichen, 1930
Edward Steichen, 1934
A kontrasztos megvilágítást kedvelő George Hoyningen-Huene a francia Vogue és a francia Harper’s Bazaar kötelékében dolgozott. Nagy vívmánya, hogy elsőként ő szerepeltetett férfi modelleket a nők mellett a divatfotókon.
George Hoyningen-Huene, 1930
George Hoyningen-Huene, 1930
A magyar származású Munkácsi Mártont (1896-1963) mindkét fent nevezett divatlap megkörnyékezte, a fotós végül a Harper’s Bazaar szerződését írta alá. Ő volt a divatfotósok impresszionistája, aki műterem helyett természetes környezetbe vitte a modelleket.
Munkácsi Márton
Munkácsi Márton
Horst P. Horst majd hatvan éven keresztül fotózott, leghíresebb képe 1939-ben készült az amerikai Mainbocher-fűzőről. Kevésbé ismert Lillian Bassman, akit kísérletező kedve és divatfotóinak különös hangulata miatt került az úttörők közé.
Lillian Bassman, Harper’s Bazaar, Barbara Miller, 1949
Horst P. Horst, 1939
Az ötvenes években a divatfotózás az elérhetetlen nő ideálját erősítette, így a korszak egyik legkiemelkedőbb fotósa, Irving Penn is.
William Klein, 1958
Irving Penn, 1951
A másik fotós, aki művészi rangra emelte a divatfotózást, Richard Avedon volt. Leghíresebb sorozatánál a kecses Dovima nevű modell láncra vert, robosztus elefántokkal pózol.
Richard Avedon, Dovima elefántokkal, Harper’s Bazaar, 1955
Richard Avedon, 1957
A hatvanas években vált általánossá, hogy a divatfotózásokon stylist, fodrász és sminkes is dolgozik a tökéletes végeredményért. Egy-egy fotó-sztorihoz a legkülönfélébb helyszíneket választották ki a sivatagtól kezdve a szavannáig.
David-Bailey, British Vogue, 1964
Rubaretlli, French Vogue, 1968
Helmut Newton fotósorozatai nemcsak az előtérbe helyezett szexualitás miatt voltak provokatívak, de a nyers hátterek miatt is, mint a gyárépületek vagy erőművek. A „fotográfia rosszfiújának” 1981-es Jönnek! című fotósorozata majdnem a Vogue-ot irányító Karl Lagerfeld állásába került.
Helmut Newton, 1981
Helmut Newton
A kilencvenes évek a nagy mesterek és a feltörekvő titánok nemzedéke volt. Az ügyeletes sztárfotós, Steven Meisel és az ügyeletes sztárdivatház, a Versace természetesen egy vérbeli ikont, Madonnát kérte fel modelljének.
Peter Lindbergh, British Vogue, 1990
Steven Meisel, 1995
Végül két nagy név a kétezres évekből: A portréfotóival is sokakat lenyűgöző Annie Leibovitz az ismert emberek fotósa. Hozzá hasonlóan sajátos látványorgiában van részünk Tim Walker munkái láttán.
Annie Leibovitz
Tim Walker
Hajdu András Estélyi ruha Gyulai Natália kollekciójából, 2006
Annie Leibovitz 2003
A XXVIII. Magyar Sajtófotó Kiállítás kísérő kiállításának témája: A DIVAT VILÁGA A FOTOGRÁFIÁBAN – TEGNAP ÉS MA Magyar Nemzeti Múzeum 2010. március 19. – május 2.
Amióta ember él a földön, azóta van divat is. Már az Altamirai barlangrajzokon is felfedezhető, majd a különböző korokban más és más stílusok jelennek meg. A gótika sudársága, a reneszánsz gazdagsága, a barokk pompája mind megtalálható az ábrázolásokon. A fényképezés felfedezése óta mindez a fotókon is tetten érhető: az ember, a divat, a fotográfiai stílusok és a környezet változásai. A tárlat azoknak a magyar fotográfusoknak a munkáiból mutat be válogatást, akik ennek a műfajnak a mestereivé váltak idehaza és külföldön a múlt századtól napjainkig.
Olyan mesterek képei kerülnek bemutatásra, mint például Angelo, Escher Károly, Gink Károly, Halmi Béla, Inkey Tibor, Kallós Oszkár, Kálmán Béla, Kublin János, Kublin Tamás, Lajos György, Munkácsy Márton, Pécsi József, Robert Capa, Rónai Dénes, Rozgonyi Dezső, Samai Antónia, Seidner Zoltán, Sziklai Dezső, Vajda M. Pál, Várkonyi László. Érdekességnek ígérkeznek Ács Irén, Bara István, Baricz Katalin, Farkas Tamás, Fenyő János, Friedmann Endre, Molnár Edit fotói és annak a fiatal fényképész generációnak – Aknay Csaba, Dobos Tamás, Hajdu András, Hapák Péter, Krasznai Zoltán, Lábady István, Nánási Pál, Sárosi Zoltán, Tombor Zoltán – az alkotásai, akik ma ugyanúgy a divatfotózás élvonalában állnak itthon és nagyvilágban, mint neves elődeik.
A kiállítást viselettörténeti bemutató színesíti a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából, amely három kiváló magyar divattervező – S. Hegyi Lucia, Náray Tamás, Zoób Kati – egy-egy ruhájával válik teljessé. www.sajto-foto.hu